Lehetséges, hogy Noé nem csak annak köszönhette a megmenekülését, hogy igaz volt, hanem előre el volt döntve minden?
Az Ótestamentumból Noéról nem sokat tudunk meg, viszont a Biblián kívül irodalomból érdekes részleteket tudhatunk meg róla. Maga Énok könyve most a kiindulópont, aminek tekintélye volt az ókori kereszténységben, hitelesnek fogadták el, tehát érdemes vele foglalkozni.
Noé maga különös kis gyermek volt, már a születése után is érződött, hogy nem mindennapi ember lesz belőle:
"És most hallgass meg engem, atyám: Fiamnak, Lámeknek fia született, akinek alakja és természete nem olyan, mint egy embernek természete. Testének színe fehérebb, mint a hó, és pirosabb mint a rózsavirág. Haja fehérebb, mint a fehér gyapjú és szemei, mint a napsugarak; ha kinyitja szemeit, azok bevilágítják az egész házat. Felállt a bába kezei között és kinyitotta száját, és áldotta az ég Urát. Atyja, Lámek megijedt és hozzám menekült; nem hiszi, hogy tőle származna, hanem az ég angyalainak képmása. Íme azért jöttem hozzád, hogy tudtomra add az igazságot." (Énok 106,10-12)
Persze aztán kiderült, hogy mégis Lámek az apja. Akárhogy is vesszük - ha elfogadjuk a transzcendenciát - egy kis gyermek körül ezek eléggé meglepő jelenségek. Nem lehet, hogy maga az Úr intézte azt, hogy egy ilyen gyermek szülessen? Árulkodó a Noéról való jövendölés is:
"Bizony, nagy pusztulás jön majd az egész földre, vízözön és nagy pusztulás egy éven keresztül. Ez a fiú, aki nektek született, megmarad a földön, és három fia vele együtt meg fog menekülni: amikor az egész emberiség elpusztul, (akkor) ő és fiai megmenekülnek. Most pedig add tudtára fiadnak, Lámeknek, hogy az, aki született valóban az ő fia, és nevét Noénak hívja; mert ő marad majd nektek maradékul, és fiaival együtt meg fog menekülni abból a pusztulásból, amely az összes bűn és a napjaiban a földön elkövetett összes istentelenség miatt köszönt a földre." (Énok 106,15-18)
A Noéról való jövendölés már a feladatát és a sorsát is előrevetítette. Nyilván neki erről is tudni kellett.
Ennek értelmében felmerül a kérdés:
Ha Noé eleve már úgy született, hogy imádta az Istent, és a róla szóló jóslat értelmében az is nyilvánvaló volt, hogy ő menekül majd meg, akkor tulajdonképpen neki nem is volt olyan nehéz jónak lenni?
Lehetséges, hogy Isten tudta, hogy nem fog igaz ember születni, ezért valahogy úgy alakította a szálakat, hogy szülessen egy olyan ember, aki születésétől őt imádja?
Dante
válasza:Nincs eleve elrendelés, és Énokh könyve nem tartozik Isten ihletése közé.
Sajnos ezek a könyvek azok amik zavart okoznak Isten akaratában, és egyéniségében.
De hát Te tudod Dante
Felhívom a figyelmed arra, első válaszoló, hogy a korai keresztények körében Énok könyve nagy népszerűségnek örvendett. Az Újszövetség több helyen is idézi, ugyanígy tesznek az Atyák is. Tertullianus pedig egyenesen Szentírásként hivatkozik rá. Énok könyve tehát hiteles. Semmi okunk nincs tehát elvetni.
Viszont innentől fogva megkérnék mindenkit, hogy csak olyan írjon, aki elfogadja Énok könyvét, vagy ha nem is tekinti a kanonikusokkal egyenrangúnak, figyelembe veszi.
Nem szeretném, ha a beszélgetés elmenne a kanonizálás irányába.
válasza:Nem írok többet csak egy mondatot:
Pál apostol a Róma 3:1, 2-ben egyértelműen kijelentette, hogy szükséges figyelembe venni a zsidók nézőpontját a könyvek kanonikusságát illetően.
További ókori bizonyítékok: Az egyik leglényegesebb külső bizonyíték, amely azt támasztja alá, hogy az apokrif iratok nem kanonikusak az, hogy a keresztény bibliaírók egyike sem idézett ezekből a könyvekből.
Tertulliánus pedig nem volt Biblia író.
Többszörös butaság amit írtál:
"Pál apostol a Róma 3:1, 2-ben egyértelműen kijelentette, hogy szükséges figyelembe venni a zsidók nézőpontját a könyvek kanonikusságát illetően."
->Csak hogy Szent Pál korában a zsidóságnak nem volt egységes kánonja. Az 1. századi Palesztinában különböző zsidó irányzatok voltak, és mindegyik maga döntötte el, hogy milyen könyveket fogad el, és milyeneket nem. A héber kánont Kr.u. 100 körül zárták le, és azért lett olyan amilyen, mert Jeruzsálem pusztulása után csak a farizeus maradt meg, az meg azokat a könyveket fogadta el, amiket a mai héber Bibliában olvashatsz. Ha más zsidó irányzat marad meg, és dönt a végleges kánonról, valószínűleg máshogy néz ki ma a héber Biblia, ez ilyen egyszerű. Keresztény szemszögből egyébként sincs ennek jelensége, mert az első keresztény Biblia az alexandriai kánon volt.
