Munkálkodott Jézus Krisztus és a Szent Lélek az Ó-Szövetségi idökben?

Jézus, mint Isten fia, bizony vezető szerepet töltött be Atyja kéréseinek,, ítélet végrehajtásának dolgában, akkor is.

Jehova nem használta a szellemét olyan dolgokra, mint az első században, inkább látomások, álmok által segítette a választottait, a prófétákat.Jól lehet tett természet feletti dolgokat.

A Zsidók miért imádtak volna hamis Istenképet?

Nem imádtak háromságot, jól lehet Isten fiának kiléte még nem volt olyan ismert.

Jó kérdés!

.

Magyarra lefordítva:

az Újszövetség Jézus születésével kezdődik. Kérdésed mégis az, hogy Jézus munkálkodott-e az ószövetségi időben.

Ezt a gondolatod kifejthetnéd bővebben.

"Újszövetség Jézus születésével kezdődik. Kérdésed mégis az, hogy Jézus munkálkodott-e az ószövetségi időben.

Ezt a gondolatod kifejthetnéd bővebben."

Üdv! Az újszövetség Jézus halála előtti utolsó vacsoránál köttetett, amikor is Jézus új szövetséget kötött először az apostolokkal. De igazából Jézus kereszthalála indította el az új szövetséget, mivel a szövetséghez vér kellett. Jézus igencsak az ószövetségben élt (gyakorlatilag az újszövetségben nem is élt itt a Földön testben csak 40 napig a feltámadása után), hisz a megváltásának az egyik feltétele volt, hogy maradéktalanul betöltse a mózesi törvényeket. Ez pedig még bőven az ószövetség ideje. Bár a kérdező szellemi tevékenységre gondolt, de Jézus igen aktívan, testben tevékenykedett az ószövetség alatt

Jézus,Isten Fia volt a kézműves,aki Az Atya tervei szerint megalkotta világunkat.

"Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.

8.

Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt."(Jn 1:3-11)

A Szentlélek ihlette az Ószövetség íróit.

2 Tim 3:16 "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre;"

A Szentháromság kifelé, tehát a teremtmények felé mindent egységesen tesz, ezért nincs értelme például az olyan vitáknak, hogy melyik isteni személy beszélt Mózessel az Ószövetségben.

A Szentháromság életén belül természetesen beszélhetünk különböző tevékenységről. Például az Atya szülte a Fiút, s nem a Fiú az Atyát. A Fiú engedelmeskedik az Atyának, s nem az Atya a Fiúnak.

A Fiú megtestesülése által azonban az ember Jézus tevékenységei ténylegesen elválnak a nem megtestesült Atyától és Szentlélektől. Tehát például a Fiút feszítették keresztre s nem az Atyát.

7: nekik az Atyáról nem volt tudomásuk, a Lélek meg tudjuk, hogy akkor is jelen volt, mikor betöltött például prófétákat.

Az, hogy nem ismerték az Atyát, azt onnan lehet tudni, hogy Jézus megmondta, hogy meg fogja ismertetni velük az Atya személyét.

Kedves kérdező!

Hogy Jézus Krisztus munkálkodott az Ószövetségi időkben, az egyértelmű. Az előttem szólők már utaltak rá, hogy Kézművesként volt az Isten mellett a teremtési munkálatokkor, és Isten általa teremtett. (Péld 8:25-31) Ezt az Újszövetség is megerősíti. (Ján 1:1,3, kol 1:16, Zsid 1:2) Ez eléggé ismert.

Az Ószövetségben a megtestesülése előtti Jézus úgy is megjelenik, mint az "ÚR (JHVH/Jahve) angyala", aki megjelent Mózesnek a csipkebokorban, kivezette Izrael népét Egyiptomból, átadta a Tízparancsolatot Mózesnek a Sínai-hegyen és vezette Izraelt a pusztai vándorlás alatt. A korai keresztények is így értették. (ApCsel 7:30-38 vö 2Móz 3:1-6, ill. 2Móz 14:19 és 23:20-23 vö. 1Kor 10:1-4 és Júd 5)

