Hogy létezhetnek a 21. században ilyen és efféle emberek?

Szia!

A 2 nő viselkedésére nem tudok magyarázatot adni. De elmesélek Neked valamit. Én is diplomás, fiatal nő vagyok, munka nélkül, kisbabával, de... Mindig gondolj arra, hogy vannak nézőpontok az életben. Majdnem elveszítettem mindenkit, aki fontos nekem, a részletekre most nem térnék ki: a fiam, a férjem, a családom. De Isten segített, mert Ő szeret minket és lehet, hogy nem az anyagiak kelljenek mindig elölálljanak a sorban. Régebben én is arra vágytam, hogy meglegyen mindenem, nagy ház, jó munka, egzisztencia, de ma boldog vagyok, hogy akiket szeretek velem lehetnek és fel tudom nevelni a fiam.

Én sem hittem régen, hogy Istenhez visszatalálva leszek majd igazán boldog, de így lett. Attól, hogy valaki hisz benne még nem biztos, hogy régimódi /lásd én/, de mindenkinek magának kell visszatalálnia hozzá, nem mások által. Minden jót NEked.

Isten-bizonyítékok

Az egy, személyes Isten létezésének elfogadása minden igazi vallás elôföltétele. A vatikáni zsinat (1870) kimondotta, hogy ,,Isten, aki minden dolognak eredete és végcélja, az emberi ész természetes világával a teremtett dolgokból biztosan megismerhetô.'' Ez a Szentírás kifejezett tanítása is; Szent Pál írja a rómaiakhoz: ,,Ami láthatatlan benne, örök ereje, valamint istensége, észlelhetô a világ teremtése óta, mert az értelem a teremtmények révén felismeri'' (Róm 1,20). Az Isten-bizonyítékok megértéséhez a következôket kell figyelembe vennünk:

(1) Az Istenben való hit nem függ a bölcseleti Isten-bizonyítékok átlátásától. Ez a hit természetfölötti bizonyosság, amelyet természetfölötti eszközök -- Istennek az emberi akaratot indító és erôsítô kegyelme -- hoznak létre. Kinyilatkoztatásában (mindenekelôtt Krisztusban és Krisztus által) Isten egyúttal önmagát is kinyilatkoztatja, miként a nap is azáltal, hogy más dolgokat megvilágít és így azokat megismerteti, önmagát is kinyilvánítja (lásd 13. lap).

(2) Az Isten-bizonyítékok bizonyító erejét könnyen megismeri a józan, romlatlan emberi értelem, de nehezen fogja föl az az ész, amelyet megrontott valamiféle hamis, téves, az ember megismerô képességében kételkedô bölcselet, mint ez -- sajnos -- az újabb korban a józan hagyományelv elhagyásával szomorú valósággá vált. Manapság azonban mindenütt kezdenek ismét visszatérni a józanabb régi hagyományhoz.

Az alábbiakban röviden vázoljuk a legfontosabb Isten-bizonyítékokat:

1) A kozmológiai (kosmos, görög szó = világ) bizonyíték: Ami lett, annak valami által kellett létre jönnie; minden mozgás mozgatót tételez föl. Így végül el kell jutnunk valami utolsóhoz, amelyik maga nem lett, hanem minden létesültnek oka (változatlan változtató, létesületlen létesítô).

2) A teleológiai (telos, görög szó = cél) bizonyíték: A világ rendezett egészként jelenik meg elôttünk. A nem eszes lények is célirányosan cselekednek (pl. a madár, midôn fészket rak). Tehát valami mindenekfölött álló rendezôt, tervezô szellemet kell elfogadnunk. (Amint pl. nyilvánvalóan lehetetlen elgondolni, hogy a szixtusi kápolna Madonnája véletlenül keletkezett.)

Az Isten-bizonyítékok mind az elégséges alap minden ember elôtt közvetlenül nyilvánvaló törvényére támaszkodnak: ,,Semmi sincsen elégséges alap nélkül''.

Minden Isten-bizonyíték logikai szükségszerűséggel a világtól különbözô Istenhez vezet. A pantheizmus (,,minden-Istenség-tana''), vagyis az a ,,világnézet, amely a lét mintegy isteni tökéletességűnek gondolt vagy tökéletességűvé fejlôdô összességét Istennel azonosítja'', a valóságban atheismus, Isten-tagadás; a pantheizmus ugyanis az Isten-fogalmat szétrombolja. Azok közül az indítékok közül, melyek pantheizmushoz vezethetnek, a következôket jelölhetjük meg: valami homályos, talán mesterséges egység-, azonosságérzés és tévútra jutott üdvösségvágy, amely az egyesülést Istennel nem akarja alázatosan Isten ajándékaként elfogadni, hanem azt a valósággal ellenkezôen és -- alapjában véve -- Istent káromló módon büszkén elôlegezi magának.