Röviden összefoglalva vagy pontokba szedve eltudnátok mondani a buddhizmus lényegét? Amiért nem kevés nyugati ember a buddhizmus híve lett?

Nem, ez lehetetlen. :) A legtömörebb összefoglalót megtalálod a wikipédián, és ott találsz bőven további hivatkozásokat is.

(Egyébként ez a "nem kevés ember" azért összességében nézve mégiscsak elég kevés. Hagyományosan buddhista országokban nagyobb ütemben növekszik a kereszténység, mint nyugaton a buddhizmus.)

A nyugati ember csak meditálgatni akar, és a normálisabb keletre úgy tekint, mint egzotikus kultúra.

Amúgy arról szól, hogy ne legyen vágyaid, mert csak így szabadulhatsz meg az élettől. Ha tévedtem bocsánat!

Az ókori Indiában az árják hódítása után egy sajátos társadalmi rendszer alakult ki, ami a társadalomban betöltött szerepe alapján a lakosságot négy fő varnára (a szó bőrszínt jelent, ezzel utalva arra, hogy az előkelő réteg a fehérbőrű árják közül került ki, még az alacsonyabb rangúak a sötét bőrű dravida őslakók közül), melyek a brahmanák, ksatrijáj, vaisják és súdrák voltak. Ez a rendszer egy idő után merevvé vált, a kasztokba beleszülettek az emberek, és életük során abból nem kerülhettek ki.

Két jelentős vallás alakult ki. A brahamizmus a világ változtathatatlanságát hírdette, és elismerte a kaszt-rendszert,. A változás lehetősége csak a halál után adott, muvel a lélek más formában újjászületik. Az újjászületés minősége attól függ, hogy mennyire éltek a kasztjuknak megfelelően.

Ezzel szemben a buddhizmus (kb. Kr. e. 500 körül alakult ki) nem támogatta a kasztrendszert. Tanításának lényege a vágyakról való lemondás, mivel szenvedéseinket a vágyaink okozzák. Ez persze nehéz feladat, több inkarnáción keresztül kell önfegyelmet gyakorolnunk. A brahamizmushoz hasonlóan az újjászületés minősége a földi életünktől függ. Ha sikerül megtisztulnunk a vágyainktól, eljuthatunk a vágyott megsemmisülésbe, a nirvánába.

Budda, azt jelenti, hogy bölcs. Általában megvilágosodottat is jelent, de ezt egy budda maximum kinevetné.

A buddizmusnak alapvető tényállása, hogy a Földi, pontosabban a fizikai létezés egy kényszer. A lélek a testbe kényszerül, mely elfárad, fáj, vizsket, folyton táplálni kell, törődni vele, ugyanakkor könnyen megsérül, idővel elromlik, és úgy általában hasznavehetetlen szellemi tevékenységre.

Éppen ezért a buddaizmus a testet mint ellenséget tekinti, bár elfogadja, hogy abban kell léteznie. Éppen ezért a testből való megszabadulás a fő célja.

Hogyan éri el? Úgy éri el a budda a testből való szabadulást, hogy megtalálja az egyensúlyt a jin és a jang között. Mielőtt még ezt a jó és a rosszal azonosítanánk, erősen nem erről van szó. A Jin a női a Jang a férfi erőket adják. Általánosságban egy férfiban a Jin egy nőben a Jang erők dominálnak. Egy budda mindkettőt egyformán birtokolja, így válik androgűnné lélekben.

Amikor az egyensúlyt megteremti, akkor egy budda nem rágódik a múlton, nem aggódik a jövőn, nem is gondol a múltra sem a jövőre. A jelenben van. Egy budda nem szomorú és nem boldog, nem nevet, és nem sír, nem újong és nem háborog.

Amikor ezt az állapotot sikerül elérnie valakinek, akkor kinyílik előtte a szellemi világ, és onnantól kezdve többet lát, mint egy átlagos ember. Ezt úgy jellemezhetjük, hogy nyílik egy harmadik szeme. Hisz már nem csak férfi szemmel és nem csak női szemmel képes látni a világot, hanem a kettő közötti egyensúlyi állapotban is.

