Pokolra jut az a keresztény, akinek a párja más vallású, de meg sem próbálja áttéríteni?

Szerintem egy "tisztességes" vallásos ember megismerteti a saját vallásának a lényegét a párjával, és egy "tisztességes" vallástalan ember pedig nem úgy áll hozzá hogy "pfejj vallások", hanem érdeklődik, megérti hogy miről van szó, és vagy elfogadja, vagy nem.

Mindenesetre a Bibliában egész biztosan nincs ilyen kitétel hogy aki nem tudja megtéríteni a párját az a pokolra jut. :)

#3 jól írta.

Hozzátéve még, hogy egy tisztességes ateista elmagyarázza a párjának a saját gondolatait.

Aztán vagy sikerül megértetnie vele - vagy nem.

# 3

"Szerintem egy "tisztességes" vallásos ember megismerteti a saját vallásának a lényegét a párjával..."

Egy tisztességes vallásos ember nem is keres párt a saját felekezetén kívül, ha kellően jártas a vallásában és kellően elmélyült a vallása gyakorlásában.

Két eltérő világnézetű ember nem tudhat olyan szinten közös nevezőre jutni, ami a közös gyerekneveléshez szükséges volna. Ha nem értik egymás anyanyelvét, még az is könnyebben áthidalható akadály, mintha nem tudnak azonosulni a másik világnézetével. (Voltak ilyen vallásszociológiai és szociálpszichológiai kutatások.)

A két eltérő világnézetű ember közös családalapítása csak akkor lehetséges, ha valamelyik fél, vagy mindkettő, bizonytalan a saját világnézetében, vagy még csak nem is ismeri azt rendesen. (Viszont az is tény, hogy a mai "hívőknél" nagyon gyakori, hogy nem járatos kellően az állítólagos vallásában, elég csak ezen az oldalon szétnézni.)

Az ókeresztény korban meg is voltak tiltva a vegyesházasságok (és ez sok más vallásban is így van).

Pogány-keresztény vegyesházasságok is voltak, de úgy, hogy egy pogány házaspár egyik tagja megtért, a másik nem. Ez esetben viszont el is lehetett válni, ha muszáj volt, míg a keresztény-keresztény házasságban nem volt válásra lehetőség.

"Pokolra jut az a keresztény, akinek a párja más vallású, de meg sem próbálja áttéríteni?"

Hülyeség.

Max. a szektásoknál van ilyen.