Mi a különbség a katolikus és a református ( Károli ) Biblia között?

az előző válasz pontatlan, a katolikusok neovulgata-ja(az a katolikus biblia amin "szentírás" szerepel) sem a latint veszi alaul, csak a latin fordítási hagyományokat, amik a katolikus egyházban már nagyon régóta mérvadóak, de ugyan úgy a hébert és a görög szövetet is használja, ez utóbbit hazsnálták az apostolok is, hisz az újszövetség is ezt idézi, illetve történelmileg igazolható, hogy amég vissza lehet vezetni az ősegyház azt használta legkorábban, nem a hébert (hisz a ma ismert héber szövegváltozat csak a 7. században keletkezett)

továbbá valamivel bővebb az ószövetség mint a református biblia estében

az újszövetség teljesen azonos szövegből lett fordítva, de nyilván más emberek más történelmi időszakban fordították tehát a két fordítás nem tök azonos, de tartalmilag nyilvánvalóan igen

hogy az ószövetség miért "vékonyabb" a protestáns bibliában az már egy hosszabb történelmi áttekintést igényelne

és még valami, a károli biblia is csak figyelembe veszi az arámi/héber/görög szöveget, ugyanis a ma ismert "károli biblia" egy 1908-as revideált változata az eredeti vizsolyi bibliának (ami a "valódi" károli fordítás) és Károli Gáspár a latin szöveget használta, ezért is van ,hogy a vizsolyi bibliákban még benne vannak azok a részek is az újszövetségben amik aztán későb a protestáns bibliákból kikerültek

ha szeretne valaki ilyen vizsolyi bibliát látni, pontosabban ennek a hiteles másolatát, akkor menjen el egy református templomba, a legtöbb ref. templomban ugyanis van ilyen

Az Ószövetség azért vékonyabb, mert a zsidók által összeállított kánont vették alapul az Ószövetséghez.

De mondjuk szerintem egy kezemen meg tudnám számolni, hogy hány nem teológus katolikus hívő olvasta mondjuk Sirach könyvét...

# 4

Ez ebben a formában nem igaz. Károli (akárcsak Luther, vagy az első angol protestáns fordítások) a deuterokanonikus könyveket is lefordították és szerepeltették a Bibliában. Sokkal későbbi fejlemény, hogy a protestánsok végül ezeket elhagyták.

A deuterokanonikus könyvek elhagyása azért problémás, mert az alexandriai kánonban (LXX) ezek még szerepeltek, a héber maszoretikus kánont pedig már évszázadokkal a kereszténység megszületése után kanonizálták, ahogy azt az korábbi válaszoló is írja.

Az ősegyház olvasta a deuterokanonikus könyveket is. Például a Muratori-töredék (Kr. u. 170 körül) konkrétan a Bölcsességek könyvét említi, mint olyan könyvet, amit a liturgián felolvastak.

A dologban nem az a lényeg, hogy a nem teológus hívek közül hányan olvassák ezeket a könyveket, hanem az, hogy a deuterokanonikus könyvek is hitigazságokat fogalmaznak meg. Esetenként olyant is, amely más könyvekben nem szerepel.

A Makkabeus-könyvek valamelyike például a halottak lelki üdvéért való imafelajánlásokat írja elő, amivel a protestáns egyházak zöme nem ért egyet.

A katolikus Biblia valamivel terjedelmesebb, mint a református, mert a katolikus Biblia ószövetségi részében néhány könyv szerepel, melyek a reformátusban nem (pl. Makkabeusok II. könyve, Judit könyve stb.)

Bár az érdekes, hogy Károli Gáspár ezeket a könyveket is lefordította, csak később valamiért kivették őket, így ma már nem szerepelnek a protestáns bibliákban.