Melyik Biblia káromolja a Szentlelket Jakab 4:5 alapján?
Kérlek benneteket, csak Jakab 4:5 verset vegyük nagyító alá.
Káldi-Neovulgáta:
"Vagy azt gondoljátok, hogy hiába mondja az Írás: »Féltékenyen vágyakozik a Lélek, amely bennünk lakik«?"
Szent István társulati Biblia
"Vagy azt hiszitek, hogy hiába mondja az Írás: „Féltékenyen szereti (Isten) a lelket, amelynek ő adott bennünk otthont”?"
Békés-Dalos
"Vagy azt gondoljátok, hiába mondja az Írás: féltékenyen szeret a Lélek, mely bennünk lakik?"
Új Világ fordítás
"Vagy úgy tűnik nektek, hogy hiába mondja az írás: "Folyton irigységre hajlóan vágyakozik a bennünk megtelepedett szellem.""
Károli Gáspár revideált
"Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?"
Görögül:
ἢ (vagy) δοκεῖτε (vélitek) ὅτι (hogy) κενῶς (hiába) ἡ (a/az) γραφὴ (írás) λέγει (mondja) Πρὸς (-ra,-re) φθόνον (féltékenység) ἐπιποθεῖ (vágyakozik) τὸ (a/az) πνεῦμα (Szellem/Lélek) ὃ (amely) κατῴκισεν (lakik) ἐν (-ban/-ben) ἡμῖν (mi)
Itt görög nyelven πνεῦμα szerepel, ami Szellem/Lélek és ez megegyezik pl. 1 Tessz 5:19-ben leírt Lélekkel.
Akkor melyik Biblia káromolja a Szentlelket Jakab 4:5 vers alapján?
"Hogy egy nehezen eldönthető verset hogy fordít, az nem a Szentlélek káromlás kategória!"
A fordítási bizonytalanság nem mentség.
A Káldi-Neovulgáta és Békés-Dalos fordítású Bibliában a Lélek Szentlelket takar, viszont a többi Bibliában úgy fordítják az idézett Jakab 4:5 verset a saját szövegkörnyezetüknek megfelelően, hogy emberi lélekre utaljon, akkor felmerülhet a Szentlélek elleni káromlás gyanúja, mert Jakab apostol talán Szentlélekre gondolt (lásd Káldi-Neovulgáta fordítást).
„Itt görög nyelven πνεῦμα szerepel, ami Szellem/Lélek..”
->Előző hsz-ben azt próbáltam elmondani, hogy maga a szó nem minden esetben Isten Lelkére vonatkozik.
„lásd Káldi-Neovulgáta fordítást”
->Én látom, te pedig lásd a korábbi Káldi fordítást:
Káldi- „Irigységre vágyódik-e a lélek, ki bennetek lakik?”
A SZIT másik katolikus fordítás szintén az emberi lélekre vonatkoztatja.
a katolikus Jeromos Bibliakommentár is:
5.v-hez: „mondja az Írás: … a lelket: Isten ezt a belső életet lehelte a teremtéskor az emberbe (ld. 2,26).”
Még néhány fordítás „kisbetűvel”:
SZIT, KG, RUF, UF, Káldi
Kecskeméthy- Féltékenyen kívánja a lelket, melynek bennünk adott lakást?
Budai- (Isten) féltékenyen vágyódik a lélek után, amelynek lakozást adott mibennünk?
Czeglédy- Féltékenyen kívánja a lelket, amelynek bennünk adott lakozást?
Ravasz L- irigy kívánsággal van tele a bennünk lakozó lélek.
Raffay- „Irigységre vágyódik az a lélek, amely bennünk lakik."
Masznyik- Irigység emészti a lelket, amely bennünk lakik.
Soós- Irigységre vágyódik a lélek, mely bennetek lakik?
Isten Lelkére vonatkoztatja:
Káldi-N, Békés-D, Csia, Vida, EFO.
Akkor álláspontod szerint a katolikus fordítások és magyarázatok egyik fele káromolja a Szentlelket? Vagy ha esetlegesen mégis az emberi lélekre vonatkoznék, akkor a többi kat fordítás káromolja, és te is?
Ha azt állítod, hogy káromlás a lélekre vonatkoztatni, elmondhatnád, hogy miért kell a Lélekre érteni!
"maga a szó nem minden esetben Isten Lelkére vonatkozik"
Egyetértek. πνεῦμα lehet emberi lélek és lehet Szentlélek is.
