Az ószövetségi iratok mennyire szimbolikusak és mennyire szó szerintiek?

A konkrét szövegtől függ.

Az ószövetségi iratok több száz év alatt íródtak, majdnem ugyanilyen sok szerzőjük is volt (na jó, túlzok) és rengeteg különböző műfajba sorolhatók (mítosz, történetírás, ima, vers, novella, bölcseleti írás, stb), tehát ebből a szempontból nem tekinthetjük egységes alkotásnak.

Az jellemző, hogy a szövegeknek mindenképpen több olvasata van párhuzamosan (morális iránymutatás, spirituális útmutatás, teológiai ismeretek), pont az szokott változó lenni, hogy emellett van-e szó szerinti olvasata, vagy nincsen.

Valószínű, hogy a zsidók szó szerint értettek mindent, ami le van írva az Ószövetségben, kivéve persze a nagyon nyilvánvaló szimbólumokat, amilyeneket például az Énekek énekében olvashatunk.

Így a 6 napos teremtést is szó szerint gondolták, hiába védekeznek a hívők azzal, hogy csak metafora, mert nem az.

A könyv műfaja határozza meg azt, hogy mit értelmezünk szó szerint, és mit nem.

Különben a héber kánon "ketubim" csoportjában többségében olyan könyvek vannak, amik bölcsességirodalmi írások és novellák, ezeket pedig a modern bibliatudomány nem értelmezi szó szerint.

# Ákos13

"Valószínű..."

Bocsi, de te most válaszolsz, vagy csak tippelgetsz?

"Így a 6 napos teremtést is szó szerint gondolták, hiába védekeznek a hívők azzal, hogy csak metafora, mert nem az."

És mi köze van annak, hogy hogyan értelmezték régen vagy most a zsidók az Ószövetséget, ahhoz hogy a keresztények hogyan értelmezik ugyanazokat a szövegeket?

Megsúgom: semmi. A keresztény értelmezés nem a hagyományos zsidó értelmezéstől függ, hanem a krisztusi tanítástól és az apostoli hagyománytól.

A válaszomat lepontozóknak üzenném:

Tudom, hogy nem tetszik nektek, de - függetlenül attól, hogy a Bibliát valaki sugalmazottnak tartja-e vagy sem - maga Szentírás is egy irodalmi mű, amelyben több(!) műfajú irat található, ráadásul olyan is, ami ma már kihalt, és nem része az általános oktatási képzésnek.

Innentől fogva ti is rájöhettek arra, hogy aki nem ismeri az ókori irodalmi műfajokat (márpedig az erős fundamentalisták nem ismerik) azok gyakran félreértik, mert nem tudják, hogy kell vele bánni. A műfaji elemzés nem a Biblia ellen, hanem a Bibliáért van, amely mindenféle elfogult vallásos tanítást figyelmen kívül hagyva tudományosan vizsgálja a szöveget.

Az eredmények pedig változóak. Bizony van úgy, hogy egy könyvet nem szó szerint kell értelmezni, hanem szimbolikusan. Ezzel egy elfogulatlan hívő embernek nincs baja, mert miért lenne baj az, hogy a Szentlélek egy novellán keresztül akar szólni hozzánk? Csökken attól a könyv értéke? Nem. A probléma az erős fundamentalista táborral van, akik meggyőződésem szerint nagyrészt a vallásos tanításuk miatt minden szentírási könyvben historikus történetírást akar látni. Ez azonban lehetetlen, és nem lenne korrekt, ha ezt eltitkolnánk az emberek elől akkor sem, ha valakit ez sért.

Nyilván akik erősen a szentírástudomány ellen vannak, azok ezt a választ is lepontozzák majd, mindazonáltal remélem, így már jobban látják, hogy miben is áll a hívő bibliatudósok munkája, akik istenfélelemmel közelednek a szent szövegekhez.

Üdv. Dante.