Kedves Katolikusok, honnan ered a baba megkeresztelése?

Csecsemő keresztségről a 2. századból már vannak adatok.

A zsidóknál a körülmetélést csecsemőkorban végezték, ezzel lett Isten ószövetségi népének a tagja. (A lányoknak egy imádságos szertartást végeztek, testi beavatkozás nélkül).

A keresztség szentségével a megkeresztelt személy az egyházhoz, Isten újszövetségi népéhez csatlakozik, ezért végezhető el már csecsemőkorban is (ha a szülők hívő keresztények voltak). Aki felnőttként tér meg, az felnőttként keresztelkedett meg.

A csecsemőkeresztséget a csecsemő 40. napján végezték el, mert Krisztust is a 40-ik napon mutatták be a templomban.

Felnőttkeresztelések pedig évente egyszer, a húsvéti feltámadási szertartáson voltak. Akkor egyszerre keresztelték meg az arra méltó hitjelölteket (2-3 év szigorú felkészülés után).

A gyermekkeresztség nem csak katolikus hagyomány, az ortodoxoknál és a legfőbb protestáns felekezeteknél is megtalálható.

A gyermekkeresztség ténye noha nem bizonyítható a Szentírásból, de nem is cáfolható. Az egyházatyák, mint apostoli hagyományt emlegetik, gyakorlata a ránk maradt iratok alapján a II. századtól igazolható.

Az apostolok cselekedeteiben olvassuk, hogy valaki egész háza népével együtt megkeresztelkedett, feltehetően akkor a kisgyerekekkel együtt: ApCsel 16,15; 16,33; 18,8; 1Kor 1,16.

Ellenvetésként azokat az igehelyeket szokták idézni, ahol a keresztség feltétele a hit. Például:

"Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki nem hisz, elkárhozik." (Mk 16,16)

Ha valóban szigorúan kéne érteni a fenti igét, akkor minden megholt csecsemő, szellemi fogyatékos, s hibáján kívül nem hívő irgalmatlanul elkárhozna. Jézus azonban itt csak azokról beszél, akik hihetnének, akik megkeresztelkedhetnének. Tehát Jézus itt egyáltalán nem a gyerekekről beszél, se a hit se a keresztség kapcsán.

A felnőtt értelmét használni tudó emberektől valóban megkövetelendő a hit a keresztség előtt, ezt sose tanította másképp az Egyház. A gyermekkeresztség pedig csakis hívő nevelés biztosítottsága esetén megengedhető. Az megint más kérdés, hogy ezen a címen mindenkit megkeresztelnek, aki kijelenti, hogy hisz és úgy fogja nevelni a gyereket, gyakorlatilag azonban sajnos nem igazán hisznek, s nem igazán nevelik úgy. Jelenleg sok helyen nem jól működik a dolog, ezt el kell ismerni.

"Engedjétek hozzám jőni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa." (Mk 10,14)

Látható, hogy Jézus akarja gyermekek üdvösségét, alkalmasnak tartja őket rá, s szeretné ha a felnőttek hozzáengednénk őket. Ez persze jelenti a megfelelő nevelést, de a katolikus hit szerint a keresztség lemossa az áteredő bűnt, s mint a zsidóknál a körülmetélkedés, a keresztség Isten népének tagjává tesz. Ezért kereszteljük meg a hívő szülők gyermekeit.

Én ehhez a témához még annyit tennék hozzá, egyesek azért is szoktak neheztelni, mert nem teljes alámerítéssel történik a keresztség.

Az ókeresztény irodalom azonban teljesen világossá teszi, hogy a keresztséget nem csak teljes alámerítéssel lehet elvégezni. Erre bizonyíték az, amit a Didakhéban olvasunk:

"...Ha egyik sem áll rendelkezésre, háromszor önts vizet a fejre, az Atya és Fiú és Szentlélek nevére." [Didakhé, 7 (Kr. u. 90 körül)

Forrás: [link]

A Didakhé tekintélyéről pedig egy kis információ:

"Διδαχή των Δώδεκα Αποστόλων - A tizenkét apostol tanítása, röviden Didakhé. A hagyomány szerint a Kr. u. 50. körül Jeruzsálemben megtartott Apostoli Zsinaton hozták meg az apostolok azokat a döntéseket, melyeket a Didakhében rögzítettek, ez az Egyház első írott szabálygyűjteménye."

Forrás: [link]

Dante

# Roxy333

"Én is valahogy úgy hallottam"

Így hallottad, mert valóban így mondják sokan - azok, akik nem kellően tájékozottak a témában. :)

A valódi ok azonban a körülmetéléssel való párhuzam. És ahogy fentebb az egyik válaszoló meg is jegyezte, ez teljesen magától értetődő volt eleinte, az ezzel kapcsolatos viták csak később jöttek elő.

" Így hallottad, mert valóban így mondják sokan - azok, akik nem kellően tájékozottak a témában. :)

A valódi ok azonban a körülmetéléssel való párhuzam. És ahogy fentebb az egyik válaszoló meg is jegyezte, ez teljesen magától értetődő volt eleinte, az ezzel kapcsolatos viták csak később jöttek elő. "

Jó,hát pont ezért mondtam,hogy csak hallottam,én se voltam benne biztos 100%-ig,hogy úgy is volt :)