Szerintetek mi lehet annak az oka, hogy néhány ember nem akar keresztény lenni?

"néhány ember"

Mármint JÓ NÉHÁNY ember... és egyre több.

Azért, mert az emberiség lassan-lassan csak felnő végre, és belátja, hogy felnőtt korában már nincsen szüksége hatalmas, láthatatlan barátra.

Azért nem mindenki ilyen, mert még épp csak kezdtünk felnőni, és még sokan visszarettennek ettől, hogy önállóak legyenek.

(Ugyanezek sajnos a lepontozástól nem rettennek vissza, tehát még kereszténynek is silányak. Ez van... talán majd a jövőben jobb lesz az ember jelleme is.)

Ha érdekel, megpróbálhatok pár dolgot itt kifejteni.

Az ember azt szereti, ha kerek körülötte a világ, vagyis mindennek van helye, értelme, és ő nagyjából át is látja az egészet. Ide tartozik a világ keletkezése, haladási iránya, célja - ezen belül magának az embernek az élete és az, hogy mi van a halála után.

A régi korok embereinek e fölött igen kevés hatalmuk volt, ez pedig komoly problémákat okozott. Te hogyan viszonyulnál hozzá, ha bármennyi munkával alig-alig tudnál beleszólni a saját életed alakulásába?

Ezért találták ki azt, hogy léteznek hatalmas erők, amelyek a világot EGY ADOTT MÓDON mozgatják, és amelyekre, ha elég ügyes vagy, NEKED is van hatásod.

Az már szinte mindegy is, hogy ténylegesen így volt-e, vagy csak nem ártott túl sokat ez az elképzelés.

Pl. a régi isteneknek szinte mindnek áldozni kellett, ami erőforrásokat vont el az akkori emberek szűkös készleteiből - DE ezt ellensúlyozhatta a biztonságtudat.

Ma is áldozol az istenednek - pénzt is, de főleg az idődet és a gondolataidat. Normális esetben ez nem akkora áldozat, mint a régi korok emberéé.

A mai - felnőtt - ember viszont már látja azt is, hogyan működik a tudomány. Ugyanez a tudomány megmagyarázza a világ kismillió dolgát. Ráadásul minden nap egyre többet - ÉS KÖZBEN sehol nem látható olyan, hogy bármit is isteni erő irányítana.

Ugyanakkor a tudomány nem tud MINDENT megmagyarázni, és nem is fog tudni soha.

Ezért aztán a mai emberek kétféle módszert követhetnek.

- Aki már elég önálló, és LÁTJA azt, amit itt mondtam, az azt feltételezi, hogy ez a jövőben is folytatódni fog: vagyis a világot egyre jobban megismerjük majd, és közben továbbra sem lesz ott sehol az isten.

Ez az ember képes elfogadni azt is, hogy a tudomány NEM mondja meg a célokat. A világ célját sem, meg a te célodat sem. Valamint a természetfeletti dolgokat sem: pl. azt, hogy mi lehet a halál után.

Aki ezt képes elviselni, és mindenek felett az igazság érdekli - az gondolkodó ember lesz.

- Hívő az lesz, aki jobban érzi magát a fent vázolt kerek világban, ahol mindennek megvan a magyarázata, és nincs túl sok nyitott kérdés, meg bonyolult probléma. Aki azt szereti, ha megmondják neki, mit tegyen, és ne kelljen már neki kitalálnia, a saját kockázatára.

Valamint szereti a misztikumot is, és nem elégszik meg azzal, hogy ő csak egy ember, aminek korlátozott (bár igencsak növelhető) képességei vannak. Vagy, ha már neki nem lehet, akkor legalább a barátja legyen korlátlan.

Ötmilliárd embert, azaz az emberiség 70%-át néhánynak hívni kissá túlzás... :D

Ezek alapján inkább az a kérdés, miért akarna valaki keresztény lenni :)

Valamit tisztázzunk, kedves 5-ös! Én nem piszkálódni járok ide, hanem olvasgatni. Az viszont kinyitja a bicskát a zsebemben, ha gyávának és kényelmesnek neveznek pusztán azért, mert nem hiszek a dajkamesékben.

