Melyik vallás volt hamarabb?

Erre azért nehéz válaszolni, mert a vallások gyökerei jellemzően egyidősek az emberiséggel. Tehát mégha köthető is egy-egy korhoz egy vallás, az is a kezdetektől valónak tekinti magát vagy magába olvasztotta az őskori természeti rítusokat.

Az öt legnagyobb vallás kb:

Hinduizmus: i. e. 18. század

Buddhizmus: i. e. 6. század

Kínai: i e. 2. század

Kereszténység: 1. század

Iszlám: 7. század

[link]

Azért ne feledjük, a kereszténység a zsidó vallásból lett, ami ie 19. századból ered ( Ábrahám ), formálisan ( Kinyilatkoztatás ) mainstream szerint ie 15-16 sz.

Az iszlámról jegyezük meg, hogy azt döntõen a zsidó és keresztény vallásból csinálta Mohammed, valamennyit belevonva az arabok népi vallásából.

A zsidók vallása egyáltalán nem volt jelentős, bizonyítja ezt az is, hogy részben más népek vallásaiból lett összegyúrva. Klasszikus értelemben egyébként zsidó vallásról kb. Kr.e. 445 környékéről beszélhetünk, hiszen az addig használatos J-E-P-D forrásokból addigra csapták össze a Pentateuchost a papok.

Ami igazán jelentős volt az ókorban, az inkább a görög vallás. A hellenisztikus kultúra óriási hatással volt a világra, ez alól a zsidók sem voltak kivételek.

Ábrahám meg természetesen egy kitalált, mitologikus alak, nem létezett. A kutatás eddig csak az állítólagos szülővárosát hozta felszínre, róla egy darab agyagtábla, de még egy papiruszfecni sincs.

Asperrimus, kicsit tegyük rendbe a dolgokat, okés?

”A Biblia nem semmi, az pedig egyértelműen beszámol Ábrahámról, illetve az arab szájhagyomány is megőrizte.”

A Biblia műfaji értelemben - most a leegyszerűsített verziót mondom - egy vallásos-szépirodalmi ókori irat. Innentől fogva nem sok hitelessége van. A Biblia politikai okok miatt lett jelentős az európai ember számára, mert a népvándorláskori hordák miatt alaposan megtépázott Római Birodalom végső kétségbeesésében a kereszténységbe kapaszkodott, és ezért hivatalos vallásnak tette meg a birodalomban. Ekkor volt az, hogy Nagy Konstantin is 50 darab Bibliát rendelt az Egyház számára saját pénzen. Róma szétesése után azonban az immár kereszténységgel kevert mentalitása kitörölhetetlen volt a birodalom romjain épülő utódállamokból, így természetesen a kereszténység szent könyve a Biblia is tekintélyt szerzett. [abba most ne menjünk bele, hogy ez nem volt azonos eredetileg a protestáns verzióval.] Ennyi. Ha Róma annak idején más vallást karol fel, vagy egyáltalán nem foglalkozik a kereszténységgel, ma a Biblia sem örvend olyan nagy népszerűségnek. Történelmi szempontból így sincs sok jelentősége, hiszen sok a fiktív/hibás adat benne. Az arab hagyományról meg csak annyit, hogy nem tudok arról, hogy Mohamed fellépése előtt egyáltalán foglalkoztak-e a az arabok a zsidó vallás elemeivel.

”Talán a te szemedben a Biblia beszámolója nem annyira hiteles, mint egy akármilyen agyagköcsögre vésett felirat, de akár tetszik, akár nem, az emberiség egyik legrégebbi történelmi dokumentuma a Biblia.”

Ezzel kapcsolatban három dolgot jegyeznék meg.

1. Biblia nem történelmi dokumentum, ráadásul nem is olyan régi, mint amilyennek gondolod. Az ótestamentumi könyveket rendszerint a fogság utáni korban írták, illetve egészítették ki. Ugyanez igaz az Újtestamentumra is. A könyvek keletkezése egészen a 2. századra nyúlik ki. Korábban még a Ryland-papiruszra hivatkoztak a János szerinti evangélium korai keletkezése mellett, de ma már tudjuk, hogy a töredék későbbről származik, így ezzel nem bizonyítható a korai szerzőség.

2. Ha szétnéznél egy kicsit a hittudományi irodalomban, akkor magad is láthatnád, hogy a bibliai könyvek szövegépségével, datálásával és szerőségénél kapcsolatban eléggé problematikusak a dolgok. Nincs két egyforma másolat, mindegyikben vannak véletlen vagy szándákos elírások, a könyveket pedig gyakran nem is azok írták, akiknek eredetileg tulajdonítják, magyarul hamisították őket. A szakirodalomban ez utóbbiakat pszeudonimoknak nevezzük.

3. Az értelmes emberek világában szokásos a forrásokat is kritikusan kezelni. Egy forrás nem forrás, főleg akkor nem, ha valami nagy horderejű dologról van szó. A vallásos embereknek természetesen az a dolguk, hogy higgyenek feltétel nélkül, de egy értelmes ember nem fogad el semmit, ami nincs bizonyítva. Egy vallásos könyv nem bizonyíték semmire sem, ennyi erővel más vallások szent könyveire is lehetne hivatkozni.

”Ami egyéb írásos anyagokat pedig eddig találtak, azok többnyire erősítik a Biblia állításait, amennyiben egyáltalán közös témájuk van, nem pedig cáfolják, a régészeti leletekkel együtt.”

Többnyire? A Biblia írói amikor a világtörténelemmel kerülnek kapcsolatba, akkor rendszerint fiktív, féligazságú, ellenőrizhetetlen adatokat hoznak. Olyanokat, amiknek nyoma sincs a korabeli történelemben. Az, hogy a zsidó írástudók felhasználtak némi történelmi anyagot is a munkájukba, nem hitelesíti a Bibliát, hiszen ugyanez megvan a görög mitológiában is.

”Valóban nem sikerült mindent alátámasztani, de cáfolni sem”

A vallásosokkal azonban pont ott van a baj, hogy ha valamit nem sikerült alátámasztani, akkor is kézpénznek veszik. Mellesleg igen, bizonyos dolgokat lehet cáfolni. Már eleve az, hogy a hatalmas horderejű állítások nincsenek meg az ókori forrásokban elég cáfolat. Ábrahámról, akitől három vallás is származik, és a Genezis szerint nagy tekintélye volt, azért elvárható lenne, hogy legyen valami feljegyzés, már csak azért is, mert állítólag Egyiptomban is megfordult.

”Amúgy kívülről nézve meglehetősen groteszk, ahogy a Bibliával szemben sokkal kritikusabbak sokan, mint bármelyik egyéb írásos anyaggal kapcsolatban. Lelkük rajta.”

Talán azért, mert a Bibliát nagyon nyomják a vallásosok - és most itt a fundamentalistákra gondolok - , és ezzel leszoktatják az embereket a gondolkodásról, mert arra akarják rávenni őket, hogy hittel fogadjanak el egy olyan könyvet, amit olyan ókori emberek írtak, akiknek fogalmuk sem volt arról, hogy működik a világ. Igen, szükséges rámutatni, hogy a Biblia egyáltalán nem az a tökéletes könyv, amilyennek a fundik beállítják.