Mit gondoltok az erkölcstelen emberekről? Mitől lesz valami vagy valaki erkölcstelen és mi ennek a következménye?

Erkölcse csak embernek lehet, mert az embernek van tudata. Az állat az ösztönei szerint cselekszik, ezért nem rossz, nem jó, mindössze reagál a külső hatásokra.

Ezzel szemben az ember az idők során kitapasztalta, hogy hosszú távon mi nem jó neki (nem az egyes embernek, hanem mindenkinek), ezért kialakított egy szokásrendet, ami szerint érdemes viselkedni. Ha eszerint cselekszel, erkölcsös vagy, ha nem eszerint, akkor erkölcstelen. De ez nem két állapot, mert sokféle rossz cselekedet van, és eltérő a súlyuk. Jelentéktelen dolog is lehet erkölcstelen, csak nem foglalkozunk vele.

Olyan nincs, hogy valaki tökéletesen erkölcstelen, azaz csupa olyan dolgot tesz, amit az a szokásrend kizár. Hanem az emberek időnként, ki sűrűbben, ki ritkábban, elkövetnek nem való dolgokat, hol egyszerűbbet, hol súlyosabbat.

Az erkölcs súlyos hiánya esetén kikerülsz a normális emberek közegéből, mert vagy megvetnek, vagy lecsuknak (vagy mindkettő). Ezért az ilyen ember elszigetelődik, mivel ilyen több van, ezek általában egymásra találnak. De ebben a társaságban a farkastörvények uralkodnak, azaz az erősebb, ügyesebb leigázza a gyengébbet, és azt tesz vele, ami éppen eszébe jut, mert nem nagyon vannak gátlásai. Általában az ilyen csoportokat előbb utóbb felszámolják, egyesek újra összeverődnek és kezdődik minden elölről. De az élete itt senkinek sincs biztonságban.

Van egy egyetemes erkölcs, amit a Biblia kinyilatkoztat. Ami ennek megfelel, az erkölcsös, ami nem, erkölcstelen. Bármely személy abban a mértékben erkölcsös, amilyen mértékben megfelel az egyetemes erkölcs követelményeinek, és abban a mértékben erkölcstelen, amilyen mértékben eltér attól.

Hatalmas baromság, hogy az erkölcs arra való, hogy egymást bunkózzák az emberek, hogy miért nem vagy olyan, mint én. Azok az emberek, akik bármilyen felhatalmazás nélkül az erkölcs nevében felügyeletet akarnak gyakorolni mások felett, nem erkölcsös emberek, hanem szeretnek, vagy szeretnének másokon uralkodni. Ez is egyfajta erkölcstelenség.

Annak idején igen erkölcstelen életmódot folytattam, és nem is tudtam róla. Aztán megtudtam, és beláttam, hogy rossz, de mégsem tudtam ellene tenni. Meg voltam kötözve. Az volt a természetes, hogy erkölcstelen vagyok. Ez határozta meg a gondolkodásomat, a vágyaimat, a beszédemet és a tetteimet.

Aztán találkoztam Jézus Krisztussal, Akinek emberi lépték szerint hosszú időbe került, hogy megértesse velem, hogy Ő nem egy erénycsősz, hanem Ő a Szabadító. Ma már nem vagyok erkölcstelen. Az a természetes, hogy nem vagyok az. És ezt nem én csináltam magammal, hanem Jézus tette velem, az én részem kizárólag annyi volt a dologban, hogy megengedtem Neki, hogy megtisztítson és megszabadítson. Semmi többet nem tettem ezért, vagyis nincs okom és jogom, hogy a mellemet döngessem, mert ajándékba kaptam azt, amim van, és Isten bárki másnak is hajlandó ugyanezt megadni, aki igényli. Aki azonban nem tart rá igényt, az nem kapja meg, egyszer azonban el kell majd számolnia azzal, hogy miért nem tette meg. Ennyi.

#12

"Sok mindent olvasunk, van amit érdemes megérteni..."

Szerintem ez a kijelentés hibás.

MINDENT, amit olvasunk, meg kell érteni, aztán megfogadni és tenni, vagy elvetni.

Ha valaki megértés nélkül elvet bármit, akkor tévedhetetlennek gondolja magát.

A "nem tudom miért, de nem szabad" a tudatlanság következménye. A tudatlanság pedig a dolgok meg nem értéséből adódik.

Meglehetősen nehéz meghatározni, mi az erkölcs, de lényegében egy csoportösszetartó szabálygyűjtemény, ami koronként és kultúránként változik. Nincs abszolút és egyetemes erkölcs. moralizálás amúgy nem csak az embernél, hanem az állatvilág többi részében is előfordul, és az ősi emberi közösségekhez hasonlóan általában gyors és durva következménye van egy erkölcstelen cselekedetnek.

