Judas aki el árulta Jézust Ő is fog örök életben részesülni?

A keresztény túlvilág-felfogás szerint nem, mert az végleges állapotnak tekinti a poklot, tehát nincs belőle kiút és megtisztulás. A keresztény felfogás csak a tisztítótüzet tekinti ilyen "helynek", állapotnak.

De ez csak a keresztény felfogás.

Más monoteista vallás úgy tekint a pokolra, mint a vezeklés helyére, ahonnan Isten végül a legnagyobb bűnöst is felszabadítja - miután az megtisztult.

Tehát nézőpont kérdése, te miben hiszel, miben akarsz hinni.

Nekem a második verzió - tekintve Isten szeretetét és nagyvonalúságát - logikusabbnak tűnik.

#4

Júdást inkább Péterhez lehetne hasonlítani, aki háromszor is megtagadta Krisztust (igaz nem árulta el, de a tagadása hasonlóan nagy vétek). Ám Péter megbánta könnyekkel megbánta bűnét, bízott Jézus irgalmában és bizonyságott tett érte érzett nagy szeretetéről. Jézus pedig rá bízta Egyházát.

Júdás bár rájött, hogy mit tett és furdalta őt erősen lelkiismerete, de Isten helyett az ördögre hallgatott, a látottak ellenére sem hitt valóban Krisztusban, nem bízott irgalmában, helyette felakasztotta magát.

Talán még annyit, hogy itt nem csak bocsánat kérés elmulasztásáról van szó.

Sokkal nagyobb volt a vétke,

"Ez így nem áll össze nekem. Ha nem hitt a megbocsájtásban, akkor a halála pillanatában ugyanolyan távol volt Istentől, mint Jézus, amikor felkiáltott a kereszten. Magyarul a legnagyobb szenvedést élte át. Ráadásul Jézus előre tudta, hogy Júdás el fogja árulni, de nem próbálta megmenteni őt a kárhozattól, ráadásul kellett az árulása Jézus halálához, vagyis a mi megváltásunkhoz. Így nézve inkább szent, semmi oka bűnhődni."

Szerintem nincs olyan, hogy nem hitt a megbocsájtásban, egyszerűen áruló volt, nem volt igaz hit a szívében.

Jézus tudta, hogy elárulja, de ennek mi a köze ahhoz, hogy be is avatkozzon. Isten tudja, hogy ki fog elkárhozni, mégsem avatkozik be. Tudod, miért? Mert csak csalással tehetné, mivel ezek az emberek szabad akaratukból, döntésük súlyának teljes tudatában sosem térnének meg, sérülne a szabad akarat, ahogyan Júdás esetében is.

Jézus szenvedett az Isten távollététől, de Júdás nem. Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy egy vad ateista a halála pillanatában szenved az Isten hiányától. Nincs összefüggés