A Bibliából kimaradt feljegyzések megvannak valahol ( pl. : a Vatikán titkos könyvtárában )?

Sok egészen biztosan megtalálható.

De biztos sokat el is pusztítottak.

Amúgy egyre több "kimaradt rész" tölthető le online felületről.

Van ami hitelesnek tűnik, van ami kevésbé....

Ezek az iratok nincsenek titkosítva, csak a hozzá nem értő, műveletlen emberek terjesztik ezt.

Binszki József atyának van a youtube-on egy előadása, ami az apokrifokról szól:

https://www.youtube.com/watch?v=COTQ-mSC_nU

Vanyó László gondozásában szintén megjelent egy apokrif válogatás:

[link]

Ezeknek az apokrifeknek egy részét egyébként maguk az Atyák is használták, sőt némelyek a kánon részét is képezték, némelyiküknek valóságalapjuk is van.

Azonban azt is hozzá kell tenni, hogy az apokrifek egy részét a gnosztikus szekták írták, akik úgy próbálták terjeszteni a tanításaikat, hogy kiválasztottak egy nagy tekintélyű alakot, akinek a neve alatt írtak egy könyvet. Rendszerint észre lehet ezt venni, hiszen késői keletkezésű, más stílusú könyvekről van szó, amelyek más tanításokat tartalmaznak.

Pl. a Júdás evangéliuma egy olyan gnosztikus termék, semmi köze a kereszténységhez. Dr. Szalai András írt róla egy cikket, elolvasható az Apologia kutatóközpont honlapján:

[link]

Üdvözlettel,

Dante

Úgy van, ahogy Dante írja. Az apokrifek egy részét ismerték az atyák és hivatkoztak is rájuk igehirdetéskor. Ezek ugyanúgy a Szent Hagyomány részét képezik, mint maga a kanonizált Biblia.

November 21-én van például Mária templomba vezetésének az ünnepe. Erről sem a Biblia ír, hanem egy apokrif, a Jakab-féle protoevangélium, mégis a mai napig minden évben megünnepli az egyház. A példákat még lehetne sorolni.

Más apokrifek pedig valóban ellentétesek a keresztény tanítással. De ezek jellemző módon több száz évvel a kanonizált Evangéliumok után születtek, addigra már a Biblia kanonizációja le is zárult.

(andrás)

Szia!

Megvannak, tévedés, hogy titkosak lennének, teljesen hozzáférhetőek és elérhetőek a Neten:

Apokrifok:

[link]

Gnosztikusok:

[link]

Ha beleolvasol, akkor magad is meggyőződhetsz róla, hogy nem véletlenül nem kerültek bele a Bibliába, ezek olyan pszeudoepigráf iratok, melyeket egyöntetűen mindenki elvetett, mint a prófétai, apostoli iratok utánzásával próbálkozó hamisítványokat. (A "pseudoepigrafo" kifejezés jelentése: álírások, hamisítványok.)

Az is tévedés, miszerint érdekek mentén válogatták volna össze a Bibliát, aki egy kicsit is időt szán, hogy megvizsgálja a kérdést, annak szembesülnie kell vele, hogy éppen fordítva történt! A kanonizáció egy hosszú folyamat volt, maga az Újszövetség dokumentálja első helyen, hogy a bennefoglalt iratokat is igen korán kezdték gyűjteni. Lk. 1:1-4 tanúsága szerint az evangélium írása idején már számos, Jézus életét és tanításait megörökítő írás volt ismert:

"És a mi Urunknak hosszútűrését üdvösségnek tartsátok; amiképpen a mi szeretett atyánkfia, Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint, szinte minden levelében is, amikor ezekről beszél azokban. Amelyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a maguk vesztére" (II. Pt. 3:15-16)

Bizonyság ez arra, hogy Pál apostol leveleinek egy gyűjteménye ismert volt már a keresztény gyülekezetekben, amikor e levél íródott. Az is kitűnik ebből az utalásból, hogy Péter apostol és a gyülekezetek is kanonikusnak, a többi szent irattal egy szinten állónak tekintették ezeket a leveleket:

"Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek meg azokról a beszédekről, amelyeket a mi Urunk, Jézus Krisztus apostolai mondtak. Mert azt mondták néktek, hogy az utolsó időben lesznek csúfolódók, akik az ő istentelen kívánságaik szerint járnak" (Júd. 17-18)

Ez a vers mutatja, hogy e levél keletkezésekor írásban ismerték Jézus Krisztus és az apostolok tanításait. Mint ismert és kanonikusnak elismert iratból idéz ezen a helyen Júdás levele Péter apostol második leveléből (3:3) és Pál apostol Timótheushoz írt második leveléből (4:3).

