A Hit Gyülekezetét miért utálják sokan?

Kedves Pietrosol, köszönöm, hogy ezúttal vetted a fáradságot, hogy hibátlanul leírj kilenc betűt, amikor megszólítottál. Ennek ellenére továbbra sem szándékozok magyarázkodásba kezdeni egy olyan dologgal kapcsolatban, amit te nem tudsz bizonyítani, én pedig nem tudom cáfolni. A médiában van egy nagyon ravasz csavar, ugyanis nincs szükség egy állítást, hírt, pletykát alátámasztani ahhoz, hogy emberek ezrei benyeljék az elhangzottakat. Ezt Goebbels óta tökélyre fejlesztették. Igaz, sok ember immunrendszere letilt a médiasokk következtében, és ellenanyagot termel, de nem fejlesztettek ki erre a problémára egyetemes vakcinát. Akkor sem tennék, ha ez lehetséges volna. Sokszor olyan mértékben beleakad az emberekbe egy téves információ, hogy azon már az utólagos helyesbítés sem segít. Olyan ez, mintha a laza földbe beleesne egy nemkívánatos mag. Könnyű lenne csipesszel kiemelni. Ha azonban már gyökeret ereszt, sokkal nagyobb erőre van szükség, aránytalanul nagyobbra, mint ami ahhoz kellett, hogy a földbe kerüljön. Ha felnő és elszórja a magvait, akkor hatványozódik a jelenléte egy adott területen. Ilyen a közvélekedés is. Ha befészkelte magát egy hír, akkor függetlenül az igazságtartalmától, ugyanúgy elterjed, mint az évtizedes hoaxok a neten, hogy Bill Gates szétosztja a vagyonát, és ezekhez hasonlók, amelyek réges-réges meg lettek cáfolva nyilvánosan, mégis benyelik újra és újra. Ha egy közszereplőt megvádolnak valamivel, akkor az emberek pillanatnyi személyes szimpátiája határozza meg, hogy elhiszik-e az adott emberről a vádakat, vagy nem. Magyarul az, hogy nyitottak-e, vagy nem. Ennek azonban semmi köze a tényekhez. Ha az emberek a tényekre lennének kíváncsiak, azaz nyitottak, akkor semmit nem fogadnának el csak azért, mert mondják nekik, hanem meggyőződnének róla. Például alkalmaznák a régi római jog alapvető kívánalmát, és a másik felet is meghallgatnák. Tapasztalataim szerint ez nem így történik, hanem úgy, hogy az emberek az adott híről alkotott koncepciójuknak megfelelően érdeklődnek a továbbiakról, és nem kérdezik meg a másik felet.

Azok, akik a karaktergyilkosság eszközéhez nyúlnak, jól tudják, hogy nincs az a közszereplő, aki ellen ne lehetne fellázítani egy bizonyos tömeget, ugyanis senki sem szimpatikus mindenkinek, és egy unszimpatikus emberről könnyű elhinni, hogy gonosz ember. Mivel az emberek különböznek egymástól, ugyanaz az ember, aki szimpatikus sokaknak, sokaknak unszimpatikus. A gyakorlat azt mutatja, hogy csak időlegesen jöhet létre szélesebb társadalmi konszenzus egy személyről, mert ha nagy is a kezdeti támogatottság, az idővel elapad. Ez az emberek sokféleségéből fakad, és ez az alap, erre jönek rá az adott egyén tényleges tettei, szavai és egyebek, de ezeket a médiával olyan mértékben felül lehet írni, hogy az ellenkező előjelet is el lehet érni. Ez fokozottan igaz egy elszabadult és irányíthatatlan médiára, amilyen az internet, ami nem más, mint egy globális pletykapad, ahol a rengeteg szemét, pletyka és álhír között az igazság is megtalálható, az azonban felettébb kétes, hogy adott ember megtalálja-e a tűt a szénakazalban, különösen akkor, ha erre nincs is igénye.

