Mit jelent az, hogy "hitet gyakorlok Jézusban"?

Értelmetlen szókapcsolat.

Persze lehet, hogy 100 ember ugyanúgy érti... akkor nekeik lesz valami értelme.

ezt gondolom egy korábbi kérdésnél írott válasz alapján kérdezed, ha igen:

a válaszadó egy jehova tanúja volt, a kereszténység alapvető gondolata hogy Jézus maga Isten volt megtestesülve mint ember, ez a gondolkodásmód már egészen a kereszténység elejétől létezett, ez bizonyítható történelmi tény, a mai napig szélsőségtől szélsőségig szinte minden magát kereszténynek valló ember ebben a dologban egyet ért

a kevés kivétel egyike jehova tanúi, ők úgy gondolják Jézus nem Isten maga, hanem egy lény, tulajdonképpen egy angyal akit Isten minden más dolog előtt teremtett, átadta neki minden hatalmát, és rajta keresztül végez mindent, tehát pl Jézus teremtett mindent, de csak mert Isten azt mondta neki, és önmagától nem si tehette volna meg

namost a keresztények úgy gondolják mivel Jézus maga Isten, ezért lehet benne hinni, lehet hinni abban hogy ő önmagától és önmagában képes a megváltásra, jehova tanúi szerint viszont nem Isten ezért nem is imádható, stb stb, ezért fogalmazott így a válaszadó, hogy kiemelje csak filozófiai értelemben hisz jézusban, nem úgy mint a keresztények

Csak hinni Jézusban és a halálában az nem jelent semmit.

Az ördög is a démonaival hisznek sőt tudják hogy van Isten, de a tetteikkel életükkel még sem élnek úgy, és ezért halálra vannak ítélve.

Ezért írtam hogy hitet gyakorolni, vagy is kereszténynek lenni azt jelenti, hogy éli is azt amiben hisz. Illetve Jézus követőjeként teszi azt éli azt amit Jézus is tett illetve, amit Jézus parancsolt annak igyekszik eleget tenni.

Egy kereszténynek nem csak hite van....

"Csak hinni Jézusban és a halálában az nem

jelent semmit."

Ezt hazudja Nektek az őrtorony. De a megigazulásért se Te, se én, se senki nem tud tenni semmit, hanem hinni kell az Úrban és nem a halálában, hanem abban, hogy feltámadt a halálból. És itt az Úr szónak is óriási jelentősége van...

(Jakab 2:17) 17 Ugyanígy a hit is, ha nincsenek cselekedetei, halott önmagában.

(Jakab 2:19, 20) 19 Ugye hiszed, hogy e g y Isten van? Jól teszed. Csakhogy a démonok is hiszik, és reszketnek. 20 De akarod-e tudni, ó, te balga ember, hogy a hit cselekedetek nélkül tétlen?

(Jakab 2:21, 22) 21 Ábrahámot, a mi atyánkat vajon nem cselekedetek által nyilvánították igazságossá, miután felajánlotta fiát, Izsákot az oltáron? 22 Látod, hogy a hite együtt munkálkodott a cselekedeteivel, és a cselekedetei által lett tökéletes a hite,

(Jakab 2:24) 24 Látjátok, hogy az embert cselekedetek által, és nem csupán hit által fogják igazságossá nyilvánítani. . .

T. Kérdező!

A 'hitet gyakorolni Jézusban', annyit jelent, hogy elfogadjuk Őt, mint Isten Fiát. Értékeljük azt az áldozatot amit értünk tett, vagy is hogy az Ő 'tökéletes életét áldozta' fel az emberiségért. Hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, megmentésben részesülhessen.

Jézus váltságáldozata teszi lehetővé számunkra a megváltást a büntől és a haláltól.

De mindez nem lenne elég, ha nem követnénk az Ő nyomdokait. Az életünket ugy kell alakitani, hogy megfeleljen a Bibliai alapelveknek. Jézus ebben is példát mutatott nekünk.

Ha bármi kérdésed van, szivesen válaszolok. Üdvözlettel: Judit!

"Mit jelent az, hogy "hitet gyakorlok Jézusban"?"

A keresztény hit elég összetett dolog: Elhinni, hogy kicsoda Jézus, hogy a testben megjelent Isten, hinni az Ő szavának és megcselekedni, amit mond. Mindezt a Biblia alapján, egyszerűsítve, nem belemagyarázva semmit

Jakab

2,14 Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy hite van, cselekedetei pedig nincsenek? Avagy megtarthatja-é őt a hit? [Jak. 2,17. Mát. 7,21.]

2,15 Ha pedig az atyafiak, férfiak vagy nők, mezítelenek, és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, [Luk. 3,10.11]

2,16 És azt mondja nékik valaki ti közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól; de nem adjátok meg nékik, a mikre szüksége van a testnek; mi annak a haszna? [1 Ján. 3,17.]

2,17 Azonképen a hit is, ha cselekedetei nincsenek, megholt ő magában.

Lukács

6,46 Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem [Mát. 7,21-23.] mívelitek, a miket mondok?

6,47 Valaki én hozzám jő és hallgatja az én beszédimet [Mát. 7,24-27.] és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló.

6,48 Hasonló valamely házépítő emberhez, a ki leásott és mélyre hatolt, és kősziklára vetett fundamentomot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kősziklán épült.

6,49 A ki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, a ki csak a földön építette házát fundamentom nélkül: a melybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.

Máté

25,32 És [Róm. 14,10.] elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.

25,33 És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.

25,34 Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.

25,35 Mert éheztem, és ennem [Ésa. 58,7.] adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;

25,36 Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

25,37 Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?

25,38 És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?

25,39 Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

25,40 És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én [Péld. 19,17. Zsid. 2,11.] velem cselekedtétek meg.

25,41 Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok [rész 7,23. Jel. 20,10.15.] tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.

25,42 Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;

25,43 Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.

25,44 Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?

25,45 Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.

25,46 És [Ján. 5,29.] ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.