Neoprotestáns keresztényeknél a nők tölthetnek be valamilyen "egyházi" szerepet?

Az őskeresztény egyházban, ahogyan a mai mormon egyházban is jelentős szerepe volt és van a nőtestvéreknek, ahogyan azt a korábbi válaszomban, már felsoroltam.

A feltámadott Krisztus, elsőként nem Péternek, nem az apostoloknak, hanem Mária Magdalénának jelent meg és Őt bízta meg az Úr, hogy az apostoloknak hírül vigye az evangélium legfontosabb tantételét, és hirdesse a tanítványoknak azt, amiért azt örömhírnek nevezzük:

Ján. 20,17-18

"Monda néki Jézus: Ne illess engem; mert nem mentem még fel az én Atyámhoz; hanem menj az én atyámfiaihoz és mondd nékik: Felmegyek az én Atyámhoz és a ti Atyátokhoz, és az én Istenemhez, és a ti Istenetekhez.

Elméne Mária Magdaléna, hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta az Urat, és hogy ezeket mondotta néki."

Pál apostol leveleiben úgyszintén többször megemlékezik a korai egyház jelentős nőalakjairól és nekik üdvözletét küldi. A római levél például Máriát és Juniát nevezi meg.

Róm. 16,6-7

"Köszöntsétek Máriát, ki sokat munkálkodott körülöttünk.

Köszöntsétek Andronikust és Juniát az én rokonaimat és az én fogolytársaimat, a kik híresek az apostolok között, a kik nálamnál is előbb voltak a Krisztusban."

"Nem értem még is hogyan gondolod, hogy felnagyítod azt a szólást tényként írva, hogy mi Jézust semmibe vesszük."

Úgy gondolom, kedves nyolcadik, hogy meg akarjátok fosztani - képletesen - a feltámadott és megdicsőült Jézus Krisztust isteni mivoltától, noha Ő az a személy, Aki még emberré létele előtt Mózesnek JHVH-ként mutatkozott be. Én nem állítom, hogy ez könnyű téma, de azt biztos te is látod, hogy a két párhuzamos állítás - a jehovistáké és a keresztényeké - ég és föld. Ti azt az Istent igyekeztek a magatok módján tisztelni és imádni, Akit nem is tudtatok beazonosítani, nemhogy személyesen megismertétek volna. Én nem hiszem azt, hogy Jézus Krisztus megsértődne azon, ha Jehovának szólítaná valaki. De az, hogy ezt a nevet - pontosabban az eredetijét - Tőle elvitatjátok, nem vet rátok jó fényt. Sem Jézus Krisztus, sem az Ő Atyja nem fog soha megelégedni azzal, hogy Jézus egy főangyal, vagy első a teremtmények között. Nem. Jézus Krisztus egy az Atyával, és mindeközben az Atya nagyobb nála. Az a ti problémátok, mint sok más vallásos embernek, aki csak intellektuálisan hisz, hogy csak azt tudjátok elfogadni, amit megértettetek, ahelyett, hogy a Biblia állításait még azelőtt elfogadnátok, hogy megértettétek volna. Ehelyett az értelmezéssel kezditek, ami helyénvaló is lenne, ha a Biblia egy profán emberi alkotás volna, de nem az, hanem isteni kinyilatkoztatás. Éppen ezért az alázat az, hogy az ember azt is elfogadja a Bibliából, aminek nem érti a hátterét. A Biblia nem a matematika elveit követi, amikor egyszerre állítja, hogy az Atya egy a Fiúval, és ezzel egy időben az Atya nagyobb Jézusnál. Ha ezt az ember értelmezni próbálja, akkor szélsőségbe fog esni, mint a jehovisták, vagy azok, akik azonosnak gondolják az Atyát Jézussal.

A kérdés azonban nem erre vonatkozott, úgyhogy elkanyarodtunk, ráadásul sok szó volt már erről a témáról.

Kedves kérdező!

Egy, jó gyomrom van, csak szerettem volna plasztikusan érzékeltetni a véleményemet nevezettek egy levegővételre való felsorolásával kapcsolatban.

Kettő, én továbbra is jól érzem magam, akkor is, ha nem mindenki ismeri fel a kibékíthetetlen ellentéteket a karizmatikusok és a többi között, no problem. Pontosabban probléma, de nem az enyém.

Három - ez egy kérdés -: te nem értesz egyet a céllal, hogy vissza a gyökerekhez? Úgy értem, hogy azt gondolod, hogy nem történt elhajlás, vagy azt, hogy nem számít, ha volt?

Ha azt vesszük a katolikusokat is nehéz egy kalap alá venni a reformátusokkal. Egy fokkal könnyebb a reformátusokat együtt említeni a baptistákkal, de nem többel, ugyanis a reformátusok gyakorolják a gyerekkeresztséget, míg a baptisták szerint vízválasztó, hogy valaki tudatos döntés következtében keresztelkedik meg, vagy öntudatlan állapotában lelocsolják. A jehovisták, a mormonok és a karizmatikusok között nagyobb a különbség, mint a katolikusok és a baptisták között. Azért nagyobb, mert alapjaiban teljesen más. Ha érdekel a téma, akkor lehet ezt tovább tárgyalni, de ha nem, áldásom rád, én kiszálltam.

Tévedsz, hites vagyok. A karizmatikus mozgalom, amiről beszéltem, a hatvanas-hetvenes években volt, például Dennis Bennett episzkopális volt, Bill Subritzky anglikán. Aztán egy-két kivételtől eltekintve mégiscsak kimarták maguk közül a karizmatikusokat, ezért alapítottak új gyülekezeteket világ szerte, és ma már a karizmatikus mozgalom sem az, aminek szánták, vagyis a történelmi egyházakat nem sikerült megújítani, mert jobban érezték magukat Szent Szellem nélkül.

Németh Sándor sem úgy kezdte, hogy gyülekezetet alapított, hanem a katolikusok között próbálkozott, de nem sok sikerrel, aztán egy karizmatikus csoporthoz járt, ahol többek között reformátusok voltak. Aztán 1979-ben alapított egy imacsoportot pár emberrel, ami elkezdett növekedni. Ebből lett a Hit Gyülekezete.

Doktrinálisan azonban a pünkösdi-karizmatikus mozgalom nem váltott irányt, csak komolyan vette a Biblia azon kijelentéseit is, amiket mások bagatellizálni szerettek volna. Mint írtam, a Mormonok a Mormon Könyvet egy Moroni nevű angyaltól kapták. Ezen kívül a tanításaik kissé rasszisták, bevezették a többnejűséget is, az alapítójuknak éppen ezért gyűlt meg a baja az igazságszolgáltatással. A jehovisták pedig újraértelmezték a kereszténységet olyan ember görög fordításai alapján, aki egy bírósági tárgyaláson nem ismerte fel a görög betűket.