Az ortodox kereszténység hogyan viszonyul a Vulgata-hoz?
Annak ellenére, hogy most már a katolikusok is az eredeti szövegekre teszik a hangsúlyt, a Vulgatának még a mai napig tekintélye van náluk. Bár gondolom, már csak a hagyomány miatt.
Az ortodox keresztények hogy vannak ezzel? Ők is elfogadják a Vulgatát? Esetleg liturgikus szövegekben használják?
válasza:"az eredeti szövegekre teszik a hangsúlyt" - Nincsen eredeti szöveg, nem maradt fent.
A LXX az eredeti görög fordítása, Kr. e. 200-300 körülről.
A maszoretikus szöveg bár nem fordítás, de az eredeti szöveg legalább háromszoros átdolgozásából született, Kr. után 200-300 körül. A Holt-tengeri tekercsek héber szöveganyaga sokkal közelebb áll a LXX-hez, mint a maszoretikus szöveghez.
Az ortodox egyház alaphelyzetből a LXX-t használja, azon egyszerű oknál fogva, hogy az apostolok is ezt használták. Azóta pedig semmi olyan körülmény nem merült fel, ami azt indokolná, hogy az apostoli gyakorlaton változtatni kéne. :)
A Vulágátát az ortodox egyház ott használja, ahol nincs az adott nyelvű LXX fordítás. Például nálunk.
Eredeti szövegen természetesen az eredeti nyelvű másolatokat értettem - nem pedig az autografákat - ahogyan ez a teológiai nyelvezetben is szokás.
Köszönöm a választ.
válasza:Szívesen! De talán nem jól fogalmaztam az imént, mert mintha félreértenéd.
Sem autografák, sem eredeti nyelvű másolatok NINCSENEK. Amik vannak, azok jelentős ÁTFOGALMAZÁSOK.
Például Izajás kulcsmondatát, hogy a "szűz fogan és fiút szül" pont a keresztény tanítás negálása miatt, a későbbiekben átfogalmazták a zsidó szövegekben, hogy a "fiatal asszony fogan".
De hogy szemléletesebb legyek, itt van ez az alábbi ábra. Látszik, hogy a LXX közvetlen leszármazotta az eredetinek, míg a maszoretikus szöveg (jobb oldalon Mt-vel jelölve) legalább háromszori átdolgozáson esett át a ma ismert formájáig:
Ez a ma tudományosan elfogadott szövegkritikai álláspont az Ószövetséggel kapcsolatban, bár újabban a szír Peshittát közvetlenebb kapcsolatba hozzák az LXX-val.
15:15:
Autografák valóban nincsenek, de hogy eredeti nyelvű másolatok ne lennének, abban tévedsz.
A Bibliát többségében bibliai héber és koiné görög nyelven írták, ezekből még több ezer másolat maradt fent. A későbbi módosítások sem változtatnak ezen a tényen.
Izaiás 7,14 esete vitatott. Az LXX-ben valóban "szűz" szerepel, még a héber szövegben "fiatal asszony". Viszont, hogy ez valóban későbbi zsidó átfogalmazás-e az nem egyértelmű.
A Holt-tengeri Izaiás tekercs angol fordításában ha jól emlékszem szintén nem szűz van, és ha pontos a fordítás, akkor a Kr.e. 2. századi zsidókat nem lehet azzal vádolni, hogy átfogalmazták volna a szöveget, hiszen mi okuk lett volna erre, akkor kereszténység még nem létezett.
Még valami: a Holt tengeri izaiási tekercs és a 10. századi maszorétikus izaiási szöveg szinte szóról szóra megegyezik, több mint 90%-ban.
A kettő között 1200 év a különbség kb, ami azt jelenti, hogy a zsidók pontosan másolták a szövegeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!