Ha keresztényként olvastok irodalmi műveket nem sérti néha az erkölcsi és szépérzéketeket?

Nem, nem sérti. Szerinted keresztényként csak a boldog dolgokról lehet olvasni? Én szeretek reális, emberi életekről olvasni. Amúgy a Biblia sem csak a boldogságról írnak. Szerinted nem szabadna olyan könyveket olvasni, amiben irnak a gyilkosságról, v. a szexualitásról?

Én hiszek Istenben és keresztény vagyok, ennek ellenére olvastam már sok olyan regényt, amiben háború is volt, mert öldöklés, stb. Nem sérti a szépérzékemet, mert ez is az emberekről szól.

Én nem vagyok keresztény, de engem bosszant, amikor olyan történeteket olvasok, ahol valakinek több kapcsolata van egyszerre, hazudozik, manipulál... Szerintem a legtöbb embernek nem szimpatikus egy ilyen szereplő...

Nem sérti, tudtommal már az Index is hatályát vesztette, így nyugodtan lehet olvasni.

A könyveket gyakran a végén kezdem el olvasni.

De igen, ezért a klasszikusokat is meg kell válogatni. Például a Dekameron, vagy az Ezeregy éjszaka meséi kifejezetten erkölcstelenek, de a Három testőr sem éppen erkölcsös mű. Például D'Artagnan szerelme, Constance, Bonacieux úr felesége. De ha ezeknél szelídebb művek felé fordulunk, azok sem éppen a keresztény életszemléletet hirdetik. Éppen ezért nem olvasom ezeket a műveket, noha régen olvastam. De a filmek világa is hasonlóan aggályos, és ma már mikroszkóppal kell keresni olyan filmet, amiben nincsenek aggályos mondatok és/vagy képsorok. Az ember jól teszi, ha megválogatja, hogy mit enged be a képzeletvilágába, mert sokkal könnyebben jön be a gonosz, mint ahogy eltávozik. Jellemzően erőfeszítéseket kell tenni a gonosz kilakoltatására, noha a befogadására nem kellett annak idején megerőltetnünk magunkat, elég volt hozzá passzívan elernyedni. Mindezek miatt a távolságtartás sokkal kisebb energiát igényel, mint a későbbi eltávolítás.