Továbbá a megtestesülése előtti Jézussal azonosíthatjuk az "Úr (JHVH/Jahve) seregének fejedelmét" is, aki Józsuéval beszélt. (Józs 5:13-15) Ez teljes összhangban van azzal, amit az Újszövetség tanít, miszerint Jézus az angyali seregek vezetője. (Máté 13:41; 16:27; 24:31, 25:31, 2Thess 1:7, 1Pét 3:22, Jel 19:14)

Isten szelleme is munkálkodott az Ószövetségi időkben, ill. helyesebb inkább űgy fogalmazni, hogy Isten munkálkodott a szelleme által. Ennek első bizonysága a Biblia első oldalán megtalálható, a legelső könyv legelső fejezetében, a 2.versben: "...és Isten Szelleme lebegett a vizek felett" (1Móz 1:2) Ám nem csak céltalanul lebegett ott, hanem Isten általa vigyázott a teremtésére, melyet szelleme által alkotott és amely szellem által fenntartja a világmindenséget (Ézs 40:26)

Isten szelleme sok más alkalomkor is munkálkodott, sok esetben Isten hű szolgáit tette képessé speciális feladatok végrehajtására. Voltak, akiknek Isten "művészi képességet" adott azért, hogy elkészíthessék Áron ruháját (2Móz.28:3) Becalélről meg ezt olvassuk, "Betöltöttem őt isteni lélekkel ('szellemmel', rúah), bölcsességgel, értelemmel és képességgel mindenféle munkálatra, hogy terveket készítsen az arany, az ezüst és a réz feldolgozására, foglalatba való kövek vésésére, fafaragásra és mindenféle munka elvégzésére" (2Móz.31:3-5). A 4Móz 11:14-17-leírja, hogy abból a szellemből, amely Mózesnek adatott, Isten elvett, és adott belőle Izráel véneinek is azért, hogy képessé tegye őket arra, hogy helyesen tudjanak bíráskodni az emberek sérelmei felett, s így kevesebb teher maradjon Mózesen. Közvetlenül Mózes halála előtt pedig a szellem át lett adva Mózestől Józsuénak (kézrátétellel, mint az apostolok esetében) azért, hogy ő is képes legyen helyesen vezérelni Isten népét (5Móz.34:9). A Bírák könyve feljegyzi, hogy Isten szelleme leszállt néhány bíróra azért, hogy csodálatos módon megszabadítsák Izráelt a támadóitól - Otniel (Bír.3:10), Gedeon (Bír.6:34) és Jefte (Bír.11:29) példázza mindezt. Egy másik bírónak, Sámsonnak is adva volt a szellem azért, hogy képes legyen megölni egy oroszlánt (Bír.14:5,6), hogy megölhessen 30 embert (Bír.14:19) és, hogy lemálhassanak a kötelek a karjáról, amelyekkel meg volt kötözve (Bír.15:14). Amikor Istennek konkrét üzenete volt népe számára, a szent szellem által megihletett valakit, hogy továbbadhassa Isten szavát. Egy a sok példa közül: "Akkor az Isten felruházta lelkével Zekarját ... aki a nép elé állt, és ezt mondta nekik: azt mondja az Isten: Miért szegtétek meg az Úr parancsolatait" (2Krón.24:20). Más példákat is találhatunk még ezzel kapcsolatban, pl: Azáriás (2Krón 15:1,2Ö, Saul (1Sám 19:23) vagy Dávid (2Sám 23:2) De ugyanez vonatkozik az ősszes bibliaíróra is. (2Tim 3:16, 2Pét 1:20,21)

"...az akkori embereknek nem volt tudomásuk se Jézusrol se a Szentlélekröl. De igy van ez valojában?"

Nem teljesen. A héberek tudtak JHVH angyaláról, mint Izrael védelmezőjéről, de természetesen azt nem tud(hat)ták, hogy ő lesz a megtestesült Jézus. Tudhattak Isten szelleméről is, legalábbis az Ószövetségi bibliaírók megfogalmazásából ez derül ki, akik számtalanszor hivatkoztak héberül רוּחַ הַקֹּדֶ‏‏שׁ rúah ha-(q)qódes, azaz a szentség szellemére, a רוּחַ אֱלֹהִים rúah Elohím, azaz Isten szellemére, illetve a רוּחַ יהוה rúah JHVH, vagyis JHVH szellemére.