Te milyen mértékben vagy szabad, az egyházadban, hited meghatározásában, megélésében?
Némely felekezetek szigorúan ragaszkodnak dogmáikhoz,s azokat meghatározzák tagjaiknak,míg mások liberálisok ebben.Az egyén,és Isten dolgának tekintik a személyes hit meghatározását.
Szerinted az egyház dolga meghatározni,hogy te miben higyj,vagy az a te személyes dolgod Isten Lelke segítségével?
Mennyire dolga a felekezetednek,hogy felügyelje,te mennyire éled meg a közösséged dogmáit?
Nálatok,ez hogy jelenik meg?
Kérlek nevezd meg egyházadat is!
Katolikus vagyok. Vallásomat rendszeresen gyakorlom, s ragaszkodom az egyházamhoz. Azonban nem érzem magam otthon benne, nem lehetek teljesen "szabad". Meleg vagyok, de ezt nem tudja rólam senki, így az egyházközségem szemében én egy "egyedülálló fiatalember" vagyok. Bár jó kapcsolatban vagyok a plébánossal és a hívekkel is, de sokszor megfordul a fejemben, hogy ez egyfajta "mű-dolog", hiszen ha tudnák rólam az igazat, lehet hogy szóba sem állnának velem. Az is nehéz sokszor, ha a házasság-család téma kerül szóba a miséken (nálunk katolikusoknál ez mostanában nagyon felkapott téma). Igazából lelkileg kirekesztve érzem magam, mert a gyakorlatban csak azokat tekintik igazi egyháztagoknak, akik házasok és családot alapítanak. Ilyen értelemben nemcsak én, hanem az elváltak, újraházasodottak, polgári házasságban élők, házasság nélkül együtt élők is ki vannak rekesztve.
Nehéz dolog az is, hogy valami önmegtartóztatásban élő, magányos emberként kell magam megjátszanom, holott 5 éve van párom, csak ezt ugye nem mondhatom el a templomban.
Nagy reménység számomra Ferenc pápa, aki próbál nyitni a melegek felé is (és emellett más tabutémákhoz is hozzányúl, ezért nem csípik őt sokan az egyházban). A nyitás nem azt jelenti, hogy ismerje el az egyház a melegházasságot (az még nagyon messze van), csak azt, hogy egyáltalán beszéljenek a témáról, hogy végre úgy beszéljenek rólunk, mint hús-vér Emberekről. Nem házasodhat meleg, rendbe van, nem áldozhatna, még az is rendbe lenne, de attól még aktív tagjai lehetnénk mi is az egyházközségnek oly módon, hogy amint Marika néniről tudja mindenki, hogy 40 éve egy férfival él (a férjével), úgy rólam is tudják már meg, hogy évek óta van párom, s ebből ne csináljanak problémát, mert az, hogy én a magánéletemben kivel vagyok együtt, annak semmi köze nincs ahhoz, hogy a templomban kivel beszélgetek vagy éppen ahhoz, hogy mennyire vagyok jó vagy rossz ember.
Azt gondolom, mint amit a 3-as írt.
Szintén katolikus
Kedves 11.Hsz!
Végre,egy őszinte ember!
Félreértés ne essék,én nem értek egyet a homoszexuális élettel,s ugyanúgy bűnnek tartom,mint a pletykálkodást(9.parancsolat),de az én közösségemben bátran vehet úrvacsorát,testvéri szeretettel fogadjuk a homoszexuálisokat is,és mindenben részt vehetnek a Bibliafelolvasástól,a kórus szolgálatig,sőt,előadást tarthatnak az istentiszteleteken kívüli alkalmakon.
Én nem gondolom,hogy a homoszexuálisokat,vagy bármilyen bűnösöket,az egyháznak,vagy a közösségnek kellene megítélni.Azt Isten nem ruházta senkire.Sem egyénre,sem szervezetre.
Azt,a rend kedvéért elvárom,hogy a szexuális orientációját tartsa mindenki magánügyének,és ne teregesse azt ki,de ez vonatkozik,a heterókra is!
Kb.Hasonló elveket vallok az elváltakkal,és más problémákkal küzdőkkel kapcsolatban is.
A templomközösséget kórházként gondolom,ahova betegek járnak,s az orvos,nem a pap(ő egy a betegek közt),hanem Krisztus,és Isten Lelke.
Kedves KZitus!
Meglehetősen megleptél azzal,hogy szabadságnak érzed,amikor egyházad meghatározza mit kell hinned,és hogyan kell élned,és ha kilógsz ebből,szankciókat vonsz magadra.
Mindnyájan különbözőek vagyunk.
Isten szabadsága azt jelenti,hogy vehetünk a "jó,és rossz tudása fájáról",bár az ellenszegülés következményeit tapasztalnunk kell.
Kedves Kérdező!
Én vagyok a 11-es hozzászóló. Örömmel olvastam, amiket leírtál. Azt megkérdezhetem, hogy a Te közösséged melyik felekezethez tartozik? Kíváncsi lennék rá.
"Végre,egy őszinte ember!"
Akkor mindenki más hazudott?
(2Korintusz 3:17) 17 Jehova pedig a Szellem, és ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van.
(Jakab 1:24, 25) . . .. 25 De aki beletekint a szabadság tökéletes törvényébe, és megmarad annál, az az ember, minthogy nem feledékeny hallgatóvá, hanem a munka cselekvőjévé lett, boldog lesz annak cselekvésében.
Nem a szervezet szabja a feltételeket, hanem a Teremtő, és ha ezeknek alávetjük magunkat, akkor szabadok vagyunk a hamis tanításoktól félelmektől, és a világtól.
15.Hsz!
Református.
16.Hsz!
Ezt nem állítottam.Azt viszont közvetve kifejeztem,hogy nem mindenki mondott el mindent,ami korlátozza egyháza tagjainak szabadságát.
Kedves living witness!
Azt én is vallom,hogy felelősséggel tartozunk egymásért,de ezt a felelősségünket sohasem gyakorolhatjuk a másik ember szabadakarata megerőszakolására,zaklatására.
A bűnös emberekhez való viszonyomat Jézus példája határozza meg,aki nem vetette meg a parázna nőt,a samaritánust,a vak,fanatikus farizeust,a csaló,ellenségbérenc vámszedőt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!