Szokásos volt-e a gyerekek alámeritése az első századi keresztények között?

# 11

"Ez hol van a Bibliában?"

Ez az apostoli hagyományban van benne, amit a baptisták és a neoprotestánsok elutasítanak.

A mi nem baj, az ő dolguk. Csak akkor ne kezdjenek el róla vitatkozni, hiszen nem is tudják, hogy miről beszélnek ;)

Egyébként a Bibliában is le van írva a háromszori alámerítés, azzal, hogy az "Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében" kell keresztelni, Mt 28,19. Atya, Fiú, Szentlélek, egy, kettő, három, akárhogy is számolom, három jön ki. :)

"Ez hol van a Bibliában?"

->Már a kérdés is eleve paradoxon.

A korai kereszténység idején nem voltak érvényben a protestáns szabályok, amely [a protestánsok és szekták által leszűkített] keresztény Biblián alapul. Abban a korban az apostoli szenthagyomány volt a hit mércéje, amelynek a Biblia csupán egy része volt, nem pedig alapja. Tehát ha valaki a korai kereszténységről beszél, vagy azt kutatja, akkor félre kellene tenni egy időre azt, amit a saját vallásában tanítottak neki, mert az köszönőviszonyban sincs az úttörők tanításaival, sőt az ő mérlegükön kifejezetten eretnekség az, amit a protestantizmus és a kis szekták képviselnek.

Dante

Szia

A kérdésedre a választ Krisztus szavaiból megtudhatod, vagyis azt, Ő milyen utasítást adott a keresztelkedéssel kapcsolatban:

Máté 28:19, 20

19 Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket, kereszteljétek meg őket az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek. És íme, én veletek vagyok minden napon a világrendszer befejezéséig.”

Ha az első századi keresztények tudták hogyan kell ezt az utasítást alkalmazni, úgy ma is tudják, mivel Krisztus azt ígérte, a segítségükre lesz ebben a munkában, feladat teljesítésében egészen a világrendszer befejezéséig.

Úgy néz ki, hogy Polükárposzt, János apostol tanítványát még az első században (~69-ben) csecsemőként keresztelhették meg. Erre utalhat, hogy kezdettől fogva feddhetetlen volt az életmódja, 86 éve Krisztust szolgálja, és halála előtt nem sokkal Rómába ment Szmirnából, majd visszatért (oda-vissza cirka 4000km) ez nyolcvanegynéhány évesen valószínübb, mint ~100 évesen.

Polükarposz (Kr. u. 69 előtt -155) ók-4/159-162

"86 éve szolgálom az Úr Krisztust..." (Polükarposz mártíromsága 9:3)

“az igazak nemének ellenfele látva az ő nagy tanúságtételét, kezdettől fogva feddhetetlen életmódját..”(17.1)

Polükratészt is igen korán (~125-ben) csecsemőként keresztelhették, ha azt állítja, hogy mindig KrJ-ban élt.

Polükratész: Töredék Euszébiosz Egyháztörténetében, 5,24,7. (Kr. u. 190) ók-4/232

“Én tehát, testvérek, hatvanöt évet éltem az Úrban…nem véletlenül ősz a hajam, hanem mindig Krisztus Jézusban éltem.”

---

Háznépeket (is) kereszteltek.

A Máté 28,19-re való hivatkozás elég nagy butaság volt már bocsáss meg, ez ugyanis a két vers közül az egyik, amit a teológusok a szentháromság bibliai elvének találnak.

Lásd: A. McGrath: Bevezetés a keresztény teológiába. Bp Osiris, 229. oldal.

Ez a vers nem azt jelenti, hogy háromszor kell alámerülni, hanem hogy a szentháromság szerint keresztelnek. Kicsit kevered a témát talán. Jézust sem merítette alá János háromszor a Jordánban, forrás nincs róla.

Az apostoli hagyomány tarthatatlanságát egy másik válaszomban példával próbáltam illusztrálni.

A gyermekkeresztelés nincs említve a Bibliában, ez tény. Az előfordul, hogy a háza népét említik valóban. Az is tény, hogy a II. században már volt gyermekkeresztelés, Órigenész már írt róla. Szent Ágoston egyenesen szükségszerűnek gondolta. Egyébként érdekes az is, hogy a fent említett könyv szerint Tertullianus ellenezte a gyakorlatot.

18-as

" Máté 28,19-re való hivatkozás elég nagy butaság volt..." - Jézus soha nem mondott vagy tanított butaságot, és ha a 18-as verset is számításba veszed, akkor ez egy utasítás, amit MINDEN kereszténynek szól.

Egyáltalán nincsen itt arról szó, hogy 3x kell keresztelni...

Azt, hogy a teológusok mire használják ezt a verset, az az ők "gyümölcsük" emelyért meg fogják kapni a "jutalmukat" Krisztustól.Lukács 12:46, Máté 24:50,51

Nem veheted sem te, sem én el tőlük...

" már bocsáss meg, ez ugyanis a két vers közül az egyik, amit a teológusok a szentháromság bibliai elvének találnak." mint feljebb említettem, az az ő felelőségük Krisztus előtt...

Nem volt szokás mert ragaszkodtak Jèzus tanácsaihoz.

Abiblia vers igy szól."19.Menjetek hát,ès tegyetek tanyitványá minden nemzetből való embereket,kereszteljètek meg őket az Atyának,a Fiunak ès a szent szellemnek nevèben 20.ès tanitsátok meg őket arra ,hogy megtartsák mindazt,amit parancsoltam nektek.....stb"

Ha megfigyeljük Jèzus szavait az első lèpès az,hogy"tanitványá kell tenni"utánna "megkeresztelni"ès az utolsó lèpès "megtanitani arra,hogy megtartsák mindazt amit parancsoltam nektek".

1)tanitványá tenni.

2)megkeresztelni

3)megtanitani,hogy cselekedetbe ültessèk Jèzus parancsát.

Ezeket a lèpèseket csak olyan szemèlyek tudják megtenni akiknek elèg èrett az èrtelmük hozzá,semmikèpp nem csecsemők,vagy 2-3èvesek.