Te feldobsz egy harmincöt éves hoaxot a pártállam idejéből: Németh Sándor lop. Ellopja az emberek pénzét. A saját pecsenyéjét sütögeti. Hogy lehet ezt cáfolni, hiszen ezt rendszeresen olyanok állítják, akiknek érdekükben áll ezt állítani, vagy olyanok, akik ilyenektől hallották. Olyan hangerővel állították, hogy a hatóságok komolyen elkezdtek érdeklődni, és nem találták meg a vádak alapját. Az alaptalanság alapja, az alap hiánya.

Pál apostol egyszerű kérdést tesz fel: ki katonáskodik a maga költségén? Ki öriz nyájat úgy, hogy nem iszik a nyáj tejéből? Ki ültet szőlőt, aki nem fogyasztja a termését? Nincs ilyen ember. Amit te, és sokan mások elvárnátok Németh Sándortól, az nem csupán életellenes, aminek ti magatok sem feleltek meg, hanem példát sem tudtok mutatni, ahol úgy működne, ahogyan elvárnátok. Az nem világos előttem, hogy tulajdonképpen mit is várnátok el Németh Sándortól, ahogy az sem, hogy egyáltalán tudna-e visszamenőleg száz évre olyat tenni, amivel a vádlói elégedettek lennének, de én kétlem. Magát Jézust is támogatták anyagilag, mert akkor sem lehetett ingyen megszervezni, hogy Jézus és a tanítványok három évig effektív kétkezi munka nélkül szolgálják a köz javát, csak akkor, ha azok, akik tényleges jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkeztek, ehhez az anyagi áldásukat adták. Maga Jézus is fennakadna a ti rostátokon. Vitatjátok az Armani öltönyt, a Rolex órát. Jézus nem találta túlzásnak, hogy egy háromszáz dénár értékű illatszert a lábára öntsenek. Akkor egy dénár egy napi fizetés volt. Ültesd át a mai viszonyok közé, hogy ma mennyi lenne az akkori háromszáz dénár. Tudod hogy akkor is ki kiabált az igazságért? Júdás. Róla azt mondja a Biblia, hogy tényleg tolvaj volt. Egyébként komolyan azt gondolod, hogy a római impérium pribékei egy koldus nyomorúságos rongyaira vetettek szemet, és vetettek sorsot?

Te sok dologgal egyáltalán nem számolsz. A Hit Gyülekezetében sok sikeres vállalkozó (is) csücsül. Az egyik informatikus, és weboldalakat fejleszt és tart karban, a másiknak építészeti vállalkozása van, a harmadik sajtokat készít, a negyedik drága ipari szivattyúkat forgalmaz, az ötödiknek ügyvédi irodája van, a hatodik cipész, a hetediknek biztonsági szolgáltató cége van, a nyolcadik szobafestő, és sorolhatnám. Ezeknek az embereknek jól megy a szekerük, mert áldás van a tevékenységükön. Ezen kívül sokan vannak sokkal jobb beosztásban, mint te, vagy én. Jogászok, ügyvédek, ügyészek, bírók, igazgatók, menedzserek, ingatlanosok, közgazdászok, stb. Ezek az emberek sokkal többet adnak a Gyülekezetnek, mint amit én tudnék. És amiről nem tudsz, az az, hogy ezek az emberek nem csupán pénzt adományoznak, hanem esetenként drága órákat, öltönyöket és bútorokat is.

