Van esélye annak, hogy a babiloni fogság előtti bibliai iratokat találjanak meg?

Szia!

Nemcsak, hogy van esélye, de van is ilyen! :-)

A Ketef Hinnom-i ezüstlemezeket Jeruzsálemben találta

Gabriel Barkay. A Hinnom-völgy ősidők óta temetkezési helyül szolgált a jeruzsálemieknek. Az egyik sírban két aprócska ezüstlemez került elő (KH1 = 27 x 97 mm; KH2 = 11 x 39 mm), amit amulettként viseltek. Mindkettőn az ún. „Papi áldás” szövege olvasható (4Móz 6:24–26). Az itt talált sírmellékletek és a legmodernebb számítógépes elemzések alapján is biztos, hogy az ezüstlemezeket a babilóni fogság (Kr. e. 586) előtt írták. Így ezek a héber Biblia ma ismert legkorábbi szövegei.

Egy "iratról" tudjuk, hogy valahol létezik és biztos, hogy olvasható formában ez pedig nem más mint a Tízparancsolat két kőtáblája, amelyek a frigyládában vannak, de hogy pontosan hol, azt senki nem tudja.

Egyébként Bibliai vonatkozású feliratokat találtak már, ilyen pl. a Siloám-felirat, mely Hizqijjahu (Ezékiás) király (Kr. e. 715–687) korából való, aki a Biblia szerint egy sziklába vágott csatornán keresztül vezette a Gihon-forrás vizét Jeruzsálembe, a Siloám tavába (2Kir 20:20; 2Krón 32:3–4). Érdekes, hogy a csatorna nagy nevű 19. századi felfedezői: Edward Robinson, Sir Charles Wilson és Sir Charles Warren nem vették észre, hogy az alagút közepén egy falba vésett óhéber nyelvű felirat található, amely annak készítését meséli el.

A másik hasonló a lakisi osztrakonok, mely a Júdeai Királyság végnapjait illusztrálja. A legtöbb cseréplevelet egy Jaus nevű parancsnok írta a lakisi helyőrség vezetőjének, Hosájáhunak. Utalás szerepel bennük két prófétára (minden bizonnyal Uriásra és Jeremiásra), valamint Azeka jeleire, ami szinte szó szerint megismétlődik Jeremiás könyvében (34:7).

Üdv. Péter