"Mert azt mondja az Írás: A nyomtató ökörnek ne kösd be a száját; és: Méltó a munkás a maga jutalmára" (I. Tim. 5:18)

Ezen a helyen Pál apostol "Írás"-ként egymás mellett idéz Mózes V. könyvéből (25:4) és Lukács evangéliumából (10:7), tehát Lukács evangéliuma ekkor már ismert és elismert volt, mint az Írás része.

A II-IV. századi egyházatyák, Papias, Polycarpus, Ignatius, Justinus Martyr, IrenĹus idéznek különböző újszövetségi iratokból "ezt mondja az Úr", "meg van írva", "ezt mondja az Írás" formulával. A legkorábbi, legfontosabb tanú pedig a Didaché című irat, amely szintén így idéz.

A II. század közepén Marcion gnosztikus eretnek tanító megállapította a maga kánonát, amelybe az evangéliumok közül csak Lukács evangéliumát (átalakításokkal), az apostoli levelek közül pedig csak Pál tíz levelét foglalta bele. Ez az ellenkánon mutatja, hogy a szent iratok gyűjteményének fogalma ekkor már létezett a keresztény gyülekezetekben.

Az ún. Muratori kánonjegyzék i. sz. 170 körül keletkezett, latin nyelvű, töredékes irat. 22 újszövetségi iratot sorol fel, és rövid megjegyzéseket tesz az egyes iratokkal kapcsolatos adatokról a kanonikusság szempontjából. Szerzője ismeretlen.

A régi szír és latin fordítások, amelyek a II. század végén keletkeztek, 22 illetve 23 iratot tartalmaznak az Újszövetség 27 iratából.

Az i. sz. 206-ból való Codex Barococcio, amely "A 60 könyv" címet viseli, az Ó- és Újszövetség 66 iratából 64-et tartalmaz, csak Eszter könyve és Jelenések könyve hiányzik belőle.

Az egyháztörténetíró Euszebiosz (i. sz. 340 körül) az Újszövetség valamennyi iratát felsorolja, de megemlíti, hogy hat könyvvel kapcsolatban egyesek ellenvetéseket támasztanak.

Athanasius püspök 367-ben kelt 39. számú húsvéti levelében felsorolja mind a 27 újszövetségi iratot, mint amelyeket kizárólagosan szabad használni az istentiszteleteken és az egyházi életben. Athanasiusnak ez a levele az újszövetségi kánon kialakulásának és lezárulásának dokumentuma.

Üdv. Péter

@Pietrosol

A gnosztikus szektákat nem az apostolok alapították, sőt azok kifejezetten küzdöttek ellenÜK. Nem tudom, mi volt a gnosztikusok valódi célja, de a ránk maradt irataikból nekem úgy tűnik, hogy a kereszténység nekik arra volt jó, hogy terjesszék a tanításaikat. Nyilván jobban el lehetett adni egy tanítást, ha azt valamelyik apostolhoz kötik, tehát megérte más nevében könyvet írni.

"Az ószövetségi kövezéseknek, bosszúnak mi köze van a megbocsátáshoz?"

Hogy jön ide az Ószövetség? A Tóra Izrael akkori társadalmi és vallásos életét hivatott szabályozni. A prófétai könyvek - leszámítva a későbbi kiegészítéseket - Izrael nagy tanítóinak a tanításait tartalmazza. A héber kánon harmadik csoportjában pedig alapvetően novellák, illetve bölcsességirodalmi alkotások vannak. Ez Izrael Szentírása, aminek a keresztény kánonhoz való csatolása számomra sem teljesen világos. Minden bizonnyal arról lehet szó, hogy az ótestamentumi iratok keresztény értelmezés szerint előképet tartalmaznak Jézus Krisztusra, ezért indokoltnak tarthatták a kanonizálását. A szó szoros értelmében vett keresztény Biblia azonban 27 könyvből áll.

"Jól látom, hogy itt valamiféle kettős mércét alkalmazol, csak azért, hogy a Biblia igaz legyen?"

->A "Sola Scripturás" protestánsoknak és a szektáknak érdeke általában a "Biblia igazát" igazolni. Én a helyén kezelem a Bibliát, pont úgy, ahogyan az Óegyházban tették. A keresztény hit az apostoli szenthagyományra épül, annak pedig csak egy része a Biblia, nem pedig hivatkozási alapja:

"Azért nézzük meg még, mi az, ami a katolikus egyháznak hagyománya, tanítása és hite kezdettől fogva, amit az Úr adott át, az apostolok hirdettek, az atyák pedig megőriztek. Ez ugyanis az Egyháznak biztos alapja, s aki ezt elhagyja, az már nem lehet keresztény, s nem is nevezhető annak."

