Kedves katolikusok! Szerintetek mit kéne most tennünk?

28 éves nő vagyok, a párom 32 éves. Ő kisgyermekkorától kezdve vallásos nevelést kapott és tartja is a hitét mind a mai napig. Jómagam felnőttként tértem meg. Az első érdeklődés nem sokkal azelőtt fogalmazódott meg bennem, hogy őt megismertem. Az ő hatására növekedett a kíváncsiságom, míg végül eljutottam odáig, hogy tényleg ezt az életet szeretném.

A problémánk az, hogy én, mikor még ateistaként éltem, egyszer már férjhez mentem templomban. A volt férjem nagyon akarta a templomi esküvőt én pedig belementem. Akkoriban nem vettem ezt komolyan, de most már úgy tekintek rá vissza, hogy valóban ott volt köztünk az Úr, még ha nem is hittem benne, és örökre elköteleztem magam előtte a volt férjemnek.

Úgy érzem, a jelenlegi párommal tényleg örökké együtt tudnék lenni. Ő a nagy Ő, és most már én is hívő keresztény vagyok. Most már nekem is sokat jelentene a templomi esküvő. Semmit sem szeretnénk jobban, de így már nem lehet. Most ő is nagy dilemmában van, mert nem akar elhagyni, de családod is szeretne a jövőben.