Melyik gyülekezet áll az "Evangéliumi Kiadó" mögött?

Látom, beindult a szekta szekció:)

Ha már a SZIT-et említed: a katolikus fordítás sehol nem nevezi a Szentlelket Szent Szellemnek.

@21: de pl. Csia Lajos vagy Vida Sándor fordításában az eredeti görög szöveggel megegyezően vannak használva ezek a szavak.

És az ismertebb idegen nyelvek is ugyanígy használják. Tipikusan magyar sajátosság, hogy hagyománytiszteletből szándékosan hibásan fordítják az elterjedt veeziókat. Nem csak a SZIT: az 1975-ös református fordítás is...

Sőt: az Új Világ ferdítés is a hibás alakot favorizálja -a jehovisták ezzel könnyebben támasztják alá a tévtanításaikat, mint a Biblia eredeti szövegével...

Pedig pont hogy a lélek-szellem szavak használatával lenne tiszta a Biblia. A(z éltető) lélek visszaszáll Istenhez, aki adta, ez az élet, amit nem tud megfogni a tudomány és nem is tud életet adni, a szellem megy oda, ahová akart és választott magának (Istennel vagy Isten nélkül a pokolba), a hústest pedig elporlad, hisz porból lett és porrá lesz, ezt kapja vissza az ujjá teremtve, aki Istent választotta.

A jehovista és adventista hazug tanítás pont abba kapaszkodik bele, hogy lélek-lélek, márpedig a lélek jelenti a Bibliában még magát a személyt is (például 100 fős lélek=100 élő személy).

Abszolút meg volt különböztetve az eredeti szövegben a lélek és szellem, pont ezért. A szektások ezért szeretnek olyan Bibliát használni, amiben nincs megkülönböztetve, mert így könnyebben tudnak hazudni.

Sziasztok!

Aki tanult bibliai héber, arám és görög nyelvet - és higgyétek el, hogy a magyar Bibliafordítók tanultak - azok tudják, hogy egyáltalán nem fekete-fehér ez a kérdés, nem véletlen tehát, hogy az újabb fordítások nem használják a szellem szót.

A magyar Szentírás léleknek nevezi az Istenség harmadik személyét, mert Ő az “igazságnak Lelke” pneuma) (Jn. 16,13.), aki által Isten mindenütt jelen van.

Ugyanez a szó fejezi ki az Isten angyalainak lényét és természetét: “szolgáló lelkek”-nek (pneuma) nevezve őket (Zsid. 1,14.).

De a bukott angyalokat is ezzel a szóval nevezi meg Isten Igéje, őket viszont “gonosz lélek”-ként (pneuma) említve (Csel. 19,15.), máshol pedig “tisztátalan lélek”-nek (pneuma) (Mk. 5,8.) nevezve. Krisztus is ilyen tisztátalan lelkeket űzött ki a megszállott beteg emberekből, és a tanítványainak is erre adott hatalmat.

Ez a szó igen gyakran szerepel az egész ember megjelölésére. Eszerint “valamely lélek (pneuma) nem vallja Jézust testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől” (I. Ján. 4,3.). “A ki pedig az Úrral egyesül, egy lélek (pneuma) ő vele.” (I. Kor. 6,17.).

Nem ritkán fordul elő annak megjelölésére is ez a szó, amit Isten a teremtéskor lehelt bele az emberbe. Ezért mondja Jakab azt, hogy “amiképen holt a test lélek (pneuma) nélkül, akképen holt a hit is cselekedetek nélkül” (Jak. 2,26.). István is ezért imádkozott úgy: “Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet (pneuma)!” (Csel. 7,59.).

A magyar nyelv a lélek szóból képezi az embert betöltő érzelemvilág fogalmának kifejezésére szolgáló szavakat is: “mert jóllehet a lélek (pneuma) kész, de a test erőtelen” (Mt. 26,41.) “az igazi imádók lélekben (pneuma), és igazságban imádják az Atyát” (Jn. 4,23.). A “lélek” szavunkhoz társítva ezért beszélünk lelkületről, lelkierőről, lélekjelenlétről, lelkiéletről, lelkivilágról, lelkiismeretről, lelkifurdalásról, lelketlen emberről, lelkesült állapotról, stb.

Éppen a kérdésben említett Evangéliumi Kiadónak volt ez az új kezdeményezése, amely nem hogy megoldotta volna a korábbi problémát, hanem inkább csak növelte a zavart. Egyre nagyobb nehézséget okozott egymás megértése, mivel a magyar nyelv a szellem alatt nem arra gondol, mint amit a Biblia szeretne kifejezni a “pneuma” szóval. A magyar nyelv az emberrel összefüggésben elsődlegesen az értelmi képességet és az értelmi tevékegységet társítja a szellem szóhoz, ezért beszélünk szellemi képességről és szellemi tevékenységről. Ha az Istenség harmadik személyét Szent Szellemnek mondanánk, akkor ezzel valójában szent értelemnek tekintenénk Őt. A Biblia azonban nem az értelmi képességét akarja kifejezni azzal, amikor “pneuma”-nak mondja az Istenség harmadik személyét, hanem sokkal inkább a tevékenységének a láthatatlanságára utal.

