Mi a különbség az ateizmus és az eretnekség között?

#6 Tény. Nem én vagyok az első ateista. Csupán azt mondtam, hogy az egyház szemszögéből tökéletesen megfelel ez az eretnekségnek.

Ma persze sem hatalmuk, sem ambíciójuk ezért megégetni. Ez azonban nem változtat a tényen, hogy régen megtették.

A katolikusok és reformátusok egymásnak eretnekek, igen.

Ez régen vérre menő harcokat jelentett. Manapság a katolikusok általában nem szívesen, de azért elfogadnak bárkit, aki történelmi egyház, és a katolikusból vált ki.

A reformátusok pedig általában nem szívesen, de elfogadnak mindenkit, aki ugyanazt vallja Krisztusról (Isten fia, az ő halála fizetség a mi bűneinkért.)

Nem mondtam egy szót se megégetésről, hanem mondjuk gályarabságban voltak református prédikátorok. (A gályarabprédikátorok emlékművét Debrecenben II. János Pál pápa megkoszorúzta azóta, szóval ma már nem olyan rossz a keresztyén egyházak kapcsolata.)

Attól függ mi az az új tanítás. Ha csak más szempontból látja a dolgokat, akkor nem eretnekség. Ha teljesen új (pl. amikor a mormonok kitalálták, hogy Jézus és Lucifer testvérek), akkor eretnekség.

Nem égettek meg fűt fát, ez csak mélyen gyökeretvert tévképzet.

Például az egyházi inkvizíció alig égetett meg néhány embert. Persze egy ilyen égetés is túl sok, de nagyon távol áll attól a képzettől, hogy "fűt-fát megégettek".

A spanyol állami (tehát nem egyházi) inkvizíció volt hírhedt, ők tényleg sokakat megégettek, de ők sem százezreket, ahogy néhányaktól hallani lehet. Fő célpontjaik pedig az állam ellenségei voltak, nem az ateisták. A rendelkezésre álló források alapján kb 2400 főt végezett ki a leghirhedtebb spanyol inkvizíció.

Tehát itt több nagyságrendnyi nagyítások vannak köztudatban.

Az eretnekség szót csak egyházakon belül lehet értelmezi, aki ateista, az ezen kívül áll, rá nem vonatkozik.

Eretnekek esetén is egy meglehetősen finom jogi procedúrát alkalmaztak. Ezek bírósági tárgyalások voltak, a megvádolt személy is kapott ügyvédet (jogi segítőt), aki képviselte a perben.

Ráadásul ezek a perek lassan folytak, nem rögtönítélő bíróságok voltak. Az ítélet sokszor csak annyi volt, hogy vissza kellett vonni a tanait, vagy eltiltották a papi szolgálattól. Égetést csak nagyon elvétve alkalmaztak.

Eretnek pedig nem az, aki új tanítást kezd el hirdetni, hanem az adott vallás egy olyan tagja (fontos, hogy tagja legyen), aki szembemegy egy hittétellel. Például ha én kitalálnék egy teljesen új vallást, akkor nem lennék eretnek, de ha az egyik (vagy több) dogmát megtagadom és ezen új mozgalmat alapítok, akkor eretnek leszek.

#15 Nem én, hanem II. János Pál pápa ismerte el, és kért bocsánatot a természettudományos felfedéseikért és filozófiai tanaikért elítéltekért.

Rengeteg kiváló embert vádoltak meg ezzel. Persze, ma már más a megítélése, hogy ki az, aki "szembemegy egy hittétellel".

Ezeket a bűnöket relativizálni körülbelül olyan, mintha a holokausztot mentegetnéd.

Félreértel, én sehol sem mentegettem az inkvizíció által elkövetett égetéseket. Ki is emeltem, hogy még 1 élet elvétele is túl sok. Pusztán mítosztalanítottam (mítosz pedig akad bőven a témával kapcsolatban). Már számtalanszor olvastam (ezen az oldalon is), hogy százezreket, sőt milliókat égettek (vagy öltek meg más módon), ezzel szemben leírtam a valóságot. Milliók helyett néhány ezerre tehető az áldozatok száma, és ezek túlnyomó részéért sem az egyházi, hanem különböző állami inkvizíciók a felelősek (pl. spanyol vagy portugál).

Az egyházi inkvizíció pedig csak az Egyház belügyeivel foglalkozott, egy áldozatot nem tudsz mondani szerintem, aki ne ezen belül esett volna. Szóval ki merem mondani, hogy az Egyház egy ateistát sem égetett meg.