A katolikus bálványimádók?

Olvassunk egy kicsit.

Ez 6:6 Minden lakóhelyeteken a városok elpusztuljanak, és a magaslatok elvesszenek, hogy elpusztuljanak és rommá legyenek oltáraitok, és törjenek össze és legyenek semmivé bálványaitok, és kivágattassanak naposzlopaitok, és eltöröltessenek csinálmányaitok

***

Egy naposzlop még áldogál a vatikánban

***

Hós 13:2 Most is többítik bűneiket és csinálnak maguknak öntött képeket az ő ezüstjükből, bálványokat az ő eszük szerint. Képfaragók csinálmánya mindaz! Róluk mondják: Emberek, akik áldoznak, borjúkat csókolnak!

***

Biblia szerint bűn

***

Apcs 7:41 És borjúképet csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az ő kezeik csinálmányaiban.

***

Nahát Isten átlát a ravaszságon, a gyönyörködéseken, meg a kezek csinálmányain.

***

Jel 9:20 A többi emberek pedig, akik meg nem ölettek e csapásokkal, nem tértek meg az ő kezeik csinálmányaitól, hogy ne imádnák a gonosz lelkeket, és az arany és ezüst és érc és kő és fa bálványokat, amelyek nem láthatnak, sem hallhatnak, sem járhatnak;

***

Ejha-megtérerlenek

***

Sziasztok

Mindenki másképpen látja és másképpen magyarázza.

Nekem két rész jut erről eszembe

Ézsaiás 44:13-19

Csak a 19:'Nem gondolja meg, nincs tudása és értelme, hogy azt mondaná: Felét tűzben égettem el, és kenyeret sütöttem parazsánál, majd húst sütöttem és megettem. Maradékából pedig utálatosságot csinálok, és leborulok egy fatuskó előtt?'

És a zsoltárok 115:1-8

Döntsd el amgad

#19 szp72 - 22:28

nagy +1

a tobbi utana kovetkezo valasz egyertelmuen balvanyimadas parti (vagy ellenes ahonan nezzuk)

aki balvanyimado az felelni fog buneert

de nem a targyak hasznalatatol lesz valaki az

ettol pont hogy kreativ az ember

az Egy Igaz Isten fele fejezi ki ezzel tiszteletet, imadatat, szeretetet, ezzel aldoz neki

aki pedig nem neki az a balvanyimado

mi ebben bonyolult es mi nem igaz?

nehogy azt higyetek hogy nincs olyan aki ne tudna magat a targyat imadni, es hogy nincs olyan aki ne tudna a targyat csak "diszletnek" tekinteni csepnyi imadat nelkul mivel osszes imadata Istenhez iranyul

Idézgetések helyett inkább azt magyarázzátok meg:

Hogy lehet, hogy nem Istenhez, hanem Jézushoz, Máriához és a kismillió szenthez imádkoznak igen sokan?

"Idézgetések helyett inkább azt magyarázzátok meg:

Hogy lehet, hogy nem Istenhez, hanem Jézushoz, Máriához és a kismillió szenthez imádkoznak igen sokan?"

Úgy, hogy mi balga katolikusok úgy hisszük, hogy Jézus Isten. Máriához nem szoktunk imádkozni, helyette őt kérjük imádkozzon.

A kismilliót meg nem tudom értelmezni. Az számtanilag mennyi?

"Idézgetések helyett inkább azt magyarázzátok meg:

Hogy lehet, hogy nem Istenhez, hanem Jézushoz, Máriához és a kismillió szenthez imádkoznak igen sokan?"

Ugyan nem vagyok katolikus, de ismerek néhányat, szoktam beszélgetni velük, és számukra ez olyan, mint amikor mi megkérjük egy barátunkat vagy lelkészünket hogy imádkozzon értünk.

Szóval nem bálványozzák a szenteket, nem isteneknek képzelik őket, hanem ugyanígy a közbenjárásukat kérik Istennél.

Nem mondom hogy egyet kell érteni vele, de szerintem teljesen érthető.

