Szerinted van-e jogunk, és van -e értelme megpróbálni Isten döntését befolyásolni meghalt szeretteink üdvössége-kárhozata ügyében?

Adja meg neki az Úr, hogy azon a napon irgalomra találjon az Istennél.

Minden élőlénynek adj ajándékot, még a halottól se tagadd meg a szeretetet.

Ha ugyanis nem hitt volna az elesettek föltámadásában, fölösleges és értelmetlen dolog lett volna a halottakért imádkozni.

Péter kiparancsolt mindenkit, majd térdre borult és imádkozott. Aztán a halotthoz fordult és felszólította: „Tabita, kelj fel!”

Aztán fogták csontjaikat és eltemették a tamariszkusz alá Jábesben, és hét napon át böjtöltek.

Mind a halottakért való imáról és áldozatról szól.

A katolikusok egyáltalán nem akarják és nem is tudják befolyásolni Istent, hogy eldöntse ki kárhozik el és ki üdvözül. Ez Isten szuverén döntése.

A katolikusok valóban imádkoznak a megholt szeretteikért, de nem azért, hogy ne kárhozzanak el, hanem hogy könnyebb legyen az esetleges tisztulásuk. A katolikusok ugyanis hisznek az úgynevezett tisztítótűzben és az egymásért való imádság erejében. Ahogy imádkozhatunk az evilági betegeinkért, ugyan úgy imádkozhatunk a túlvilági "betegeinkért" is.

A katolikusok hisznek abban, hogy minden bűnnek még a legkisebbnek is büntetése, vagyis rossz következménye van ezen a világon vagy a túlvilágon. A jóság, az ima, a böjt, az alamizsna, a szenvedések türelmes elviselése pedig büntetés eltörlő hatásúak. A büntetések és az eltörlések különbözete nem csak egyéni szinten számítanak csupán, hanem mások terheit is hordozhatjuk, segíthetünk egymásnak, imádkozhatunk egymásért.

Az ember a bűneiért járó büntetést sose tudná kiegyenlíteni a saját jóságával, a saját szenvedéseivel, ezért volt szükség Jézus megváltói áldozatára. Krisztus áldozata azonban nem szüntette meg azonnal teljesen a bűn következményeit. Áldozata az örök haláltól megmentett ugyan, de továbbra is szenvedjük a bűn ideigtartó következményeit, hiszen továbbra is szenvedünk és várjuk az üdvösséget.

Krisztus úgy akarta, hogy az Egyház, amely az ő titokzatos teste szintén részesedjen a megváltói művében is. Amikor szenvedünk, valójában Krisztus is szenved velünk és bennünk (Mt 25,42-45), s ezáltal kiegészül, ami megváltás teljességéből vagyis a tökéletes üdvösség eléréséből még hiányzik.

"Örömmel szenvedek értetek és testemben kiegészítem azt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, testének, az egyháznak javára." (Kol 1,24)

Amikor a meghalt szeretteinkért imádkozunk, úgymond átvállalunk az ő büntetés terhükből valamennyit, ha szükséges. Ha nem szükséges, mert az illető elkárhozott vagy üdvözült, az imádságaink akkor sem vesznek kárba, Isten más valakinél fogja beszámítani.

"Isten minden tud előre,de nem döntött el semmit senki személyes életére."

Ez bizony égbekiáltó butaság.

Ha MINDENT tud - akkor bizony már minden el is dőlt. Legfeljebb nem ő döntötte el, hanem rád hagyta - de a döntést MÁR ismeri... és egyetért vele, különben nem hagyta volna.

"azon a napon" Szerinted melyik az a bizonyos nap, talán csak nem a halála napja?

Szeritned apokrif, szerintem meg nem. Ahogy az első századokban sem volt apokrif és amikor kanonizálták a Szentírást is belevették. Inkább megvágod a Szentírást, hogy igazolhasd elképzelésedet.

Péter imádkozik a halottért, Isten támassza fel, az Ő szuverén döntése.

A böjt is egy áldozat, nem önmgaukért (élőkért) teszik, hanem itt egyértelműen a halottért.

Kedves kérdező.

A kérdésed kezdetén megállok.

Semmihez sincs jogunk. Mivel vétkesek vagyunk és bűnösök a halálhoz van jogunk.

Egyedüli jog Jézust illeti

Jel 5:2 És láték egy erős angyalt, aki nagy szóval kiálta: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecsétjeit?

Jel 5:3 És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni.

Jel 5:4 Én azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem:

Jel 5:12.... Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmasságot és tisztességet és dicsőséget és áldást.

Márk 12:27 Az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene. Ti tehát igen tévelyegtek.

"Isten döntését befolyásolni"

Ézs 55:8 Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti utaitok az én utaim, így szól az Úr!

"Isten döntését befolyásolni meghalt szeretteink üdvössége-kárhozata ügyében?"

1Ján 2:1 Én fiacskáim, ezeket azért írom nektek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.