"Ha azt állítod, hogy káromlás a lélekre vonatkoztatni, elmondhatnád, hogy miért kell a Lélekre érteni!"
Mielőtt feltettem volna ezt a kérdést, sokszor elgondolkoztam Jakab 4:5 versen: "Az irigységre kívánkozó lélek, amely bennünk lakozik?" Hányszor és hány helyen hallottam már, hogy Krisztus Lelke él bennünk. Vagyis a Szentlélek, illetve Krisztus Lelke lakozik bennünk!
Most csak Károli Bibliából idéznék:
1Kor 3,16 „Isten Lelke lakozik bennetek”
Jn 6,56 „én bennem lakozik (Jézusban) és én is abban (bennem).
1Kor 14,25 „Isten lakik ti bennetek”
Róm 8,11 „Annak a Lelke lakik bennetek”
Jézus azt tanította, hogy az Atyja Őbenne lakik:
Jn 14,10 „az Atya, aki énbennem lakik”
A teljesség igénye nélkül a fenti versekből is látszik, hogy sosem írtak olyat, hogy a saját lelke lakik a saját testében/testünkben, hanem mindig másnak a Lelkéről (Isten Lelke, Krisztus Lelke, Lelke stb.) vagy más személyről (pl. Atya lakozik Jézusban) van szó. Ezért az a fordítás (Jakab 4:5), hogy „az irigységre kívánkozó lélek, amely bennünk lakozik”, számomra szokatlan és érthetetlen. A lélek, amely irigységre kívánkozik, bennünk lakozik??? A saját lelkem a saját testemben? Úgy érzem, nem magyaros fordítás. Talán azért mert nehéz visszaadni a görög szöveget, amelyre hagyatkozhatunk. Hiába nézzük a szövegkörnyezetet hozzájuk, még az is bizonytalan erejű.
φθόνον görög szó nemcsak irigységet, hanem féltékenységet is jelenthet. Más bibliai helyeken is olvashatjuk a Bibliában, hogy Isten féltékeny. A Szentlélek miért ne lehetne féltékeny? "Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Féltékenyen szeret a Lélek, mely bennünk lakik?" (Békés-Dalos fordítás). Amelyeket felsoroltál, azokból is látszik, hogy sokféle fordítás (nemcsak a katolikusoké!) létezik, hol Isten Lelkére, hol emberi lélekre hivatkoznak, mert nem egyértelmű, hogy Jakab mit akart mondani nekünk.
A másik probléma az „amely” szóval kapcsolatos, ha azokat a fordításokat nézzük, amelyek Isten Lelkére vonatkoznak, elveszítik a Lélek személy voltát. Hisz aki isteni személy, arra nem „amely”, hanem „aki” vonatkozhat.
Ezért is tettem fel ezt a kérdést. Hisz egyértelmű, hogy Ő lakozik bennünk, nem pedig saját lelkem énbennem :)
Az emberi lélek, bensőnkben van:
KG- És 26,9 Szívem utánad vágyott éjszaka, az én lelkem is bensőmben Téged keresett
Ami bennünk van, az ott lakik:
Róm 7,18 Mert tudom, hogy nem lakik én bennem, azaz a testemben jó;
Kiköltözni általában onnan szoktak, ahol laknak-tak, ahogy a 7.v is mondja:
2Kor 5,7-8 és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól. Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.
Vagyis a testünkben, azaz bennünk lakik a lelkünk. Így nem lenne ez a gondolat sem ellentétes az Írással, sem pedig különös, amennyiben Jak az emberi lélekre vonatkozna. (Ezzel nem állítom, hogy Jak esetében így, vagy úgy kellene érteni.)
---
Milyen fordítást kellene akkor olvasni, a BD-t (Békés-D) és a KNB-t (Káldi-Neov)?
Nagybetű-kisbetű
Káldi-N kisbetűvel hozza a Lelket az Ésaiásban, amely ósz-i helyet viszont a Lk-ban idézve már nagybetűvel:
És 61,1 Az Úristen lelke van rajtam, mert felkent engem az Úr
Lk 4,18 Az Úr Lelke van rajtam; azért kent föl engem,
A BD pedig a Lk-ban kisbetűs:
Az Úr lelke rajtam: ő kent föl engem.
Ha ezek a Szentlélek káromlás kategória lennének, akkor nem is olvashatna az ember (magyar) fordítást!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!