Látom, hogy nem csak a Jehova Tanúi utasítják el a pokol létezését hanem mások is; miért van ez?

"De igaz ez arra is, ha valaki a Pokolba kerül. Amíg nem fizet, nem jöhet ki. De nincs mivel fizetnie, ezért örökre ottragad. Bár ne így lenne! Nekem is sokkal szimpatikusabb lenne, hogy a gonosz megbánja bűneit, elengedi a foglyait, megtér, és újra együtt van mindenki, mint egy nagy boldog család. Sajnos azonban Jézus szavai minden hasonló romantikus elképzelésből felráznak bennünket. Aki hisz, és megkeresztelkedik, megmenekül, aki nem hisz, elkárhozik. Vagyis aki nem hisz Jézusban, az elmarasztaló ítéletben részesül."

Kedves Asperrimus, én ettől egy "kicsit" irgalmasabb Istenben hiszek, aki figyelembe veszi a jóhiszeműséget is a tévedésnél.

"Ha vakok volnátok, nem volna bűnötök." (Jn 9,41)

"Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek" (Lk 23,34)

"Akkor korholni kezdte a városokat, amelyekben a legtöbb csodát tette, mert nem tartottak bűnbánatot: ... De mondom nektek: Szodoma földjének elviselhetőbb lesz a sorsa az ítélet napján, mint neked." (Mt 11,20-24)

"Ha nem jöttem és nem tanítottam volna őket, nem volna bűnük. De így nincs mentségük bűneikre. Aki engem gyűlöl, Atyámat is gyűlöli. Ha nem vittem volna végbe olyan tetteket közöttük, amilyeneket senki más nem vitt végbe, nem volna bűnük. De látták ezeket, mégis gyűlölnek engem is, Atyámat is." (Jn 15,22-24)

"Amikor a pogány törvény híján a természet szavára jár el a törvény szerint, törvény híján saját magának a törvénye. Ezzel igazolja, hogy a törvényszabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol felmenti majd azon a napon, amelyen evangéliumom szerint Isten Jézus Krisztus által ítélkezik az emberek rejtett dolgai fölött." (Róm 2,14-16)

Szerintem a jóhiszemű tévedők is üdvözülhetnek. Jóhiszemű tévedők alatt azokat értem, akik a legjobb lelkiismeretük szerint tényleg azt hiszik, hogy amit csinálnak az tényleg jó. A legnagyobb hülye is üdvözülhet, ha tényleg nem tehet arról, hogy ennyire hülye volt.

Az üdvözülés lehetősége természetesen nem azt jelenti, hogy nem kap büntetést a sok hülyeségért. A katolikus egyház hisz a halálon túli ideglenes büntetésben, a tisztulás lehetőségében, vagyis a tisztítótűzben. Nem mindenki kap ugyanis egyforma büntetést:

"Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak." (Lk 12,47-48)

"Mert olyan adósságban marad, amit nem fog tudni kifizetni, mivel nincs semmije. Éppen ezért lehetetlenség bármiféle vezekléssel bűnöket elrendezni."

"Ezért, ó király, fogadd szívesen tanácsomat: váltsd meg bűneidet az igazságosságot gyakorolva, és gonoszságaidat az elnyomottak iránt irgalmat gyakorolva! Akkor talán tovább tarthat jó sorod.” Dán 4,24

Ha meg lehet váltani a bűnöket, nemcsak áldozatbemutatással, hanem az igazságosság és az irgalmasság cselekedeteivel is, hogy a büntetéseket elkerüljük, akkor miért ne "fizethetnénk" szenvedéssel is? Hiszen éppen azt teszük most is, szenvedéssel fizetünk az eredendő bűnért.

Róm 8,17

"Előbb azonban szenvednünk kell vele együtt, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk."

2Kor 4,10

"Testünkben folyton-folyvást viseljük Jézus szenvedését, hogy egyszer Jézus élete is megnyilvánuljon testünkön."

Mi abban a logika, hogy a szenvedéssel fizetés csak addig érvényes, amíg ezen a világon vagyunk?

Mt 12,32

"Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon."

A szöveg feltételezi, hogy ha valaki nem Lélek elleni bűnt követ el, akkor bocsánatot nyerhet a másvilágon. Ez a tisztítóhely, ahol ugyanúgy szükséges az ember részéről való megtisztulás.

Amit a Mt 5,25-26-os példázatról magyarázol, nekem az sem tűnik logikusnak: "Ellenfeleddel szemben légy békülékeny idejében, amikor még az úton vagy vele, nehogy átadjon ellenfeled a bírónak, a bíró pedig a poroszlónak, és börtönbe kerülj. Bizony mondom neked, nem szabadulsz ki, amíg az utolsó fillért is meg nem fizeted."

És akkor erre írtad, hogy valójában nincs is innen szabadulás, hiszen nincs, amivel fizethetnénk. Én azonban nem úgy ismerem Jézust, mint aki szeret játszadozni a mondatokkal. Mármint hogy valójában nem is szabadulsz ki, mert nem tudsz semmivel fizetni. Ezt szerintem világosan elmondta volna, hogy mindenkit fölrázzon. Nem hagyott volna minket találgatásokban.

"Azt azonban nem gondolom, hogy a tűz által való megpróbálás kellemes élményt fog jelenteni a keresztények számára, csak azt, hogy rövid ideig fog tartani"

Én nem igazán értem, hogy miért is tagadod a tisztítótűzet, ha te is elfogadod, hogy lesz egy rövid ideig tartó büntetés. S főleg nem értem, hogy hogy tudod ezt összeegyeztetni azzal a magyarázatoddal, amit a börtönös példázatra adtál...

1Kor 3,13-15

"Az (Úr) napja ugyanis nyilvánvalóvá teszi, mivel tűzzel érkezik, és a tűz majd megmutatja, kinek mit ér a munkája. Akinek építménye megmarad, jutalomban részesül. De akinek műve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által."

Az (Úr) napja = ama nap, a végítélet vagy az egyes ember halálának, azaz a különítéletnek a napja (Zsid 9,27). Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy Pál itt nem evilági szenvedésekről, megpróbáltatásokról beszél a tűz általi megtisztulás kapcsán, hanem túlvilági tűzről, szenvedésről. Hogy milyen hosszú ez a szenvedés, arról senki nem tud semmit. Azt csak az Isten tudja, kinek mennyi és milyen mértékű szenvedés jár a bűneiért, a lényeg inkább az, hogy van egy ilyen hely, ahonnan meg lehet menekülni, s ezt nem kéne tagadni.

1Kor 3,14

"Akinek építménye megmarad, jutalomban részesül."

1Kor 3,15

"De akinek műve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által."

1Kor 3,17

"Aki lerontja az Isten templomát, azt Isten elpusztítja. Isten temploma ugyanis szent, s ti vagytok az."

Nekem mindenesetre világos, hogy itt Pál három féle lehetőségről beszél, ami történhet velünk: Jutalom, azaz üdvösség; kárt vallás, vagy kártérítés, azaz purgatórium, amely az üdvösségre vezet (megmenekül, üdvözül); valamint a pusztulás, a kárhozat.