Honnan tudhatjuk biztosra az Eukarisztia mibenlétét?

A Szentírásból tudhatjuk. Jézus maga jelentette ki szó szerint, hogy az bizony valóságosan az Ő teste. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy valóságosan, így nem lehet átvitt értelemben, metaforaként értelmezni. Ezen a zsidók is megrökönyödtek, és visszakérdeztek. Válaszában Krisztus újra kijelentette, hogy az Ő teste étel, amit enni (eredeti görög szó rágni) kell.

Jézus szavai elég erős érv.

Hogy az átváltoztatás megtörténik adott esetben vagy sem, az egy érdekes kérdés.

Azt tudjuk, hogy Jézus mindezen dolgokhoz átadha a hatalmat apostolainak. Például olvashatod Mt 18,18 vagy Jn 20,22 versekben. Olvashatod, hogy ezt a hatalmat az apostolok tovább is adták a kiválasztott személyeknek, Mátyás kiválasztása, vagy ApCsel 6,6 és 14,23. Mivel ez a sor nem szakadt meg az évszázadok során, ezért bizonyosan gondolhatjuk, hogy az átváltoztatás megtörténik, ha a szertartást olyan személy végzi, aki visszavezethetően az apostoloktól kaptra rá a hatalmat.

A katolikus hitet az eucharisztiáról két dolog támasztja alá: A Szentírás és a szent hagyomány, vagyis az Egyház folyamatos hite.

"Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él." (Jn 6,51-58)

"Mert én az Úrtól vettem, amit át is adtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen elárultatott, vette a kenyeret, és hálát adva megtörte, és ezt mondotta: Vegyétek, egyétek, ez az én testem, amely tiérettetek megtöretik, ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképpen vette a poharat is, miután vacsoráltak, és ezt mondta: E pohár amaz új szövetség az én vérem által, ezt cselekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre. Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.

Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának. Ezért erőtlenek és betegek közöttetek sokan, és ezért halnak meg annyian." (1Kor 11,23-30)

A Jézus emlékezetére végzett szertartásban ugyanúgy JELKÉPEZI Jézus testét,és vérét a kenyér,és "a szőlőnek ama termése",mint a szegeletkő,a szőlőtő,a kapu,az élővíz,az áldozati bárány.

Krisztus áldozata egyszer,s mindenkorra megoldotta a bűn problémáját,s nem kell többször megáldozni Őt.

Az"átlényegülés"elfogadásával,kannibalizmust követnénk el,az áldozásban.

A kérdező súlyos tévedése:

"Ha tagadjuk azt, amit a katolikusok vallanak, akkor azzal Isten és Jézus hatalmát korlátozzuk, emberi mértékűre zsugorítjuk őket."

Azzal,hogy "Jézus teste feláldozása" hamistanát gyakorolják minden katolikus parókiában minden nap,gyakorlatilag Jézus egyszer,s mindenkorra szóló áldozata érvényét tagadják.Annak értékét matriális mértékűre zsugorítva.

Nincs átváltozás!

Annak hamistanát lehetetlen Bibliával igazolni.