A hívőktől nem elveszik a pénzt a Hit Gyülekezetében, hanem önként adják oda. Én is többet adnék, ha több volna. Volt, hogy adtam is többet eseti jelleggel, bár nem kötöm az orrodra, hogy mennyit, mert törődök az egészségeddel, és nem szeretném, ha sokkos állapotba kerülnél. De hadd mondjam el, hogy volt olyan is, hogy bajba kerültem, és olyan mértékű támogatásban részesültem a Gyülekezet részéről, amire egyrészt nem számítottam, másrészt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy átvészeljek egy nehéz időszakot, amikor számomra az ég vas, a föld pedig réz volt, ugyanis sem a munkáltatóm, sem az önkormányzat nem rendelkezett műszerek nélkül kimutatható szociális érzékkel, és mindenhonnan ellenszél fújt. Újra elmondom, mert tény. Amikor a fabiám három hengeréből az egyik találkozott a szeleppel és össze-vissza karistolta a hengerfejet, és a hengert is, a Gyülekezet egyik főembere, aki maga is öt gyermekes apa, zsebből adott nekem ötvenezer forintot, a másik negyvenet a Gyülekezet adta. A többit rokonoktól kaptuk kölcsön. Mivel tanyán lakunk, ezért nekünk nagyon is húsbavágó, hogy van-e autónk, vagy nincs, ráadásul akkor olyan munkahelyem volt, ahova csak a délelőttös műszakba tudtam volna elmenni úgy, hogy megússzam két kilométeres gyaloglással. Este tíz után további három kilométert kellett volna gyalogolnom, vagyis összesen ötöt. Fél év múlva a Gyülekezetünk másik főembere, egy hét gyerekes apa, elvitt egy üzletközpontba, ahol két pár cipőt vett nekem harmincezer forint értékben. Ő nem tudta, de amikor a Gyülekezetben odajött hozzám, éppen akkor vált le félig a cipőm talpa, és nem volt pénzem másikra. A feleségem épp beköltözött a szegedi gyermekklinikára a kislányunkkal, és több, mint három hónapig ott is laktak. Az imacsoportok rendszeresen imádkoztak a gyermekért, döntően ennek tudom be, hogy három éve jók a vérerdményei. Sajnos ez nem magától értetődő bizonyos betegségek esetében. Bár úgy lenne! Az orvosok tudnának mesélni, hogy ugyanazokat a gombokat megnyomják, ugyanazokat a fogantyúkat meghúzzák, és az egyik ember meggyógyul, a másik pedig újra és újra visszaesik, végül meghal. Több alkalommal kaptunk borítékban, névtelenül, negyven-ötvenezer forintokat.Nem tudnám megcaccolni sem, hogy hányszor kaptunk tízezret, ötezret, kétezret, ezret.

A feleségem is, a gyerekeim is és én is éltünk át csodákat, amelyek részben egészségügyiek, részben életvitelbeni változások, részben a mindennapi élet során kapott váratlan, és erőteljes támogatások. Kérdezhetnéd, hogy ezek vajon bibliai mértékűek-e? Hát halottakat nem láttam feltámadni, vakon születettet sem láttam meggyógyulni, és olyat sem, akinek kinőtt a hiányzó végtagja. Olyat azonban láttam, hogy egy hároméves kislánynek meggyógyult az erősen kancsal szeme, bár nem voltam szemtanúja, ugyanis akkor még Budapesten laktam, és ez egy olyan vidéki gyülekezeti konferencián történt, ahova nagyon sokan elmentek, de én nem voltam jelen. De egyrészt szemtanúk mondták el, másrészt ismertem a kislányt előtte is, és utána is. Sokan súlyos betegségekből gyógyultak meg, mások nem annyira súlyos, de krónikus betegségekből. Megint mások halálos nyavalyákból keltek fel: infarktus, trombózis, agyvérzés. Például az egyik tesó mája leállt, és az orvosok csak a fejüket csóválták, és azt mondták, hogy csak a csoda segíthet. Hát megtörtént. Újraindult a mája, felépült, és azóta is egyik oszlopos tagja a Gyülekezetünknek, illetve a megyei bírósági hivatalnak is. Be tudom-e neked, vagy más kétkedőnek bizonyítani, hogy igazat mondok? Nem, nem tudom, és meg sem kísérlem, csak annyit mondok, hogy úgy volt. Vajon mindenki meggyógyult-e a Gyülekezetben? Nem, nem mindenki gyógyult meg, én magam is több olyan hívővel voltam személyes ismerettségben, akik súlyos betegségben szenvedtek, és végül elköltöztek ebből az árnyékvilágból. Ha azonban az összes megtörtént esetet átlagolnánk, és összehasonlítanánk a Gyülekezeten kívüli átlaggal, akkor nagyságrend mértékű különbség lenne az eredmény.

Aki azt hiszi, hogy ez a pénzről szól, az semmit nem ért az Evangéliumból. Ez egy nemes ügy, amiért meghalni is érdemes. Gondolod, hogy én meggyőzhető vagyok olyanok számára, akik maguk nem részesei a Hit Gyülekezetének, csak nem bírják vagy akarják magukban elnyomni a gyanakvást?

