Hogyan imádkoztok?

Ha imádkozom, akkor mindig egyedül teszem és mint sok mindent: fejben. Ezt természetesen otthonra értem. A templomba kicsit nehéz úgy menni, hogy ne mondjon imát az ember...

Mivel csak lefekvés előtt szoktam, amikor szoktam, így kettő kötött imát mondok el. Az egyik a: Mi Atyánk, a másik pedig ennek a variánsa:

[link]

Illetve utána saját szavakkal. A lényeg, hogy megszokásból, babonából, letudásból semmi értelme nincs, csak ha érti és tudja az ember, hogy mit miért mond vagy tesz. Istennel a beszélgetés egyébként sem csak a kérésről szól és főleg nem félelemből vagy nyomásból történik.

A karácsony miatt a templomon kívül maximum a hangulat lesz "vallásos" témájú.

Bár nekem most nincs karácsonyi hangulatom még.

Sokkal inkább ilyen:

https://www.youtube.com/watch?v=Pz6BZUQL67w

A templomban együtt a többiekkel együtt imádkozunk, ez egyértelmű. Otthon vagy napközben pedig ki-ki magának, saját életritmusa szerint.

Reggelente egyedül otthon a zsoltárokat szoktam imádkozni, utána elolvasom az aznapi szentírási szakaszokat. Aztán ha elindulok otthonról, pont egy rózsafüzért elimádkozok a buszmegállóig (szerencsére messze lakunk a civilizációtól). Napközben a Jézus-imát szoktam mondani, ha éppen nem kell mással kommunikálni a melóhelyen. Ez elég változó, hogy hogyan alakul.

Aztán meló után több órás imaszünet következik, egész estig :) Este pedig általában valamelyik akathisztoszt imádkozom, ha még időben hazaérek. Ha nem, akkor csak néhány esti imát a rövidebbek közül.

Saját szavaimmal nem szoktam imádkozni. Kérni úgysem szoktam semmi személyeset, és úgy vagyok vele, hogy úgysem tudnék szebb imákat kitalálni, mint amit már nálam jobb lelkű és bölcsebb emberek megfogalmaztak. Ha ezek nekik is jók voltak, akkor nekem is jó :)