Mi értelme a "soft-vallásosságnak"? (Természetesen a vak fanatizmust is elítélem)

figyelj ne sértődj meg a további gondolat menetemen ...de..

ez az egész h evangélikus meg katolikus, meg református stb...ugyan az az egy hit az egész ..egy hitböl alakult ki a katolicimus és abbol a többi ..(református , evangélikus ..stb..)az egyik letisztultabb ,másik úgymond csicsásabb ,harmadik még másabb de a gyökerük egy..

itt az embereknek nem a hiszek nem hiszek kérdéssel van baj mert igazából az ember egy olyan genetikailag selejt lény akinek mindig hinni és támaszkodnia kell valamire mert a legtöbb emberben benne van az a "félsz" h most van valaki velünk vagy egyedül vagyunk kérdése..igy hisz.Istenben vagy a tudományban vagy a realizmusban ez tök mindegy.Még aki azt vallja h nem hisz az is tudat alatt remél ami majdnem egyenlő azzal h hisz :)

Végre egy értelmes kérdés. :)

Egyfelől persze nem jó a szoft-vallásosság, sőt, ellene is megy a vallás lényegének. János írja a laodiceaiaknak, hogy bárcsak hideg lennél vagy meleg, de mivel langyos vagy, kivetlek. Szóval ebből a szempontból nagyon nem kóser a dolog.

Ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy az egyházak egyben társadalom-szervező tényezők is. A kisközösségek életében ez különösen érvényes. Ehhez pedig nem kell teljes odaadású hívőnek lenni, elég a szoft-vallásosság.

Ma már alig van aki tudja, hogy a falubúcsú eredetileg a templom védőszentjének ünnepe volt, de azért a falubúcsút még mindig megtartják.

A kérdés az, hogy maguk az egyházak mit tudnak, vagy mit akarnak kezdeni a hitükben gyenge híveikkel.