Ha te abban akarsz hinni, hogy Németh Sándor a saját zsebére dolgozik, és nem törődik a Gyülekezet tagjaival, és általában az emberekkel, az nem az én felelősségem, hanem a te döntésed. Éppen ezért nem szándékozom a józan ész határain túl bizonygatni, amit mondok. Amit leírtam, igaz, és ezt fogom mondani minden további alkalommal is. A véleményedhez jogod van, ahogy nekem is a sajátomhoz. Az azonban vitathatatlan, legalábbis számomra, és a tényeket tisztelők számára, hogy az én véleményemnek több alapja van, mint a hallomásból, illetve a személyes benyomások alapján rögtönítélő bíráknak.

Végül, talán nem emlékszel arra, amikor kvázi lehülyéztél, de arra biztos emlékszel, hogy megkíséreltem veled megtalálni a hangot, és erre nagyobb erőfeszítést tettem, mint te, nem is egyszer. Ez bárki számára ellenőrizhető, bár kétségtelen, hogy munkaigényes feladat megkeresni, és én sem óhajtom ezt senki helyett elvégezni. De ha valaki beírja a GYK keresőjébe a nevemet - nem a polgárit - akkor, ha elég elszánt, meg fogja találni. Amint írtam már, én kizárólag a kerekasztal beszélgetést pártolom vagy a lövészárkot, de nem vagyok hajlandó helyet foglalni a vádlottak padján egy internetes fórumon, vagy valami ahhoz hasonlón. Nem tudom, azon már elgondolkodtál-e, hogy te vajon mikor dobtál meg kenyérrel engem, hogy ennek a cselekedetnek a hiányát a számon kérhetnéd? Mikor voltál velem szemben szeretet teljes, hogy a szememre vethetnél bármit? Kössünk békét, és akkor én is hangnemet váltok. De a háborúban lövünk, mert nem akarunk meghalni. Béke időben nem lövünk. Én nem akarok harcolni ellened, de ezután is megvédem magamat, ha okot adsz rá, és akkor nem az lesz a hangsúlyos, hogy Szeressük egymást gyerekek, hanem az, hogy Talpra magyar! Ez akkor is így lesz, ha te nem tudod összeegyeztetni a krisztusi tanításokkal, hogy nem engedem hülyére pofoztatni magam. Úgyhogy Ön dönt, iszik vagy vezet. De ha a háború mellett döntesz, akkor ne manipulálj engem azzal, hogy bár te köveket hajigálsz, én ezt passzívan tűrjem, s közben még támogassalak is a tevékenységedben. Ahogy mondani szokták, a hülyék a túloldalon vannak. Mindent meg lehet beszélni. A barátokkal. De vajon mi történik a farkasokkal egyezkedő báránnyal? Tudod, hogy az eredeti történet szerint a farkasok nem felnevelték, hanem megették Mauglit? De abből nem lehetett volna egy jópofa történetet kreálni, ezért Kipling megelőzve a holywoodi mesék korát, egy szerethető, de abszurd történetet kreált, ami nélkül kétségtelen, hogy szegényebb lenne a világirodalom. Szóval, újra kérdezem, hogyan tovább?

Már kétszer is kitöröltették a a hitgyülisek a válaszom, amelyikben leírtam a véleményem és tapasztalataimat velük kapcsolatban. Így kérem szépen, hogy lehet akármilyen eszmecserét folytatni? Kettő törölt válasz után?

Asperrimus is csak magával beszélget. (miután az összes ellenvéleményt leszedették)

Asp!

Ilyenkor nem a választ törölteted, hanem a kritikai érzéked.

Még egyszer. Ha már a hazug, befolyásoló médiát említetted, akkor a hgy tulajdonában levő ATV és Hetek sem nonprofit médiák, bár szerinted nyilván kivételek a fent használt jelzőid alól.

Németh Sándor gyűjtöget.

Az ATV és a Hetek nem Németh Sándor magántulajdona, hanem a Gyülekezeté. Nem tudom van-e valami jogi érzéked, de ez azt jelenti, hogy nem vihetné magával, ha el akarna menni a Gyülekezetből. De még ha Németh Sándor magánvállalkozása lenne, és az összes leadózott pénz, ami a rezsi kifizetése után megmaradt az ő folyószámlájára menne, az sem lenne bűn, sem bibliai, sem világi értelemben. Az alaptalan vádaskodás és rágalmazás azonban az, mind bibliai, mind világi értelemben, még a büntető jog is számon tartja, mint szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekményt.

