Van itt olyan, aki ateistából lett hívő?

Én. Istenben hinni kezdtem, de vallásos nem lettem.

Volt egy súlyos balesetem. Az orvosok azt mondták, hogy szinte semmi esélyem nincs az életbemaradásra, 3 hétig altattak, és egyszer csak felébredtem. 2 óra múlva már ettem a rizseshúst. Nekem ennél nagyobb bizonyíték nem kell Isten létezésére.

"Az orvosok azt mondták, hogy szinte semmi esélyem nincs az életbemaradásra"

Gratulálok, ne vedd gúnyolódásnak, de sajnos biztos sok ember volt hasonló cipőben, akiknek azt mondták az orvosok, hogy semmi esélyük az életben maradásra - és meg is haltak.

Mondhatjuk azt is: egyszerűen szerencséd volt.

Én nem tudom mi voltam, de úgy képzeltem el egy időben, ahogy mondjuk a Titok könyv írja, hogy ha nagyon akarod, akkor számodra fog létezni Isten, teremtesz magadnak Istent. Ebből is látszik, hogy nem igazán foglalkoztatott a téma, tehát se tudatos nem volt, se igazi ateizmus.

Volt olyan is, hogy panteista voltam (akkor nem ismertem ezt a fogalmat). Tehát hogy az egész univerzum és minden valahogy Isten testét alkotja.

Legyen mentségemre, hogy tizenéves voltam...

Ami számomra pálfordulás volt, hogy egyetemen találkoztam egészen mély hitű és az átlag hívőnél nagyobb tudású keresztyén emberekkel, akikkel rengeteget beszélgettem. Azelőtt nem is láttam olyat hogy valaki templomon kívül felhozza a témát, tehát eléggé zavarban is voltam... Amiket mondtak, azokat már elszórva ugyan hallottam (templomba járó családban nőttem fel), de nem igazán tettem magamévá azelőtt.

Elkezdtem gondolkodni...

-Rájöttem, hogy a relativizmus akármennyire divatos, nem működik. Attól hogy akarom Istent, nem fog létezni ha nincs, és attól hogy nem akarom, még fog létezni ha van.

-Rájöttem, hogy én nem vagyok Isten, hogy teremtsek magamnak (főleg nem Istent).

-Rájöttem, hogy a Biblia Istene egy konkrét személy, nem az egész univerzum, ami a büdös zoknimtól a csillagokig mindent magába foglal.

Aztán nem Isten léte ami igazán foglalkoztatott, hanem a Biblia üzenete... Hogy ha van Isten, akinek van igazsága hogy megteremtse a világot, akkor biztosan igazságos is, vagy legalábbis valamit elvár tőlünk.

Ha igazságos, én vajon elég jó vagyok-e? (Nem, tudom magamról, hogy nem vagyok.)

A Biblia szerint viszont Isten az, aki tett értem valamit, hogy a kapcsolatunkat helyreállítsa, amire én magamtól képtelen lennék. Ember lett, tökéletes életet élt, és habár tökéletes emberként meg se érdemelte volna, elszenvedett helyettem mindent.

Én is ateista voltam, feltett egy rokonom egy kérdést a jövőmről, csak Isten tudta, hogy fontos nekem, rosszul lettem, kimentem a szabadba, Isten Szelleme "rám esett",

óriási találkozás volt.

Még aznap este megváltoztam, Istenhez beszélhettem, lementek a bűneim, nagyon könnyűnek, egészségesnek, és boldognak éreztem magam. Másnap ugyanez folytatódott..

3/4 év alatt különböző érdekes, izgalmas dolgokon mentem keresztül,.. és egy gyülekezetben kötöttem ki.

Mivel volt ismeretem Istenről, gondoltam majd én lecsekkolom őket, de stimmelt. Volt kapcsolatuk Istennel. Istennel volt kapcsolatuk...

Ilyen megtéréseket jó olvasni, a Szentírásban is sok megtérésről olvashatunk.

#4

Lenne egy kérdésem. Igaz gyülekezetet nem írtál, de akkor, frissen megtért, biztos mély istenismerettel rendelkező, a Szentírásban és teológiában jártas megtértként, honnan tudtad, hogy szavaiddal éljek, annak a gyülekezetnek van kapcsolata Istennel? Mit ellenőriztél, honnan tudtad, hogy te magad jól ismered-e a dolgokat? Miből gondoltad, hogy ez a gyülekezet és nem egy másik?

Engem mindig ez a része gondolkodtat el. Ahhoz tudnám hasonlítani, amikor elkezdünk tanulni matematikát, de megérezzük, hogy ez jól oldotta meg a differenciál egyenletet, a másik meg nem. Mi meg csak a szorzótáblát magoljuk még.

Szia

Hát nem tudom ateista voltam-e, minden esetre fogalmam sem volt Istenről. nem tudtam, hogy miért tagadják egyesek a létezését, és miért hisznek mások annyira...nem foglkoztam vele. Azután egy élethelyzet miatt elkezdett mégis oglalkoztatni az, van-e Isten....olvastam, kutattam a Bibliát jó ideig...és lassan, ahogyan egyre többet megtudtam a hit is erősödött bennem, és hívő ember lettem.

5-ös hsz feltett egy kérdést, igaz nem nekem: "... honnan tudtad, hogy szavaiddal éljek, annak a gyülekezetnek van kapcsolata Istennel? Mit ellenőriztél, honnan tudtad, hogy te magad jól ismered-e a dolgokat? Miből gondoltad, hogy ez a gyülekezet és nem egy másik?"

- ezt akár nekünk, nekem is föltehette volna....:-)

Nos minket tanúkat sokat vádolnak azzal, hogy nem keresztények vagyunk, egy szervezetet szolgálunk. Pedig ez nem igaz, mert Krisztus alapelvei szerint élünk. Ahhoz, hogy ez világviszonylatban egységesen így legyen, szevezettségre van szükség. A szervezettség pedig mindig az a legjobb, ahogyan Isten szervez...

itt részletesebben hallhatsz, láthatsz erről:

[link]

Szeretnék neked elküldeni egy pár perces filmet egy pszichológusról, aki teljesen kiábrándult a vallásokból. Elmondja az okokat miért...és azt is, hogyan vált hívő emberré.

[link]