A képek tiszteletéről egy kicsit bővebben.

1. Istennek alapvetően semmi baja nincs se a képekkel, se a szobrokkal, ezek közönséges tárgyak. Salamon király például szobrokkal díszítette a trónszékét külön isteni engedély nélkül is (1Kir 10,19-20).

2. Sehol nincs a Bibliában, hogy nem szabad konkrét személyeket ábrázolni. Szabad konkrét embereket lefényképezni, lefesteni, megszobrosítani. Ugyanúgy szabad bibliai személyeket, történeteket, neves szentéletű keresztény embereket is. Különbség nincs. A képes Biblia semmivel sem rosszabb, mint bármilyen más képes könyv.

3. Istennek egyedül a képek istenítésével van a baja, vagyis a bálványokkal. Nem lehet imádni egyetlen képet sem, mert egyetlen kép sem Isten. Erről szól a tízparancsolat (Kiv 20,4-5).

4. A tízparancsolat megtiltja az Isten ábrazolását is. Ennek az oka pontosan le van írva: Azért nem ábrázolható, mert nem látható, mert semmihez sem hasonlítható, mert Isten ábrázolhatatlan: "Amikor az Úr a Hóreben a lángok közül szólt hozzátok, semmiféle alakot nem láttatok. Ne vetemedjetek hát arra, hogy istenszobrot csináljatok magatoknak, férfi vagy nő alakjában, valamelyik ... stb." (5Móz 4,15-17)

5. Ennek ellenére Isten látomásszerűen, jelképes módon többször látható emberi alakban is megjelent, amelyet az ihletett szerzők leírtak vagyis irodalmi eszközökkel ábrázoltak (Iz 6,1; Dán 7,9). Ami látható, ami leírható az természetesen elvileg képzőművészetileg is ábrázolható, mert lényegi különbség nincs. A bálványimádás veszélye miatt azonban az Ószövetségben Isten képzőművészeti ábrázolása még jelképesen is tilos maradt.

6. Jézus Krisztus a láthatatlan Isten látható képmása és visszatükröződése (Kol 1,15; Zsid 1,3). Mivel Krisztus látható, ezért ábrázolható, vagyis a megtestesülés megszünteti az ábrázolási tilalmat. Minden Krisztus kép az Isten megtestesülését hirdeti. Az első Krisztus képet valószínűleg maga Krisztus készítette a feltámadásakor, amely Torinói lepelként ismert, s amit a keresztények mindmáig gondosan megőriztek.

7. A keresztény szabadság és a bálványimádás veszélyének a megszűnése megengedi, hogy a másik két isteni személy jelképes ábrázolását most már ne csak irodalmilag, hanem képzőművészetileg is megtehessük. Szabad tehát az Istent bácsiként ábrázolni, ahogy Dániel is teszi a látomása leírásában, de nem szabad egy bácsinak gondolni. Szabad a Szentlelket galambnak ábrázolni, de nem szabad egy galambnak gondolni.

8. Szabad a templomokat képekkel, domborművekkel, szobrokkal díszíteni, ahogy az a jeruzsálemi templomban is volt. Számtalan ökör, oroszlán, kerub, pálmafa, gránátalma és egyéb díszről olvasunk. (1Kir 7.fejezet)

9. Szabad a képeket és szobrokat tisztelni, mint bármilyen más tárgyat. A kép se nem jobb, se nem rosszabb, mint más akármilyen tárgy. Természetesen a zsidók is tisztelték a templomukat s minden berendezését, köztük a szobrokat is. A tízparancsolat sem tiltja a szobrok tiszteletét, hanem csakis és kizárólag az istenként való imádását és tiszteletét tiltja.

10. Szabad a szobrok és képek jelenlétében imádkozni. Kerub szobrok voltak a templomban, a szentélyben és a frigyládán, ahol zsidók a legszentebb szertartásaikat végezték (Kiv 25,18; 1Kir 6,23-29).

