A kánai menyegzőn ki volt a feleség, ki a férj?

Péter, ha már szövegértési problémáim adódtak, segíts kérlek, mivel neked szerinted nincs ilyen. Hogyan értem félre ezt a részt?

"Jn 2,10

És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad."

Mi volt a szokás? Hogy a jót először, aztán a rosszat. Ha ez olyan nedű lett volna, amivel csak eltelleni lehetett volna, akkor ostobaság lett volna, hogy a rosszat akkor adják, amikor már beteltek. Hiszen a jóból sem ittak volna, hát még a rosszból.

Lefordítom ezt a részt a te/ti értelmezésetekre és mondjuk nem italra hanem ennivalóra.

És monda néki: Minden ember a jó ennivalót adja fel először, és mikor jóllaktak, akkor az alábbvalót: te a jó ételt ekkorra tartottad.

Ez szerinted rendben van így? Valóban ilyen szokás lett volna, hogy akkor kapja a násznép a silány vackot, amikor már elteltek?

Kedves szp72!

Kérlek próbáld ki,hogy leülsz 5 liter 100%-os musthoz,és próbáld meginni!

Szerintem 2 liter után megittasodsz,és többet nem bírsz magadba diktálni,s utána sokáig nem szívesen tekintesz mustra.

@ Az egész titok nyitja, hogy Ellen White látomásban ott volt a helyszínen és azt látta, hogy mustot isznak. Ellen White tanította, hogy nem ihatnak alkoholt, csak szőlőlevet. Ezért kénytelenek ezekre a magyarázatokra

Ja értem. Jól van, csak akkor ne hivatkozzanak a Bibliára, mint egyedüli tekintélyre. Ők akkor egy olyan vallás, amely nem csak a Bibliát, hanem a prófétanőjük irományait is sugalmazottnak tekinti.

Sziasztok!

Teljesen felesleges eben a témában állandóan E.G.White-tot felhozni, ugyanis egyáltalán nem tőle ered ez az értelmezés... :-)

Egy Amerikában élő magyar református teológus, név szerint Harsányi Sándor írt egy tanulmányt erről 1914-ban "Legyetek józanok" címmel - ha valakit érdekel itt leellenőrizheti: [link]

Idézet innen:

"Sajnos, sokan vannak az írásmagyarázók között, kik minden vizsgálódás és gondolkodás nélkül mennek a kitaposott nyomokon és az egyes bibliai kifejezéseket, vagy szavakat látszólagos értelmük szerint fogadják el, a nélkül, hogy legalább csak a józan ész és a helyes ítélet világosságába állítanák be azt, a mit igazságnak elfogadnak, vagy elfogadtatni akarnak. – Mihelyt borról van szó a Bibliában, a legtöbb lelkipásztor, vagy írásmagyarázó úgy vélekedik, hogy annak okvetlen olyan bornak kell lennie, vagy annak olyan bort kell jelentenie, mint a minő italt ma ismerünk a bor nevezete alatt. Holott igen nagy különbség van a bibliai bor szavak értelmi jelentősége között. Innen van aztán a sok zavar, értelmetlenség és lehetetlen magyarázat a Biblia egyes verseit illetőleg. Örvendetes jelenség, hogy újabb időben, különösen mióta misszionáriusaink keleten utazásokat s tanulmányokat tesznek, a ker. világ más világításban látja az u. n. bor-kérdést és mind-inkább kidomborodik a ker. hitfelekezetek dogmatikájában az a theologiai felfogás, hogy a szesz és részegítő ital nem tekinthető Isten áldásának, és nem adatott a szív vidámítására, – mert hisz a természet nagy háztartásában Isten teremtő szent kezéből egy cseppnyi, egy atomnyi alcohol sehol ki nem kerül. Az alcohol képződik rothadás, erjedés által, vagy az emberek azt mesterségesen állítják elő, tehát egyszerűen megtévesztés azt állítani, hogy azt Isten adja, és helytelen interpretáczió az, mely ilyen szesztartalmú bor előállításának nagyon kétes értékű dicsősségét akarja Idvezítőnk szent egyéniségével összeköttetésbe hozni..."

[link]

Üdv. Péter

Péter!

"mert hisz a természet nagy háztartásában Isten teremtő szent kezéből egy cseppnyi, egy atomnyi alcohol sehol ki nem kerül."

Sajnos az író vagy tudatlanságból vagy direkt, de valótlan dolgokat állít. Az élesztőgombák nem sátán teremtésének a részei, hanem Isten teremtő munkájának egyik igen lényeges alkotóelemei. Sátán nem teremtett semmit, Isten teremtett, mely hat nap alatt be is fejeződött. Az alkohol számos területen megtalálható a természetben, még növények is tartalmaznak alkoholt nem rothadt formájukban. Például a cukoralkohol. Az etilalkoholt nagyon kis mennyiségben tartalmaz néhány gyümölcs is. Van olyan pálmafaj, melynek nektárja 3,8% alkoholtartalmú, tehát a sörrel közel megegyező. Nemhogy egy cseppnyi, de a világban fellelhető összes alkohol mennyisége Isten nagy háztartásából kerül ki.

