Tudnátok nekem néhány információt mondani a zen buddhizmusról?

*** sh 6. fej. 146. o. 31. bek. Buddhizmus — A megvilágosodás keresése Isten nélkül ***

A zen buddhizmus (a kínai csan iskola) nevét a meditálásra vezeti vissza. A csan (kínai) és a zen (japán) szavak megfelelnek a szanszkrit dhjána kifejezésnek, ami „meditáció”-t jelent. Ez az iskola azt tanítja, hogy a tanulmányozás, a jó cselekedetek és a szertartások kevés hasznot hoznak. Miközben az ember egyszerűen olyan megfejthetetlen rejtélyeken töpreng, mint például: ’Hogyan hangzik az, ha csak egy kézzel tapsolunk?’ vagy: ’Mit találunk ott, ahol semmi sincs?’ — elérheti a megvilágosodást. A zen buddhizmus misztikus jellege jut kifejezésre a virágkötészet kifinomult művészetében, a kalligráfiában, a tusrajzokban, a költészetben, a kertépítésben stb., s ezek Nyugaton kedvező fogadtatásra találtak. Ma sok nyugati országban található zen meditációs központ.

*** br1-H-Ax 8. rész 39. o. Megvilágosodás, amely szabadulást ígért ***

Az „imával” való bizonyos hasonlóságai ellenére a buddhizmusban helyesebb „meditációról” beszélni. Az önfegyelem és a mély meditáció különösen a zenbuddhizmusban kap erős hangsúlyt. Ez a buddhista irányzat i. sz. XII. században jutott el Japánba, és alapja egy Ch’an néven ismert kínai buddhista irányzat volt, amely egy indiai Bodhidharma nevű szerzetesig vezethető vissza. Időszámításunk VI. századában ment Kínába és a Ch’an létrehozásánál sok mindent átvett a kínai taoizmusból. Azt mondják, egyszer haragjában levágta mindkét szemhéját, mert boszantotta, hogy elmélkedés közben aludt el. Ezek a földre estek, gyökeret eresztettek, és ebből lett az első teacserje. Ez a legenda az alapja a zenszerzetesek hagyományos teaivásának, akik így akarnak éberek maradni az elmélkedés ideje alatt.

Zsömle/lány

*** g94 4/22 28. o. Figyeljük a világot ***

Japán vallástörténelmében először toboroznak nyilvánosan szerzeteseket. „Bárkiből főpap lehet, aki vallásos és nem világorientált” — mondta a buddhista Tendai szekta magas rangú szerzetese. A szekta azt tervezi, hogy 1995-től kezdve „felvételi vizsgákat” indít a pályázók részére. A szekta egyik tisztviselője szerint keveset kell tudni a vallásról ahhoz, hogy valaki átmenjen a vizsgán. A hagyomány szerint a papok fiai vették át apjuk templomi papként betöltött állását. „Ám újabban állítólag minden szektában vonakodnak a papok fiai, hogy szerzetesek legyenek” — tudósít a Mainichi Daily News című újság. Ezt az irányzatot magyarázva Hiroo Takagi, vallásszakértő ezt mondta: „Most, hogy a leszármazásos rendszer szétesőben van, a buddhista szekták aggódnak, amiért kevés fiatal hajlandó arra, hogy pap legyen.”

*** sh 8. fej. 196–198. o. 15–17. bek. Sinto — A japánok Isten keresése ***

15 Amikor a buddhizmus Kínán és Koreán keresztül belépett Japánba, a japánok hagyományos vallási szokásaikat sinto-nak, vagyis „az istenek útjának” nevezték el. Az új vallás megjelenése azonban megosztotta Japánt aszerint, hogy valaki elfogadta-e a buddhizmust, vagy sem. A buddhizmust támogató tábor azt hangoztatta: ’Minden szomszédos országnak ez az imádati formája. Miért kellene Japánnak különböznie tőlük?’ A buddhizmust ellenzők így érveltek: ’Ha a szomszédos országok isteneit imádjuk, saját isteneinket haragítjuk meg.’ Több évtizedes viszály után végül a buddhizmus támogatói győztek. Az i. sz. VI. század végén, amikor Sótoku uralkodó áttért a buddhista hitre, az új vallás végérvényesen gyökeret vert.

16 Amint a buddhizmus a vidéki közösségekben is terjedni kezdett, beleütközött a helyi sinto istenségekbe, akik fontos szerepet játszottak az emberek mindennapi életében. A két vallásnak az egymás mellett létezés érdekében kölcsönös engedményeket kellett tennie. A két vallás összeolvadását elősegítették a buddhista szerzetesek, akik a hegyekben aszkéta életmódot folytattak. Mivel a hegyeket a sinto istenségek lakhelyeinek tekintették, a szerzetesek aszketikus életmódja a hegyekben közrehatott a buddhizmus és a sinto összeötvözésében, s a jinguji-k, vagyis a „szentély-templomok” megépítéséhez vezetett. A két vallás fokozatosan összeolvadt egymással, de a buddhizmus a vallási elméletek kialakításával tűnt ki.

17 Időközben gyökeret vert az a hit, hogy Japán egyfajta isteni nemzet. Amikor a mongolok megtámadták Japánt a XIII. században, megszületett a kamikazé-ba vetett hit, aminek szó szerinti jelentése „isteni szél”. A mongolok kétszer is hatalmas hajóhaddal támadták meg Kjúsú szigeteit, és mindkétszer a vihar akadályozta meg az inváziót. A japánok azt hitték, hogy ezeket a viharokat és szeleket (kaze) sinto isteneik (kami) idézték elő, s ez jelentősen növelte isteneik tekintélyét.

Zsömle/lány

Ezekből tudsz válogatni, jó tanulást.