És egyáltalán nem veszem jó néven, hogy bármiféle ellenbizonyíték nélkül hazugnak nevezel, csak azért, mert nem a szád ízének megfelelően festem le a Hit Gyülekezetét.

Asp!

A hgy vezére, Németh Sándor. Az ő kezében van a többségi tulajdonát képező ATV és Hetek folyóirat és egy rakás ingatlan. Nem a mikulás a tulajdonos. Németh Sándor miközben Krisztusra hívatkozik, aki azt mondta, hogy szórjátok szét kincseiteket, keményen gyűjtöget.

Rendben. Sőt, én kérek elnézést, és vállalom is a felelősséget. Belesétáltam abba a csapdába, amelynek elkerülését fentebb javasoltam KZS nevű fórumtársamnak. Azt azért nem bánom, hogy legalább beigazolódott feketén-fehéren, hogy ezt nem tanácsos legközelebb is megtenni. Leálltam olyan embernek érvelni, akinek nem tudok olyat mondani, de tenni sem tudnék, még visszamenőleg sem, ami elfogadható lenne előtte, hacsak azt nem, hogy ások magamnak egy mély lyukat, és bele nem bújok, amit is én vonakodok megtenni. Az ügyész szerepében tetszeleg, és igyekszik egy személyben a bírói hivatalt is betölteni. Az ítéletet már régen meghozta rólam is, a Gyülekezetről is, így az egész eljárás merő színjáték, amivel csupán az igazságosság látszatát igyekszik megőrizni, mivel már előre le van zsírozva a kimenetele: Méltó az ítéletre! Köszönöm bíró úr!

Az irigy ember szive soha nem bocsát meg annak az embernek, embereknek, akiknek láthatólag jobban megy, és mindig is jobban fog menni, mint neki. Erre egész filozófiai rendszerek épültek a történelemben. De bibliai alapelv, hogy az Úr az ellenségei szeme előtt áldja meg a választottait, és nekik végig kell nézniük, ahogy azoknak egyre jobban megy, míg neki esetleg problémát jelent a mindennapi megélhetése. Kár érte! Neki is juthatna Isten gazdagságából a teljes megelégedésig, de olyan magokat vet teljesen önként, aminek a termését a jövőben nem szándékozik majd learatni, választási lehetősége azonban nem lesz, ezt a Biblia garantálja. A bárkaépítés, és a bárkába való beszállás ideje most van, nem pedig akkor, amikor itt a vízözön. Úgyhogy javaslom ennek átgondolását.

A jövőt illetően megfogadom a saját intelmemet, és nem fogok leállni Farkas Testvér szeméből kitörölni a váladékot, mert így érzi jól magát. Én pedig sokkal jobban érzem magam olyanok társaságában, akik nem szándékoznak elfogyasztani engem vacsorára. Úgyhogy a jövőben meg fogok elégedni azzal, hogy a Hit Gyülekezetét érintő kérdésekben leírom a tényeket, de soha nem fogok válaszolni rágalmakra, mert akik fogékonyak a gyűlölködésre, azok úgyis úgy fogyasztják azt, mint narkósok az "anyagot", és ha nem kapják meg az adagjukat, elvonási tünetek között gyötrődnek.

Úgyhogy kedves Pietrosol, a Hit Gyülekezete Isten népe, te pedig gondolj erről, amit akarsz. Az idő a Gyülekezetet fogja igazolni, ahogy eddig is, remélem, még időben meggondolod magad. A magam részéről visszavonultam ebből a beszélgetésből, mert sem időm, sem energiám, sem kedvem nincs ahhoz, hogy süket füleket döngessek. Ha reagálni fogok, az nem neked fog szólni, hanem azoknak, akik a soraidat olvassák.

Asp!

Elképesztő, hogy mennyi energiát tudsz pazarolni a mellébeszélésre.

A téma az volt, hogy Németh Sándor mennyire felel meg a keresztény jelzőnek. Semennyire, Ő egy vállalkozó.