Mindezek hátterén tehát azt mondhatjuk, hogy nem lehet csupán nyelvtani szempontok alapján eldönteni, hogy miként fordítjuk le magyarra az egyik és a másik szót. Azért sem lehet, mert mindkét szónak az elsődleges jelentése azonos: lélegzet, lehellet, szél, fuvallat, élet, stb. Ezért felelősen csak a szövegkörnyezeti összefüggés, és az egész Szentírás tanításával való összhang alapján mondhatjuk ki, hogy az adott esetben mire vonatkozik a “pneuma” vagy “pszüché” szó az eredeti szövegben, és annak jelentését milyen magyar szóval adhatjuk vissza.

Üdv. Péter

Tehát akkor szerinted fordítva kellene fordítani a kifejezéseket? Mert ha a pneuma a lélek, akkor a pszükhé lenne a szellem?

Mondjuk ez ellen meg a pszichológusok tiltakoznának...

A magam részéről egészen biztos vagyok abban, hogy a Diabolosz sokat dolgozott a magyar nyelven az elmúlt ezer év során. Egyes szavak kettéhasadtak, mások egybemosódtak, megint más szavak felcserélhetőek lettek, pedig az eredeti jelentésük eltér. Például a 'patér' szó 'apát', 'atyát' jelent. Magyarban az apa alatt biológiai szülőt értenek, atya alatt ma már inkább pátriárkát, és Istenre is ebben az értelemben gondolnak, noha az újjászületés által tulajdonképpen 'felülről nemzett' bennünket, és részesültünk a természetéből, ha jobban tetszik örököltük a természetét Jézus Krisztusban. Pedig Isten egyáltalán nem sértődne meg, ha Apának, vagy Apunak szólítanánk, ugyanis a 'Patér' értelme ez.

De ha a hitnek fordított 'pisztiszre' gondolunk, az is jelenti egyszerre a hitet és a hűséget is. A magyar Biblia mégis egyszer hitnek, máskor hűségnek fordítja, pedig a magyar nyelvben is egyet jelentett régen a kettő: a hit és a hűség ugyanannak a szónak a kettéhasadásából származik (hí, hív, hívséges, hű,hűséges - hit, hívség, hűség).

Vagy egymással felcserélhetővé vált az 'erő', és a 'hatalom', pedig a görög 'exúszia' 'fenhatóságot', 'kiterjedést', 'tekintélyt' jelent, a 'dünamisz' pedig 'erőt', 'képességet', 'lehetőséget'. A magyar 'hatalom' is inkább hatókört jelent, az 'erő' pedig potenciális végrehajtóképességet. A Károli Bibliában azonban az 'exúszia' hatalomnak is, és erőnek is van fordítva, valamint a 'dünamisz' is van hatalomnak is, és erőnek is fordítva.

Nem véletlen, hogy ahhoz, hogy megértsük egymást, először tisztázni kell a terminológiai kérdéseket. Nem lényeges, hogy a meglévő palettának melyik használatos színét használjuk, a lényeg az, hogy ebben legyünk következetesek. Abban is biztos vagyok, hogy például Károli Gáspárt a legnagyobb jószándék vezette a Biblia fordítása során, és meggyőződésem, hogy a legjobb magyar Bibliafordítás a Károli Biblia, amivel a többit sem szándékozom leszólni. De a Károli Biblián van egy olyan kenet, ami a többin nincs. Ám mindemellett, az Isten Igéje nem a magyar fordítás, hanem az, ami eredetileg leíratott.

Amiben adott fordítás eltér az eredetitől, ott az eltérés mértékében eltér Isten szándékától is. Ha meg akarjuk érteni, hogy ponosan mit is mondott Jézus, akkor az értelmezésben vissza kell mennünk mintegy kétezer évet. Jézus szavait az akkori világnyelven, a görög nyelv koiné változatán jegyezték le. A szavakat pedig nem a ma használatos értelmükben kell figyelembe venni, hiszen a görög nyelv is nagy változásokon ment át kétezer év alatt, hanem az akkori jelentést.

Vannak, akik a Jelenések 22,18-19 intelmeit a fordításokra értik. Ám az az eredeti szövegre vonatkozik, és a fordítások, amiben tévednek, már be is töltik a 'hozzátenni' vagy 'elvenni' esetét. Ám a jószándékú fordítóknak van mentségük, ugyanis ők az akkor elérhető legjobb tudás szerint fordították a szöveget, Isten pedig mindig az aktuális világosságot veszi figyelembe. De akiknek felhívják a figyelmüket arra, hogy a fordítás tévedéseket és pontatlanságokat tartalmaz, és őket ez nem érdekli, ott kizárható a jóhiszeműség.

Nevezhetnek engem szektásnak, mert kutatom a Biblia eredeti mondanivalóját, noha erősen korlátozottak a lehetőségeim, többek között nem írok és olvasok a görög koiné változatán, nem tudok héberül és arámiul sem. Mégis megteszem, ami számomra elérhető, ugyanis vannak alkalmas eszközök: konkordanciák, szótárak, számítógépes programok. Meggyőződésem, hogy másoktól is ezt várja el Isten, akik az Istennek való tetszést keresik. Erre most még van idő, de egyre rövidül. Egyszer azonban azt fogja mondani Isten, hogy a bűnös legyen még bűnösebb, az igaz pedig még igazabb. Ez azt fogja jelenteni, hogy lejárt az idő. Ekkor már Isten fogja megnevezni, hogy Ő kit tart szektásnak, és ezen már nem fognak tudni változtatni a megmért és könnyűnek talált tesók. Kár értük.