Elsősorban muszlimoktól kérdezem, hogy miért szent hely a Sziklamecset? (Összetett kérdés, részletek apróbetűsen. )
A legenda szerint a Sziklamecset sziklájáról ugratott fel Mohamed próféta Burák nevű lován a mennybe. Viszont az iszlám hagyomány jól dokumentálja Mohamed életét, aki soha nem járt Jeruzsálemben. Hogyan oldja fel az iszlám ezt az ellentmondást?
Másik kérdésem az, hogy van-e más oka is annak, hogy az iszlám kiemelt fontosságú kegyhelyének tekinti a Sziklamecsetet?
Osztja-e például a zsidó hagyományt, miszerint Ábrahám itt akarta volna feláldozni a fiát?
Előre is köszönöm a hozzáértő válaszokat! :)
Nem értem hogy mit nem értesz. Részletesen leírtam, hogy az egykori salamoni templom helyén mikor mi épült.
Állításod szerint 612-ben járt ott Mohamed, akkor éppen keresztény templom volt az Al-Aksza helyén is meg azon a sziklán is, ahonnan állítólag az égbe ugratott a lovával.
Mohamed életében Jeruzsálem a Bizánci Birodalomhoz tartozott. 100%-ban keresztény város volt (ez volt az államvallás) zsidóknak pedig meg volt tiltva ekkoriban a letelepedés. Többségében görögök és örmények, kisebb részben arámiak és asszírok laktak a városban. Arabok Mohamed életében még nem laktak arrafelé.
A kérdés az, hogy mit keresett Mohamed egy színkeresztény városban, ahol nem is beszélték a nyelvét, és miért ment be Szűz Mária templomába (Al-Aksza) és miért ugratott föl egy másik templomból (Szikla-mecset) a tetőn keresztül az égbe ???
:)))
"Állításod szerint 612-ben járt ott Mohamed, akkor éppen keresztény templom volt az Al-Aksza helyén is meg azon a sziklán is, ahonnan állítólag az égbe ugratott a lovával."
Nem 612-őt irtam hanem 621-et :) nézd meg jobban :)
Bocsi, valóban.
Akkor viszont nem volt ott szentély, az Al-Aksza és a Sziklamecset helyén is üres placc volt, ahogy ezt korábban írtam.
Mohamed tehát nem lehetett az egykori Salamon temploma helyén semmilyen szentélyben. (Salamon templomának a romjainál sem, mert azok már évszázadok óta nem is léteztek.)
Ezzel végül is akkor megvan akkor a válasz :)))
Köszönöm ezt az érdekes történelmi diskúrzust.
Igen a kérdező párszor elnézte az évszámot felcserélt szám miatt... 12 - 21.
A kérdezett ellentmondás:
"621-ben történt. Két Korán versben van emlités erről az eseményről. Jeruzsálem nem szerepel de az Al Aksa mecset igen."
VS
"A lerombolt Mária-templom helyén csak 680-690 körül épült meg az Al-Aksza, addig csak az üres telek volt."
Mi pedig köszönjük a hozzászólást :) Pont erre válaszoltam, de akkor próbáljuk meg mégegyszer.
A Korán versben Mescid-i Haram és Mescid-i Aksa szerepel. Ezek nem egy épületet jelölnek hanem területet. Mescid-i Haram a Kábát és a körülötte lévő területet jelöli ami kb 360 ezer négyzetméter. Mescid-i Aksa is ugyanúgy a mecset és az azt körbeölelő terület. A ma látható Sziklamecset Mohamed próféta menybemenetele után épült. A menybemenetel pedig nem épületről hanem egy szikláról történt. Ennek a képét linkeltem be.
Egyéb ellentmondás?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!