Elsősorban muszlimoktól kérdezem, hogy miért szent hely a Sziklamecset? (Összetett kérdés, részletek apróbetűsen. )
A legenda szerint a Sziklamecset sziklájáról ugratott fel Mohamed próféta Burák nevű lován a mennybe. Viszont az iszlám hagyomány jól dokumentálja Mohamed életét, aki soha nem járt Jeruzsálemben. Hogyan oldja fel az iszlám ezt az ellentmondást?
Másik kérdésem az, hogy van-e más oka is annak, hogy az iszlám kiemelt fontosságú kegyhelyének tekinti a Sziklamecsetet?
Osztja-e például a zsidó hagyományt, miszerint Ábrahám itt akarta volna feláldozni a fiát?
Előre is köszönöm a hozzáértő válaszokat! :)
Mohamed földi maradványai még a sírban vannak.
Nézz utána jobban!!!
A legtöbb vallásos hely szent hely,mert szent hely és kész!!!Ilyen a Sziklamecset is.
Nem ,ez a hagyomány ,Ábrahám a Mória hegyén akarta feláldozni Izsákot,Nézz utána jobban !!
1. Mohamed csak egyetlen éjszakára ment fel a mennybe, utána visszajött.
2. A zsidó hagyomány Mória hegyét a jeruzsálemi Templom-heggyel azonosítja, ahol most a Sziklamecset áll.
Nézz utána jobban. És máskor ne pofázz bele olyan kérdésbe, amihez nem értesz.
Nem legenda, ez az esemény szerepel a Koránban is. Muhammed próféta egy éjszaka alatt eljutott Mekkából Jeruzsálembe, ahol Isten a mennybe emelte, és még aznap visszajutott Mekkába. Hol látsz ebben ellentmondást?
"Másik kérdésem az, hogy van-e más oka is annak, hogy az iszlám kiemelt fontosságú kegyhelyének tekinti a Sziklamecsetet?"
Azért is kitemet fontosságú mert ezen a helyen épült a második imahely a földön. Az első a Kába volt.
Az agyalapi mirigyeidet vizsgáltasd meg ,mert csak alap lehet ,agyad nem nagyon ha ilyen dolgokkal foglalkozol.
Mi vagy te,legenda kutató,VAGY BUNKÓ?
# 4
Köszi a választ! Azt lehet tudni, hogy melyik évben történt mindez?
Azért kérdezem, mert továbbra is látok némi ellentmondást.
Az egyik az, hogy Jeruzsálem egyáltalán nincs említve a Koránban.
Igaz, a 17. szúra utal egy éjszakai utazásra, de csak egy "távoli szentélyt" említ.
Ha ezt azonosítjuk az Al-Akszával vagy a Sziklamecsettel (egyik forrás ezt mond, másik forrás azt mond) akkor is problémás a dolog.
614-ig a mai Al-Aksza és a mai Sziklamecset helyén bizánci keresztény templomok álltak (mindkettő helyén). Ha Mohamed akkor jött volna, akkor keresztény templomba kellett volna belépnie, ezt meg csak akkor tehette volna meg, ha ő is keresztény és meg van keresztelve. Akkoriban még az volt a szokásrend, hogy nem keresztények nem léphettek be keresztény templomba.
614-ben a perzsák lerombolták a templomokat, és nem építettek a helyükre semmit. Ha Mohamed 614 után jött volna, akkor itt semmilyen szentélyt nem talált volna. Néhány keresztény templomot a város másik részén. Az Al-Aksza és a Sziklamecset pedig csak jóval Mohamed halála után épül fel.
Az ellentmondás röviden az, hogy mint keresett Mohamed egy keresztény templomban :)))
De bizony ott keresztény templom volt mindkettő helyén. A jeruzsálemi Templom-hegy történetét pontosan ismerjük, tudjuk, hogy mikor ki mit épített, és ki mit rombolt.
Ahol most az Al-Aksza mecset áll, Justinianus császár épített templomot, 543-ban szentelték fel Szűz Márinak. Ezt rombolták le 614-ben a perzsák. A keresztény templom alapjait régészeti feltáráson is megtalálták. A lerombolt Mária-templom helyén csak 680-690 körül épült meg az Al-Aksza, addig csak az üres telek volt.
A mai Sziklamecset helyén állt valamikor Salamon temploma, amit a babiloniak leromboltak. Mikor a zsidók visszatértek a babiloni fogságból, akkor építették fel ugyanoda a második templomot. Ebben a templomban nevelkedett gyerekkorában Szűz Mária is, Zakariás főpapsága idején.
Ezt a templomot rombolták le a rómaiak Kr. u 70-ben, és Jupiter-szentélyt építettek a helyén. A szentélyt Kostantin császár idejében lebontják, hogy majd keresztény templomot építsenek helyére.
Később Julianus császár, aki ismét nem szimpatizált a kereszténységgel, a zsidóknak adja vissza a területet, hogy építsék meg a harmadik templomukat. Az építkezést elkezdik, de egy földrengés megakadályozza a zsidó templom felépítését.
Végül a 4. század végétől keresztények zarándokhelyévé válik a terület. Egy kisebb keresztény kápolna épül ide és a zarándokokat kiszolgáló épületek köréje.
Ezt is a perzsák rombolják le 614-ben, és itt is csak az üres telek maradt egészen 685-ig, amikor a Sziklamecsetet építeni kezdik.
Ezek a történelmi tények, így az eredeti kérdésem továbbra is fennáll. Mindezek mellett köszönöm, hogy válaszra méltattál!
Elfelejtettem mondani hogy ma is látható Jeruzsálemben az a szikla ahhonan a mennybementel történt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!