---

A buddizmus egyetlen szegénysége, hogy sajnálatos módon minden áron az önmegváltást erölteti, ami nem véletlenül millióból 1-nek sikerül. Ezen kívül a karmát is igen súlyosan félre értelmezik. Úgy vélik a karma mindenki számára egyéni, és az élet szörnyűségei az előző életekből származó karma eredménye. Éppen ezért a buddista nem segít senkin és semmit, és éppen ezért nem cselekszik soha semmikor. Csak azért, hogy ne csináljon magának karmát.

Sajnos ennél nagyobbat nem is lehetne tévedni. De ez persze csak az én véleményem.

---

Anonymus

# 4

Hát amit előadtál, annak nem sok köze van a buddhizmushoz.

Egyszer érném meg, hogy itt a vallási rovatban csak az válaszol, aki ért is hozzá...

A szenvedés természete (dukkha):

"Ez tehát a szenvedés nemes igazsága, szerzetesek: a születés szenvedés, az öregség szenvedés, a betegség szenvedés, a halál szenvedés, a szomorúság, kesergés, fájdalom, bánat és kétségbeesés szenvedés. Együtt lenni azzal, amit nem szeretünk, szenvedés, elválasztva lenni attól, amit szeretünk, szenvedés, nem jutni hozzá ahhoz, amit kívánunk, szenvedés. Mindent egybevetve a szenvedés a ragaszkodásnak alávetett öt léthalmaz."

A szenvedés eredete (dukkha szamudaja):

"Ez tehát a szenvedés keletkezésének nemes igazsága, szerzetesek: ez a szomj, ami újraszületéshez vezet, élvezet és vágy kíséri, hol ebben, hol abban gyönyörködik, nevezetesen az érzékek szomja, a létezés szomja, a nemlétezés szomja."

A szenvedés megszűnése/megszüntetése (dukkha niródha):

"Ez tehát a szenvedés megszűnésének nemes igazsága, szerzetesek: ez pedig ugyanannak a szomjnak maradéktalan elhagyása, megszűnése, feladása, a lemondás, megszabadulás, elszakadás attól."

Az ösvény, ami a szenvedés megszűnéséhez vezet (dukkha niródha gáminí patipadá magga):

"Ez tehát a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága, szerzetesek: ez bizony a nemes nyolcas út, nevezetesen a helyes szemlélet, helyes elhatározás, helyes beszéd, helyes cselekedet, helyes életvitel, helyes törekvés, helyes figyelem, helyes összeszedettség."

nagyon kevés nyugati ember lesz úgy igazán buddhista, egy ideőben divat volt, szó szerint divat, de nagyon hamar letették mint más divatot, más buddhisták, pláne a keletiek el sem ismerték őket buddhistának

szóval tévedés, hogy olyan sok embernek vonzó

ami vonzó volt sok embernek, az gyakran pont, hogy ellenkezik a buddhizmussal, pl a lélekvándorlást a nyugati emberek mindig valami pozitívnak tartják eleten ellenben megszüntetni igyekeznek, a buddhizmus végső célja kitörni az örök körforgásból, mondhatni véglegesen meghalni(illetve pontosabban szólva feloldódni az egyetlen létező lényben, mintha egy rákos sejt visszatérne a testbe, betöltené eredeti funkcióját ,de így már mint önálló lény nem létezik, tehát ebben za értelemben valóban megsemmisül)

"Hát amit előadtál, annak nem sok köze van a buddhizmushoz.

Egyszer érném meg, hogy itt a vallási rovatban csak az válaszol, aki ért is hozzá..."

Ajánlom figyelmedbe #6-os válaszát. Ugyan az mint az enyém, csak én saját szavaimmal érthetően írtam le.

De ha ekkora nagy tudósa vagy a buddizmusnak, akkor kérlek, oszd meg velünk, mi is az, mert igencsak szétvet a kíváncsiság...

btw... egyszer érném meg, hogy valaki nem ugat le vallási kérdésben érvek nélkül...

---

Anonymus