Az adventisták szerint mit jelent ez az ige?

Szia!

Azt jelenti amit ír. Semmi extra. Ez nem egy példázat, vagy jelképes beszéd, hanem egy felhívás. Ha a szövegkörnyezetet nézzük, akkor azt látjuk a 3. versben, hogy az Úr Jézus Krisztus "az olajfák hegyén ült, hozzá mentek a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?" Ezután Jézus elmondja a jeleket, és közben ezt a felhívást is. A "futás" más fordításban "menekülés" elsősorban a Jeruzsálem ostroma kapcsán merül fel ami a 15. verstől válik világossá, de az Úr Jézus összekapcsolja ezt a képet az ő eljövetelével és a világ végével. Vagyis a szombat kapcsán nem változtat annak függvényében, hogy mikor következnek be ezek az események.

Üdv. Péter

Nem értem. Hogy imádkozzanak? Isten, ha a te akaratod, hogy a nagy pusztítás, a menekülés szombaton lenne, kérlek ne tedd, legyen a hét hat napja közül bármelyikben, csak ne szombaton... És kérlek, ha már nem szombaton lesz, akkor március és október között legyen, mert a Te fiad azt mondta, hogy ezt kérjük. Hogy miért kell ezt kérnünk, nem tudom, és hogy miért nem kért erre egyszerűen meg a fiad, nem tudom...

Csel 1,7

Monda pedig nékik: Nem a ti dolgotok tudni az időket vagy alkalmakat, melyeket az Atya a maga hatalmába helyheztetett.

Nem gondoljátok, hogy ez a szó szerinti értelmezésetek ellent mond ezzel a résszel?

Péter, egy Máté 24-ben lévő tömény szimbólum mellett eszetekbe sem jutott, hogy nem szó szerint télről és szombatról van is ott szó?

Sziasztok!

Az már régen rossz lenne, ha egy hívő a törvény betartása által várná az Isten szabadítását. Hitünk szerint a szombat egy lehetőség az Istennel való bensőséges kapcsolat elmélyítésére, a Megváltónk eljövendő örök országának az előíze, a Teremtés emlékünnepe. Ha a menekülés erre a napra esne, nos az valóban nem lenne szerencsés.

Elárulom nektek, hogy az Úr Jézus Krisztus minden jövendölése, amit Jeruzsálem pusztulásáról mondott, az utolsó betűig SZÓ SZERINT teljesedett! Jeruzsálem pusztulásakor egyetlen keresztény sem vesztette életét. A párhuzamos evangéliumi szakaszban Lukácsnál ezt olvassuk: "Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása. Akkor akik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre; és akik annak közepette, menjenek ki abból..." (Lk 21:20-21). A rómaiak Cestius vezetésével valóban körülzárták a várost, és amikor minden kedvezőnek látszott a támadásra, váratlanul abbahagyták az ostromot. Amikor az ostromlott város, reménytelennek tartva az ellenállást, már azon a ponton volt, hogy megadja magát, a római hadvezér minden látható ok nélkül visszavonta seregét. A várakozó keresztények megkapták az ígért jelet, és akkor ott volt az alkalom mindazok számára, akik a Megváltó figyelmeztetését komolyan vették. Az események úgy alakultak, hogy sem a zsidók, sem a rómaiak nem gátolhatták meg a keresztények menekülését. Cestius visszavonulása láttán a zsidók kirontottak Jeruzsálemből, és üldözőbe vették a visszavonuló sereget. Mialatt ez a művelet mindkét katonaságot teljesen lefoglalta, a keresztények elhagyhatták a várost. Ugyanakkor a vidék megtisztult az ellenségtől, amely esetleg megpróbálta volna feltartóztatni őket. Az ostrom idején a zsidók összegyűltek Jeruzsálembe, hogy megtartsák a sátoros ünnepet, és így az egész országból a keresztények akadálytalanul elmenekülhettek, és ők siettek is késedelem nélkül biztonságos helyre - Pella városába, amely túl a Jordánon, Perea földjén van. Így teljesedett be az első része a próféciának.

Gondoljatok bele, ha ezeket a szavakat jelképesnek gondolták volna - ahogyan a ma 20.06-kor hozzászóló utal rá - akkor hányan menekültek volna meg? Ezek bizony szó szerint értendők voltak!

Üdv. Péter

Péter!

Tudni illik, hogy Lukács nem volt jelen a beszédnél, tehát az evangéliuma nem tanúság, hanem sok esetben magyarázat is. Látható ez nagyon szépen pont az általad említett idézetből. Lukácsnál így olvashatjuk:

„Mikor pedig látjátok Jeruzsálemet hadseregektől körülvéve, akkor tudjátok meg, hogy elközelgett az ő elpusztulása.”

De Mátétól olvasva pontosan tudhatjuk, hogy Jézus nem magyarázta meg Dánieltől vett idézetet:

„Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg)”

Tehát képi megjelenítést alkalmaz, és nem egyértelmű dolgot. De vehetünk még egy csomó példát:

„Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.”

„Mert a miképen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is”

„Mert a hol a dög, oda gyűlnek a keselyűk”

„És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.”

„A fügefáról vegyétek pedig a példát”

„Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.”

„Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.”

„Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.”

„Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.”

A 44-51-ig tartó sorokról már nem is beszélve, ami full példázat.

Ezek mind képi megjelenítések. Viszont a válaszomra nem reagáltál, kerülted, gondolom, a komfortzónádat nem szereted elhagyni, akkor kántálás helyett gondolkodni is kellene.