Miként mondjam el ezt keresztény családomnak?

Üdv, van itt pár fontos kérdés, egyáltalán milyen keresztény felekezetet képvisel a családod, nagyon nem mind1, mert vannak olyan szélsőséges példák, ahol még a kitagadás is szóba jöhet, ha már nagykorú vagy, és tudsz máshol lakni. A másik, hogy ha a családod ahogy írod, megrögzött keresztény, ami valószínűleg szigorú szabályokkal is jár karöltve, akkor nyilván nem fognak örülni a döntésednek, viszont itt meg kell jegyezni, hogy neked majd egykor, vagy már most is, tökéletesen saját életet kell élned, nem más szemléleteiből kellened táplálkoznod, a kereszténység egy részét is pontosan amiatt nézik le az ateisták, mert a legtöbb keresztény felekezet teljes diktatúrával, még ha ez nem nyilvános is, de uralkodik a gondolkozásán a híveinek, szóval ha te úgy érzed a Buddhizmusba találtad meg önmagad akkor láss neki, úgy is rengeteg tapasztalatot fogsz még szerezni, és lehet pár év múlva már az sem fog érdekelni, szól a mondás is " A jó pap is holtáig tanul" jó ha tudod mit akarsz, de érdemes fent tartani mindig egy minimális nyitottságot, hogy ne válj bigott hívővé, bármilyen vallásról is legyen szó, az én igazságomban nem lehet helyekhez, és istenekhez kötni az igazságot, minden ember rendelkezik a saját igazságával, amelyet istenekhez, emberekhez köt, pusztán azért mert valaki a Bibliát gondolja saját igazságának, és még másik 4 milliárd ember is hasonló véleményen van még nem biztos, hogy igaza van, ez fordítva is igaz. Én azt javaslom neked, ismerd meg saját magad, és semmiképp ne használj olyan szavakat, hogy biztos vagy magadban, a döntéseidben, ismerd a saját korlátaidat, és tartsd nyitottnak magadat, szerezz tudást, és ha 20 év elteltével is azt mondod, az igazságod még mindig él, és nem találtál nagyobbat, akkor tudni fogod, hogy jó helyen vagy.

Mostanság úgy ahogy a kereszténységben, keleti vallásokban stb, hatalmas divatja van a felhígult divat hívőknek, ezért is javaslom a nyitottságot, ne használ olyan szavakat, én ez vagy ezt követem, mert pár év elteltével, és a saját elképzeléseid változásával, kínos ismerősök tekintetére tehetsz szert.

Hát egyelőre még sehogy.

Ha ez ekkora problémát okoz neked, az azt jelenti, hogy még nem sokat értettél meg abból a sok-sok buddhista szövegből, amit elolvastál.

Fuss neki még egyszer-kétszer, és ha majd megérted, megkapod a választ is. :)

muter-fater

elég nagy vagyok már ahhoz hogy eldöntsem mit akarok és nem a ti vagy a szent könyvetek drótkötelén szeretném végigvonaglani az életem arra várva hogy elhunyjatok így saját véleményt alakíthassak ki végre szabadon

ha ezt előadod ők is vallást váltanak

Kedves Kérdező!

Nagyjából egyetértek a #2 válaszolóval.

A kényszerített keresztény az nem keresztény az csak egy séma boldogtalan ember aki mások akaratát és terhét cipeli.

Nem!-ebbe ne menj bele mert ha az elején nem tisztázod ezeket a lényeges dolgokat akkor ahogy telik az idő annál nehezebb lesz megtenni, aztán talán majd jön a házasság, jön a család és te boldogtalan leszel mert nem tetted meg a kellő lépéseket akkor amikor kellet.

Persze mindenben van rizikó mert ha nem vagy teljesen tisztában azzal, hogy mit kapsz azért amit otthagysz akkor úgyszintén lelki válságba kerülhetsz.

Véleményem szerint mielőtt tennél bármit is vedd a fáradságot és tisztázd magadban a keresztény vallást.Tehát, hogy ne légy befolyásolva a szüleidtől függetlenítsd el magad tőlük és a Biblia segítségével tégy "rendet" a lelkiekben. Ha ott nem találsz semmi olyant ami esetleg megváltoztatná véleményedet és tisztában vagy a buddhizmus tanaival akkor már csak az őszinteséged választ el attól a lépéstől amit meg akarsz tenni.

-Tudod,ha hazugsággal meg csalafinta módszerekkel próbálod megoldani ezt a problémát akkor az nem lesz hosszú távú,soha nem az.

Állj szépen a szüleid elé és mond el nekik őszintén, hogy mi a helyzet és ha ők igaz keresztények akkor minden bizonnyal támogatni fognak még akkor is ha az nekik szörnyű lelki fájdalmat fog okozni.

De tudod hogy van ez; :) Isten útjai nem az ember útjai!

(Péld 16:7)

" Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi."

Ezt ne felejtsd el! :)

Üdv;

Matyi