Péter, még sajnos a neked (persze mindazoknak, akik ellenzik az alkohol tartalmú bor értelmezését a Bibliában) szánt idézethez érdemben egy szóval sem válaszoltál. Ezen kérdésen belül már nem először említettem azt a felvetést, melyet utolsó alkalommal a 31-es válaszomban is feltettem. Beszélgetnénk erről? Logikailag megmagyarázhatatlan szerintem a násznagy beszélgetése a vőlegénnyel, mikor a szokást említi. A szokás szerint a sorrend a következő volt: a jó bor után (must után) a megittasodást követően (eltelést követően) szolgálták fel a rossz bort (mustot). Értelmetlen az egész, ha nem alkohol tartalmú italról beszélünk. Ha nem érzed ebben az egyértelmű utalást arra vonatkozóan, hogy itt borról beszélünk, és nem mustról, akkor szólj kérlek, kifejtem sokadszorra is bővebben, bár nem értem, hogy mi okoz ebben nehézséget, ezért is jó lenne, ha megemlítenéd, hogy nem érted. Köszönöm.

Az adventisták arról híresek, hogy ha valaki állít valamit több millió emberrel szemben, akkor azt hamarabb elhiszik, mint hogy elgondolkodjanak azon, hogy vajon tényleg ennyire hülye a nagy tömeg, vagy netán az az egy ember téved?

Lényeg, hogy különbnek érezzék magukat.

Elolvastam Péter barátunk által linkelt "A bor szó a Bibliában" című tanulmányt.

@ A modern bibliamagyarázók egyértelműen tanítják, hogy a keleti népeknél a bor szó alatt általában ártalmatlan italt értettek,

Ez nagyon érdekes, mert akkor a Biblia ezek szerint kivétel, ugyanis tele van azzal, hogy milyen káros és veszélyes tud lenni ez a részegítő ital.

@ A zsidók a házasságot szent szövetségnek, isteni intézménynek tartják, és ezen vallási cselekmény végzésénél is szigorúan alkalmazkodnak a III. Móz. 10,8-10-ben megadott isteni parancshoz, mely szent alkalmaknál, hálaadó és más ünnepélyeknél, lakomáknál stb. a bor és részegítő ital használatát a legszigorubban megtiltotta.

A hivatkozott igevers ezt írja:

"Az Úr így szólt Áronhoz: Amikor a megnyilatkozás sátorához jöttök, ne igyatok sem bort, sem más erjesztett italt, akkor nem haltok meg. Ez örök rendelkezés minden utódotok számára. Azért van, hogy megkülönböztessétek a szentet és a nem szentet, a tisztátalant és a tisztát," (3Móz 10,8-10)

Világos, hogy csak és kizárólag a papság nem ihatott bort, méghozzá csak és kizárólag a szent sátorban végzett szolgálat idején, vagyis máskor és másnak megengedett a szeszes ital fogyasztása.

@ Keresztyén érzésünk fellázad az ellen a feltevés ellen, hogy Jézus egy lakománál, melyet, az Ő megjelenésével Ő megszentelt, – közreműködött volna abban, hogy ott a vendégsereg lerészegedhessen.

A felháborodás persze jogos, ha rendszeres és súlyos részegségről lenne szó. A helyzet azonban az, hogy létezik kulturált borfogyasztás, létezik mérték, létezik a részegségnek-ittasságnak egy enyhébb fokozata, amely egy oldottabb és vidámabb hangulat létrehozásában nyilvánul meg. Az oldott és vidám hangulat tudtommal nem bűn. Éppen a lakodalom, vagyis a vigasság ideje az, amikor a borivás a leginkább helyénvaló és indokolt.

@ I. Tim. 5,23. “Ne igyál mégis csak vizet, hanem élj kevés borral a te gyomrodért, és gyakorta való betegségedért.”

Létezik a borivásnak egy egészen enyhe formája is, amikor táplálékként, emésztést segítőszerként isszuk. Egy pohár bornak vagy sörnek lényegében semmilyen részegítő hatása nincs. Az adventista tanulmány szerint Timóteus valami speciális alkoholmentes "gyomorbort" ivott. Erre persze nincs semmi utalás, ellenben minden bor segíti az emésztést.

@ Luk. 10,34. “És járulván hozzá, békötözé annak sebeit, olajt és bort töltvén azokba.” Alig lehet legkisebb kétség is a felől, hogy a bor, mit az irgalmas szamaritánus ez emlékezetes alkalommal a példázat szerint, használt vala, – gyógyitó erejű, gyógyitó hatású, és így föltétlen szeszmentes bor volt.

A tanulmány annyira betegesen károsnak tartja a szeszes italt, hogy már a sebeket is szőlőlével mosatja, amin persze csak nevetni lehet. A sebet alkohollal lehet és szokás fertőtleníteni.

@ Titus, 2,3. “Az idős asszonyok hasonlatosképpen, hogy szentséghez illendő öltözettel éljenek, ne legyenek szidalmazók, ne szolgáljanak a sok bornak, legyenek a jóságnak tantói.”

A tanulmány szerint Pál nem arról beszél, hogy az asszonyok csak kevés bort igyanak, hanem hogy a szőlőléből is vissza kell fogni magukat. Őszintén szólva ez a legnagyobb hülyeség az egész tanulmányban. Pál a szőlőlevet ostorozza.