"További ókori bizonyítékok: Az egyik leglényegesebb külső bizonyíték, amely azt támasztja alá, hogy az apokrif iratok nem kanonikusak az, hogy a keresztény bibliaírók egyike sem idézett ezekből a könyvekből."
->Először is, a keresztény Bibliaírók nem foglalkoztak a kanonizálással, - sőt maga Isten sem adott parancsot rá - az már az Egyház feladata volt, hogy mit vesz fel a kánonba, és mit nem, ez egy hosszú, több évszázados folyamat volt.
Másodszor tévedésben vagy, mert Jakab apostol tanított Énok könyvéből. A (Júd 1,14-15) az (Énok 1,9)-re való utalás. Ráadásul az apostol úgy kezdi, ezt a szakaszt hogy megerősíti Énoktól származik a kijelentés.
Ennyit tehát a kánontörténetről, most már koncentráljunk a kérdésemre!
válasza:A zsidók jól ismerték Énok mesekönyvét,és nem véletlenül hagyták ki a kánonból.
A keresztény tanítók,szintén jól ismerhették azt,és ha elfogadjuk,hogy Isten Lelke vezette őket a kanonizáláskor,akkor Isten sem látta jónak ennek a mesekönyvnek kanonizálását.
Máig ismeretesek olyan-az Énok könyvéhez hasonló-mesegyűjtemények,melyekről jól tudják a zsidók,hogy NEM TARTALMUK,hanem tanulságuk fontos.Még Jézus is használt ilyen meséket.
Előző:
A "mesekönyvezésnek" nincs jelentősége, mivel az Ószövetség nagy részét is annak lehet minősíteni vallástudományi szempontból. A tapasztalt szakemberek véleménye szerint számtalan ótestamentumi történet, amit a fundamentalisták szó szerint vesznek, kitalált, illetve mitológia (Gen 1-11, Jónás, Rúth stb...). Még Josephus Flavius is gondban volt a könyvének megírásakor, ugyanis már 2000 évvel ezelőtt sem hittek az emberek a zsidók irataiban, ezért ír szkeptikus stílusban, és nem meggyőződéses igazságként az Ótestamentumról.
Másrészt kicsit összekeverted a dolgokat, ugyanis a "zsidóknak" maximum az LXX-hez van közük. Azt még tényleg elfogulatlan zsidó tudósok készítették el Alexandriában még Krisztus születése előtt. A kereszténység 99%-a által használt héber Bibliát a Jeruzsálem pusztulása után meglévő egyetlen zsidó irányzat, a farizeusi irányzat zárta le. A korábbi zsidóság számára azonban elfogadottabb volt Énok könyve, az ókori keresztény irodalom szerint a zsidók "megtagadták" azt.
Keresztény szempontból egyébként sincs sok jelentősége annak, hogy a zsidók mit miben hittek. Az 1-2. századi keresztény úttörők - akiktől a mai, modern kereszténység eltér - még elfogadta Énok könyvét, és Szentírásként hivatkozott rá. Ezt bizonyítják a ránk maradt dokumentumok.
Ez a topik nem az olyan embereknek szól, akik a modern kereszténységet képviselik, hanem azoknak, akik figyelembe veszik a korai keresztény írók tanúságtételét, és építenek az ókori hívők írásaira.
Szóval innentől kérek mindenkit, aki ellenségeskedik Énok könyvével, hogy NE ÍRJON! Nyisson egy másik topikot és védje ott a protestáns vagy egyéb hitét.
A kérdésemre szeretnék választ kapni, köszönöm a megértést.
válasza:Kedves Kérdező!
Végtelenül sajnálom,de a bibliai kánont nem a protestánsok állították össze,hanem az első századok keresztény tanítói nagyjából egységesen a 66 könyvet fogadva el hitelesen Istentől ihletettnek.
"Végtelenül sajnálom,de a bibliai kánont nem a protestánsok állították össze,hanem az első századok keresztény tanítói nagyjából egységesen a 66 könyvet fogadva el hitelesen Istentől ihletettnek."
->Súlyos tudatlanságban vagy. Az első évszázadok keresztény tanítók sok könyvet használtak, - eszükben sem volt 66 könyre leszűkíteni a kánont - nem csak Énokot, hanem például Jakab protoevangéliumát is idézgették. A végső keresztény kánont nyugaton a 4., keleten pedig az 5. században zárták le. Ez kánon azonban nem a 66 könyvből álló Biblia volt, hanem egy bővített kiadás, mivel a korai kereszténység Bibliája nem a Tanak, hanem az alexandriai kánon volt. Ehhez a hagyományhoz pedig az Atyák ragaszkodtak. A 66 könyvből álló Bibliát a protestánsok kreálták, akik elvetették az alexandriai kánont, és átvették a farizeusok által kreált Tanak-ot, majd hozzáadva a 27 könyvből álló Újszövetséget megszületett a protestáns kánon. Ez azonban nem az egyházatyák Bibliája, hanem Luther Márton követőinek a kreálmánya. :-)
És innentől ez a téma most már tényleg OFF!
Csak a kérdésemmel kapcsolatban írjon valaki, ha ír!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!