Lehetséges, hogy Noé nem csak annak köszönhette a megmenekülését, hogy igaz volt, hanem előre el volt döntve minden?

Az Ótestamentumból Noéról nem sokat tudunk meg, viszont a Biblián kívül irodalomból érdekes részleteket tudhatunk meg róla. Maga Énok könyve most a kiindulópont, aminek tekintélye volt az ókori kereszténységben, hitelesnek fogadták el, tehát érdemes vele foglalkozni.

Noé maga különös kis gyermek volt, már a születése után is érződött, hogy nem mindennapi ember lesz belőle:

"És most hallgass meg engem, atyám: Fiamnak, Lámeknek fia született, akinek alakja és természete nem olyan, mint egy embernek természete. Testének színe fehérebb, mint a hó, és pirosabb mint a rózsavirág. Haja fehérebb, mint a fehér gyapjú és szemei, mint a napsugarak; ha kinyitja szemeit, azok bevilágítják az egész házat. Felállt a bába kezei között és kinyitotta száját, és áldotta az ég Urát. Atyja, Lámek megijedt és hozzám menekült; nem hiszi, hogy tőle származna, hanem az ég angyalainak képmása. Íme azért jöttem hozzád, hogy tudtomra add az igazságot." (Énok 106,10-12)

Persze aztán kiderült, hogy mégis Lámek az apja. Akárhogy is vesszük - ha elfogadjuk a transzcendenciát - egy kis gyermek körül ezek eléggé meglepő jelenségek. Nem lehet, hogy maga az Úr intézte azt, hogy egy ilyen gyermek szülessen? Árulkodó a Noéról való jövendölés is:

"Bizony, nagy pusztulás jön majd az egész földre, vízözön és nagy pusztulás egy éven keresztül. Ez a fiú, aki nektek született, megmarad a földön, és három fia vele együtt meg fog menekülni: amikor az egész emberiség elpusztul, (akkor) ő és fiai megmenekülnek. Most pedig add tudtára fiadnak, Lámeknek, hogy az, aki született valóban az ő fia, és nevét Noénak hívja; mert ő marad majd nektek maradékul, és fiaival együtt meg fog menekülni abból a pusztulásból, amely az összes bűn és a napjaiban a földön elkövetett összes istentelenség miatt köszönt a földre." (Énok 106,15-18)

A Noéról való jövendölés már a feladatát és a sorsát is előrevetítette. Nyilván neki erről is tudni kellett.

Ennek értelmében felmerül a kérdés:

Ha Noé eleve már úgy született, hogy imádta az Istent, és a róla szóló jóslat értelmében az is nyilvánvaló volt, hogy ő menekül majd meg, akkor tulajdonképpen neki nem is volt olyan nehéz jónak lenni?

Lehetséges, hogy Isten tudta, hogy nem fog igaz ember születni, ezért valahogy úgy alakította a szálakat, hogy szülessen egy olyan ember, aki születésétől őt imádja?

Dante