Kedves katolikusok! Szerintetek rosszul gondolkozom?
Sziasztok! Ateista családból származom. Egyetemre járok, kollégista vagyok. Itt tértem meg, nincs még talán egy éve sem. Az itteni baráti társaságom jó része katolikus keresztény. Szeretek velük lenni, mindig jó a hangulat.
Nem rég kérték, hogy meséljek a szüleimről. Talán nem kellett volna. Leírom ide is, amit nekik elmondtam és szeretném kikérni róla a ti véleményeteket:
Kezdeném azzal, amit a legtöbbször tanítanak nekünk, hogy ahol Isten van, ott szeretet van. Én ezt megfordítom: Ahol szeretet van, ott Isten van. A szüleim bár sosem érdeklődtek a vallás iránt, mégis a mai napig boldogok együtt, és szeretetben neveltek fel. Szerintem az Úr szemében érvényes az ő polgári fogadalmuk és családként szeret minket. Jól tudom, hogy vannak az életben olyan problémák, amiket csak Isten tud orvosolni, de a szüleimnek nincsenek ilyen problémáik. Ezért úgy gondolom, hogy Isten velük van minden pillanatban és a tudtuk nélkül segíti át őket minden bajon. Szerintem képtelenség, hogy ne találkozzak velük a mennyben, hiszen az Úr a tenyerén hordozza őket.
Én felajánlottam nekik, hogy beszélgessünk Jézusról, de ők nem szeretnének megtérni. Boldogok így. Miért is ne lennének, ha eddig is mindent megkaptak az Útról? Szerintem ez nem fog változni.
Szóval amióta ezt kifejtettem a barátaimnak, kicsit másképp néznek rám. És egyikük elmondta nekem négyszemközt, hogy szerinte rossz úton járok és a szüleimtől is megtagadom a megtérés lehetőségét azzal, hogy beletörődöm az állapotukba. Valóban így lenne? Minden, ami eddig szép volt, semmis, amíg nem térdelnek le a templomban? Az egész gyerekkorom, az ő együtt töltött éveik? Ennyit érne mindez? Úgy érzem, nem egy ilyen Istenről tanultam eddig. Most komoly kétségeim vannak.
"Letérdelni a templomban" - ez csak kisarkítás. Nyílván nem ennyiből áll nekem sem, különben nem lennék köztük és merülne fel bennem ez a kérdés sem.
Amúgy voltak nagyon nehéz napjaink. Akkoriban fogalmam sem volt róla, hogyan kell imádkozni és arról sem hogy mennyire jó érzés. Mégis kilábaltunk a bajból! Mi ez, ha nem az Úr kegyelme? Semmit sem tudtunk róla, mégis megsegített minket, nem is akárhogy! Én már tudom, hogy mindezt neki köszönhetem, de a szüleim nem tudják. Őket így nevelték és már idősek ahhoz, hogy az egész eddigi életüket kétségbe vonják. Nem tehetnek róla! Amikor ők voltak fiatalok utálatos dolog volt a vallás. De a mi Istenünk miért hagyna el bárkit is csak azért, mert rosszkor rossz helyre született?
A barátaidnak igaza van! Aki keresztény az mindenkinekbel akarja újságolni az örömhírt! Beszélj a szüleidnek Jézusról, nem kell erőszakosan téríteni, de beszélj nekik erről, és imádkozz értük! Ne törődj bele! Te add meg nekik a lehetőséget, hogy eljuthassanak Jézushoz. Mindenkinek szüksége van Rá!.
Oké, szép gyerekkorod volt, és senki nem mondta, hogy ez nem ér semmit. De nem akarod, hogy a szüleid is megtapasztalják azt, amit te? :)
Dehogy nem akarom! Kevés dolgot szeretnék jobban! Nekem sokat adott az Úr, amiben hiányom volt. Türelmet tanultam, képes vagyok kezelni a stresszt, végig alszom az éjszakákat. Képes vagyok higgadtan kommunikálni és együttérzéssel meggyőzni olyanokat, akikkel korábban maximum a kiabálásig jutottam volna. (kollégiumi konfliktusok)
Mindezeket a szüleimnek is elmondtam, mire az volt a válaszuk, hogy büszkék rám, amiért ilyen fejlődést értem el és hogy szerintük most kezdtem el igazán felnőni. Persze én szomorú voltam, mert nem csak ezt akartam a tudtukra adni, hanem azt is, hogy mindezt az Úr kegyelmének köszönhetem. Nem szóltak ugyan rá semmi rosszat, de nem is érdeklődtek.
Látom, nem tetszett a válaszom, hogy így lepontoztál. Pedig kérdező a keresztény hitben nagyon fontos az evangelizáció, Jézus is ezt kérte a tanítványoktól. Oké, te már próbáltál erről beszélni velük, de egy alkalomtól senki sem fog megtérni. Most lehrt ugy gondolják, nincs szükségük Istenre, de később lehet megérinti a szívüket valami. Tudom, ez nagyon nehéz, kínosnak érzed, talán még félsz is a reakciójuktól, de tudod, az apostolok is féltek, ám miután kiáradt rájuk a Szentlélek, már könnyen tudták ezt tenni. Kérd te is a Szentlelket, és imádkozz sokat ezügyben.
És ha a szüleiddel beszélsz erről, nem kell komoly teologiai okfejtésekbe kezdened, elég csak annyi, hogy "hú, de jó volt a mai mise", vagy, ha valami kis probléma van, mondd nekik, hogy "imádkozom ezügyben". Hidd el, egy idő után maguktól fognak majd kérdezősködni.
Remélem nem vetted bántónak az előző hozzászólásomban írtakat, nem szántam annak.
Mély igazságot közöltél: "Ahol szeretet van, ott Isten van"
Szent János a legkedvesebb tanítvány 1 levelében írja 1Jn4.8
mert az Isten szeretet ὁ θεὸς ἀγάπη ἐστίν
*
Jól van ez így, ahogy van. Haladj a megismerésben és ha hazamész, legyen békés a család, ne akarj téríteni.
Egy jezsuita szerzetes írja, hogy Thaiföldre került - vinni a Jó hírt, az Evangéliumot - és megtanulta némileg a nyelvet, együtt dolgoznak, élnek, mesél nekik, de nem baj, hogy ők buddhisták. Ténylegesen a megértés, a segítés, a vigasztalás a lényeg. Calcuttai Teréz anyát is sokan bántották - mert azt mondta: mindenkit a saját vallásának szertartása szerint temessenek. A hindu legyen jobb hindu. a buddhista jobb buddhista., a keresztény meg ETTŐL lesz jobb keresztény:)))
Megtérni csak az tud, aki megérti, aki rádöbben, hogy baj van az életével, amit nem tud magától megoldani, amit más sem tud megoldani, hanem csak egyedül Isten. Ha valaki nem érzi magát betegnek az nem fog orvoshoz fordulni.
Vannak dolgok, amit nem lehet erőltetni. Ha valaki Isten nélkül is boldog és elégedett, nem lehet vele mit kezdeni, s tulajdonképp nem is kell. Neked csak az a dolgod, hogy imádkozz a szüleid boldogságáért és üdvösségéért, tégy tanúságot az életeddel és amennyiben lehetséges a szavaiddal is, a többi Isten dolga.
Én nem gondolom, hogy a jószándékú és igazságkereső hitetlenek elkárhoznának, ha valóban nem volt elégséges okuk és lehetőségük a megtérésre.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!