Szent Athanasziosz: Levél Szerapiónhoz, 1,28. (Kr. u. 350 körül)

Dante

Dante és András jól leírták már

én már csak kiegészíteném egy kicsit, csak hogy lássuk reálisabban, a "bibliából kimaradt részek" baromi izgalmasan hangzanak így elsőre, de ha mondjuk te kérdező vagy én írunk egy "elveszett evangéliumot" is simán sírhat majd valakinek a szája aki olvasottságot akar 200 év múlva, hogy "ez miért maradt ki a bibliából?!"

ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy az utolsó bibliai rész leírása után 200 vagy 200 évvel ír le valaki valami kamu marhaságot amit ha elolvasunk nyilvánvaló lesz hogy az illető a saját marhaságait akarja igazolni, nem ritkán esetleg a saját hatalmi igényeit

Dante!

Később írok, bár látom, hogy a Szent András törlésvonal nagyon aktív.

Persze, neten is fent vannak, meg ki is adták őket. Nem kell a levéltárba menni értük.

Ezeket a részeket azért hagyták ki, mert nem férnek bele a Szentírás egységébe. Általában jóval a 4 evangélium után íródtak és nagy részük nem is csak a keresztényt tanítást közli, hanem szinkretista vagy gnosztikus, ahogy már leírták.

A régészet megállapította, hogy a gnosztikus iratok nem az 1. században keletkeztek, mint az Újszövetség többi könyve, hanem a a 2-4. században. Ezért ezeket nem írhatták azok, akiknek a nevében íródtak. Aki pedig elolvassa és összehasonlítja a tanításukat a kanonizált bibliai könyvekkel, az észreveheti, hogy számtalan ponton ellentétben állnak a tanításukban.

E két ok elég nyomós volt, hogy ne is vegyék be őket a kánonba. Tehát nem úgy történt, hogy kihagyták őket, hanem a hamisságuk miatt bele sem kerültek.

Az apokrifek olyan könyvek, amelyeket i.e. 400 és Krisztus ideje között írtak.

A protestáns egyházak elutasítják ezeket a könyveket, mint a kánon részét, de 1546-ban a Római Katolikus Egyház hivatalosan kijelentette, hogy néhány közülük szerintük a kánonba tartozik, annak ellenére, hogy sem a héber Ószövetségben nem voltak benne, és egyikből sincs idézve az Újszövetségben.

Kérdésedre pedig: azt sajnos nem tudom, hogy ezeket hol lehet elolvasni, de az biztos, hogy nem rejtegetik őket.

"A protestáns egyházak elutasítják ezeket a könyveket, mint a kánon részét, de 1546-ban a Római Katolikus Egyház hivatalosan kijelentette, hogy néhány közülük szerintük a kánonba tartozik, annak ellenére, hogy sem a héber Ószövetségben nem voltak benne, és egyikből sincs idézve az Újszövetségben."

->Ez az adat egyháztörténelmi szempontból téves/vitatható.

Pár gondolat:

- Amiről az előző válaszoló beszél, azok nem apokrif könyvek [max a protestánsok nyilvánították őket annak], hanem deuterokanonikus iratok, amiket az apostoli jogfolytonosságú egyházak [katolikus, ortodox] elfogadnak.

- Nem sok jelentősége van annak, hogy mi van bent a héber Ószövetségben, és mi nem. Az ókori kereszténység Bibliája ugyanis valószínűleg az alexandriai kánon [LXX] volt, az egy bővebb kánon, ami tartalmazta a deut. könyveket is.

- A kereszténység a reformációig ezt a bővebb kánont használta. Még Károli Gáspár is lefordította ezeket, csak a protestánsok kivették őket a fordításából, ezért a mai Károli Bibliában már nem szerepelnek. A reformáció korában azonban Luther Márton elvetette az Egyház hagyományos kánonját, és átvette a Tanak-ot. A követői meg persze folytatják ezt a protestáns hagyományt. Egyébként nagy szerencséje van a protestánsoknak, maga Luther ugyanis a Jakab levelet és a Jelenéseket sem favorizálta. Utóbbiról úgy emlékszem ki is jelentette, hogy nem apostoli könyv. Nagy csoda, hogy bent hagyta őket a kánonban. A Katolikus Egyház tehát nem tett semmi újat, maximum megerősíthette az addig hagyományosan elfogadott kánoni könyvek tekintélyét.

Dante