Kedves 10-es! 50 éve az erősen vallásos nagyszüleim, akiknél a gyermekkoromat töltöttem, mindent elkövettek, hogy a vallás (szerintük) üdvözítő útjára tereljenek. A velem együtt nevelkedő és a nálam mindössze másfél évvel idősebb nagybátyámból pap lett, belőlem ateista.

Elhiheted, ilyen háttérrel bizony alaposan megvizsgáltam mindkét oldalt, mielőtt döntöttem volna. És nem én tehetek róla, hogy a tudatomban a dialektikus materializmus fényes győzelmet aratott a vallás homálya felett.

Engem kerszténynek neveltek, katolikus iskolába jártam, meg minden vasárnap templomba, stb stb. Kisgyerekként sem tudtam már elfogadni bizonyos tanításokat, vagy nem érettem egyet valamivel, és zavarbaejtő kérdéseket tettem fel hittanórán, amire nem is kaptam normális választ.

Istenben viszont hittem, de a magam módján inkább. Később, amikor már nem köteleztek abba is hagytam a vallás gyakorlását, és elkezdtem keresni azt a hitet, amivel azonosulni tudok, mert abba viszont hittem, hogy valami Isten létezik. Meg is találtam a régi természeti vallásokban, amit kerestem, és a kereszténység is új értelmet kapott ezáltal. Tulajdonképpen mondhatni, én mindenben hiszek egyszerre, minden egy, de nem olyan formában és keretek között, ahogy ezt az egyházak elvárják.

Kérdező, a kérdésed nem elég egyértelmű. Kik közül nem akarnak néhányan keresztények lenni?

Ha a Föld teljes lakosságára gondolsz, akkor szerintem naiv, illetve tudatlan vagy. Tudnod kell(ene), hogy a számon tartott világvallásokból legalább öt van, amelyek között csak az egyik a kereszténység. A többi vallás nem keresztény. Ugye nem gondolod komolyan, hogy a más vallások híveinek kereszténnyé kellene válniuk?

Ha a keresztényekre gondolsz, tehát a keresztények közül nem akarnak néhányan keresztények lenni, azt pedig a keresztény vallás válságának tudom be. Úgy látom, hogy a keresztény vallás nem tud sikeresen megküzdeni az őt érő kihívásokkal.

Ha a vallástalanokra gondolsz, azok közül nem néhány ember nem akar keresztény lenni, hanem nagyon sokan. Úgyhogy a "néhány" jelző ez esetben meglehetősen értelmezhetetlen.

Azt gondolom, hogy a vallásosok túlnyomó többsége nem felnőtt korban választ magának vallást, hanem mintegy beleszületik. Szerintem a többség a szülei, rokonai vallását követi. Ez a követés adódhat mintakövetésből, kényszerből, tudatos szoktatásból, félelemkeltésből stb. Aki nem nevelkedett vallásosan, kevés eséllyel lesz szerintem valamelyik nagy világvallás híve. Amennyiben hajlamos rá, könnyebben kapja el őt valamelyik nyomulós szekta.

Úgyhogy, ha pontosítanád a kérdésedet, normálisabb választ is kaphatnál.

Kérdező.

Te az okrol kérdeztél,hogy néhány vagy több miliárd lényegtelen.

Sok oka van de ki szeretném emelni az eggyik nagy okot!

Az pedig a beszédünk a cselekedetünk a bizonyságtételünk nekünk mint keresztényeknek.

Sokszor bort iszunk és vizet prédikálunk vagy forditva.

A nem keresztények mikor látják hogy nem ugy viselkedünk ahogy kellene ahogy mondjuk akkor azonnal megjegyzik hogy ők se külömbek mint mik.

Sok ateista azért vált azzá amivé mert nem látnak külömbséget a beszédben, cselekedetben,életben.

De nincs veszve még minden,arra kel törekedjünk hogy lássák az emberek és bemutatsuk az élet értelmét JÉZUST.

Máté 5:16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.

Hit által van a megigazulás, kegyelemböl de a hit cselekedetek nélkül halott.