11. Szabad imádkozás közben képeket használni, valamilyen imádságot velük kifejezni. Ez történt a rézkígyós és az aranypatkányos elbeszélésben (Szám 21,9; 1Sám 6,1-12). Szabad például a gyerekeknek lerajzolniuk kéréseiket, bűneiket, ígéretüket stb. Nagymama imádkozhat az unokáiért fényképeiket nézegetve.

12. Szabad a képek és szobrok felé leborulni, ahogy minden más dolog felé is, ha leborulás egyébként nem annak a dolognak, hanem magának az Istennek szól. A feszület felé fordulva imádkozni egészen más, mint a feszületet imádni, ahogy például a Nap felé fordulva imádkozni is egészen más, mint a Napot imádni. Az okosok megértik a különbséget. A zsidók is leborultak a templom, az oltár, a frigyláda, a kerub szobrok felé (Zsolt 138,2; Józs 7,6), de nem ezeket imádták, hanem azt a láthatatlan Istent, akinek a jelenlétét ezek a tárgyak jelképezték.

13. Szabad a képekkel játszani, így a vallásos képekkel is tulajdonképp megengedhető. Ahogy a gyerekek simogatják, puszilgatják öltöztetik játék babájukat (vagyis a szobrukat), úgy megsimogatható és megcsókolható öltöztethető a vallási tárgyú szobor is a szeretet játékos-jelképes kifejezésére. Aki például megcsókolja a Jézus szobrot igazából Jézus megcsókolását játssza el, aki pedig leköpi nem a képet gyűlöli hanem akit ábrázol. Egy szobor körbehordozása pedig az ábrázolt személy velünk van játék.

14. Mint mindent, a kép tiszteletet is el lehet túlozni, nem minden képtisztelet egészséges. Főleg a képekkel való jelképes játékok lehetnek meglehetősen gyerekesek vagy sokak szemében visszataszítóak. Én személy szerint nem nagyon használok képeket, s megértem akik bizonyos katolikus szokásokat kritizálnak. Viszont az eltúlzott képtisztelet sem bálványimádás önmagában, ha egyébként nem gondolja, hogy a kép maga az Isten.

25.Hsz!

A Máriához,és a szentekhez írott kéréseitek "imádságos könyvben",vagy valami"viccgyűjteményben"szerepelnek?

A templomi énekek szintén imádságok.A ti"Szűzmáriához"szóló énekeitek nem templomi énekek?

Hazudni pedig nem szabad!

26.Hsz!

Szerintem is érthető,csak nem igaz,hogy nem imádságok a Máriához,és a szentekhez szóló kéréseik.

#29

Én pont az ilyen hozzászólások miatt, amikből ennél a kérdésnél akad bőven, ódzkodok az imádság szót használni, helyette könyörgést írok.

Sajnos a vérpistikék egyből ugranak ilyenkor, hogy lám akkor még is imádjátok őket.

Pedig ezek a vallási vérpistikék tudhatnák, hogy az imádság szó nem egyenlő az imádat szóva, bár sajnos a magyar nyelvben nagyon hasonló. Ha megnézel más nyelveket, láthatod, hogy külön szó van az imádásra, és külön az imádságra/imádkozásra.

Nem célom nyelvtan órát tartani, se kioktatni, de pár perces kereséssel neten megtalálod, hogy az imádkozni szó a "kér", régiesebb használatban "könyörög" szavakkal rokonértelmű. Tehát ha higgadtan gondolnánk végig és észben tartanánk az ima szó jelentését, akkor az sem lenne problémás, hogy valaki Máriához imádkozik, mert csak annyit jelent, hogy őt kéri.

Persze sokan kapva kapnának az alkalmon, hogy üldözhessék kicsit a katolikusokat (ha máshogy még nem is tehetik, csak verbálisan), ezért talán célszerűbb a könyörgést, kérést használni. Persze sokan itt még így sem képesek felfogni és bálványokat kajabálnak.

Azért szerencsére van sok valódi, keresztény protestáns is, akik bár nem értenek egyet a szentek megszólításával, de nem tartják bálványimádásnak, csak másféle szemléletmódnak.