Az első kommentben leírtak közül az első pontot nem tudom értelmezni, ezt jó lenne, ha a kérdező kifejtené. A másodikra nézvést ha valóban élő állatot, élve darabolnak fel, az egyszerűen kegyetlenség, de gondolom itt a vegák hisztijére próbált utalni - ily módon egyszerűen baromság. A harmadik pontra nézvést az állatvilág többi részében is van művészi hajlam, csak, mivel ez hátráltató tényező, általában el van nyomva. De amikor a túlélés biztosítva van, előfordulhat, hogy jelentkezik. Főleg, hogy egyre több élőlényről derül ki, hogy van tudata. Maga a pont megint egy tipikus vegán hiszti - nem tekinti egyetlen értelmes ember sem magát értékesebbnek más állatoknál.

#8: „Mózes első könyvében az ihletett beszámoló feltárja, hogy az ember egyedülálló helyzetet foglalt el a földön. Az állatoktól eltérően, erkölcsi érzékkel és szabad akarattal rendelkezett. Értelemmel és ítélőképességgel volt felruházva.”

Akkor Mózes első könyve téved. Jó néhány állatnak a döntéseit egyszerre befolyásolja az öntudat és az ösztön is, csak az ember esetében az öntudat mozgatórugója a legnagyobb mértékű az ösztön mellett.

Furcsa, hogy a 21 sz-ban a már közismert tények dacára (TV, Internet, újságok… stb) is a vallást képviselő emberek többsége, még mindig mennyire körömszakadtáig, görcsösen ragaszkodik a kőkorszaki dogmáihoz.

#10: „Erkölcse csak embernek lehet, mert az embernek van tudata. Az állat az ösztönei szerint cselekszik, ezért nem rossz, nem jó, mindössze reagál a külső hatásokra.”

Igen. Az ilyen hamis képzetek miatt gyilkolják halomra régóta az állatok minden féléjét az emberek erkölcstelenül (pl. passzióból, orvosságnak képzelve a csontjait, bőrét a kandalló elé rakva…stbstb … mert annyira felsőbbrendűnek vallja magát, hogy úgy érzi, ilyesmiket alanyi jogon megtehet, és a Biblia is őt emeli ki mindenek felett)

Érdemes végignéznetek, mire is képesek ezek a Bonobók:

[link]

Dyan Fossey veletek szemben nem az állatok alacsonyabbrendűségének gondolatát tartotta fontosnak, hanem hogy megismerje a gorillákat. Akik hozzátok hasonlóan alacsonyrendűeknek tartották ezeket a lényeket, végül kegyetlenül lemészárolták a kutatónőt, hogy ne akadályozza meg őket a gorillák szabad gyilkolászásában, elrablásában, és piacon történő értékesítésében.

https://www.youtube.com/watch?v=EFndwaCDvF4

Nézzétek meg a film egy részét legalább 1:55 percétől a 2:30-ig. Ez a gorilla nem betanított, hanem szabad állat, aki magához engedte Dyant. Elvette Dyan tollát, megvizsgálta, és óvatosan visszaadta a tulajdonosának. Ez egy méltán nagyon híres jelenet, ami rámutat arra, hogy a gorilla tisztában volt azzal, hogy a toll a gazdájának értéket jelent, így visszaadta neki, ráadásul nagyon óvatosan tette ezt. Ez bizony az erkölcsi tudatosság nyilvánvaló jele. Ilyet egy pl. tyúkkal hiába próbálnátok tenni, soha egy se adná vissza se a tollat, se a papírt. Ha egy értelmes ember végignézi ezt a filmrészletet, ahogy ez a gorilla kíváncsisággal telve, tisztelettel kezeli Dyan tárgyait, és még mindig képes leírni, hogy ezek csak lemészárolható ösztönlények, akkor annak szvsz. nincs ki a négy kereke, vagy erkölcstelenebb, mint ez a gorilla.

lumens: „A csimpánzok most már nem csak eszközöket használnak, gyászolnak, területért háborúznak, bonyolult rendszerben kommunikálnak, illetve altruizmusra is képesek, de még köveket is halmoznak fel bizonyos fák tövében, ami egyfajta primitív spiritualizmus példája lehet. Bár a főemlősök ettől még nem lesznek „szőrös kis emberek”, egyre nehezebb behatárolni, hogy pontosan mi is az, ami különlegessé tesz minket.”

Ti lesztek olyanra hajlandóak valaha is elismerni, hogy tehát ez egy hamis állítás?: „Erkölcse csak embernek lehet, mert az embernek van tudata”

Ugye, hogy nem! Tőletek a gorillák is mind kipusztulhatnak, csak a lényeg, hogy az ember felsőbbrendű legyen…:(

Elgondolkodtató kérdés...

Válasz erre nincs. ;)

חבר :)

Üdv!