Miért hiszik sokan hogy ha létezik is Isten szeret minket? (2015)

római katolikus vagyok

Ha Isten tényleg létezik és szeret minket, embereket akkor miért van ez a sok katasztrófa? - semmi köze hozzá

Miért hagyja? - mégis mit kéne tennie?

Isten szabad akaratot adott az embernek. Tehát, ha gyilkol akkor gyilkol, ha pedig segít másokon, akkor segít másokon. Vagyis eldöntheti mit tesz, és azt is, hogy hogyan teszi.

Azt mondta Isten, tessék a Föld, szaporodj és uralkodj. De azt nem mondta, hogyan.

Ha valaki beteg, rákos, stb, az nem azért van, mert Isten megorrolt rá.

Viszont tudok olyanról, aki a beteg volt, és elkezdett imádkozni, és meggyógyult és attól kezdve hitte Istent.

Vannak olyanok, is, akik, egy vélt dolog miatt fordulnak el Istentől

Mert Isten nem fordul el.

Olyan is van, aki a halálos ágyán tér meg.

Nehéz a hitet magyarázni.

Én hiszek Istenben. Nekem már bizonyított. Furán hangzik, de így van.

OFF1:

nyugodtan le lehet pontozni, mert istenhívő vagyok, és egy idióta, mert Isten egy s€gg, és utál, és hagyja, hogy meghaljon az anyám, és háborúk és árvizek meg stb stb

Nem Isten kezdi a háborút. Az ember dönt. Az ember készít fegyvert és fordítja azt egy másik ember ellen. Ember embernek farkasa.

Vallásom szerint a betegség, fájdalom stb a bűnbeesés miatt van (Ádám, Éva, alma)

És ott van a gonosz, a sátán, lucifer vagy nevezzük ahogy akarjuk, mert ahány ember annyi neve van.

Megkörnyékezi az embert. A mágia az ő műve. Nincs fehér és fekete mágia, mert mindig az ő segítségét kéri az illető. Aztán később ő benyújtja a számlát (pl súlyosabb betegség).

A homeopátia is mágia, mert az anyag nem gondolkodik, tehát nincs emlékezete, de itt emlékeztetik, hogy mit kell tennie egy olyan szertartással, hogy x-szer ütögetik és hígítják.

Ha kérem Isten segítségét, Ő nem fizikailag segít. Aki ezt hiszi, az nem normális.

Az én hitem töretlen, semmi nem ingat meg.

OFF2:

Nyugodtan lehet állítani, hogy sületlenséget hordok össze. Én ebben hiszek és kész. Válaszoltam a Kérdezőnek. Nem fogok visszajönni ide, mert nincs kedvem vitatkozni.

Tiszteletben tarom a másik nézeteit, hitét. Azt is, ha nem hisz. Ne ócsárolom, és vetem meg, csak azért, mert mást gondol.

Aki ilyen, az a szememben nem ember, mert egy Ember nem viselkedik így.

Na lehet lepontozni. Sziasztok!

Amennyi sok disznóságot, aljasságot, gyilkosságot, föld-romboló bombázásokat, stb. stb. elkövetett már az emberiség az évezredek során, és még mindig itt vagyunk, még mindig nem taposott minket agyon... még mindig kapott az emberiség esélyt arra, hogy talán-talán észhez tér...

- vagy nagyon-nagyon szeret bennünket

- vagy egyáltalán nem érdekli, hogyan tesszük önmagunkat, egymást és saját élővilágunkat, a földet tönkre...

Egy másik érvelés a kérdező kérdésével szemben, hogy "Isten útjai kifürkészhetetlenek", azaz minden okkal történik, és ami felesleges szenvedésnek tűnik, annak célja van, mégha fel nem is fogható számunkra.

1-es érvelésével azért nem értek egyet, mert a katolikusok istene mindenható, azaz ismeri a jövőt, tehát tökéletesen tisztában volt azzal a teremtéskor, hogy mik fognak történni. Ezért aztán azt az érvet nem tudom elfogadni, hogy Isten nem avatkozik közbe, hiszen a teremtéssel már megtette azt. (Mellékesen a Biblia másról sem szól, mint isteni beavatkozásokról.)

Szia Nita!

Teljesen jogosak a kérdéseid. Hogy mi minden a rossz, azt a mindennapokban a bőrünkön tapasztaljuk. Minden, ami az életet és a boldogságot veszélyezteti, rombolja. A Biblia megállapítása mindenekelőtt ez: a bűn a gyökere minden rossznak. A bűn fogalmát így ragadhatjuk meg egészen gyakorlatias módon: a bűn az önzés, az önmagunkért élés gondolkodásmódja és életformája.

A Biblia a szeretet, a másokért élés törvényét mondja az élet és a boldogság egyetlen útjának – teljes egyértelműséggel. A bűn – az önzés – életfelfogása és életmódja követését pedig a szenvedés és a halál útjának jelenti ki minden ellenkező látszat ellenére:

„A bűn teljességre jutva halált nemz.” (Jakab 1,5)

„A bűn zsoldja a halál.” (Róma 6,23)

Sokan kérdezik: Miért élünk ilyen világban? Így jött létre a világ, hogy itt sötétség és világosság, jó és rossz szakadatlan küzdelmet folytasson egymással? Hogy „így váltsa egymást örök romolás és teremtés”, ahogy költőnk, Berzsenyi Dániel fogalmazta meg? Vagy valamely pillanattól kezdve torzult el az ember történelme, sorsa? De ha Isten létezik és Ő volt a teremtő, hogyan engedhette ezt? Ha Isten a szeretet, ő rosszat nem teremthetett; ha viszont az ő tudta nélkül került a rossz a világ gépezetébe, akkor lehet-e Őt mindenhatónak nevezni? Előbb Isten erkölcsi lénye, utóbb mindenhatósága kerül veszélybe. Így lesz „a rossz a legvitálisabb kérdés minden vallásra nézve” – ahogy Babits Mihály mondta.

Igen, a rossz kérdése valóban sok embert tart vissza Isten keresésétől és az istenhittől. Gyakorta halljuk a mindennapokban: „Hinnék, ha választ kaphatnék arra, miért van a rossz? Ha Isten valóban létezik, miért nem akadályozta meg a rossz megszületését? Ha Isten létezne, nem tűrné el ezt a sok fájdalmat, háborút, az emberi történelem vérontásait.” A rossz kérdése valóban újra és újra felelevenedő és erősödő kérdése sokaknak. Csak kevesen ismerik azt az átfogó és mély feleletet, amelyet a Biblia ad ezekre a kérdésekre.

A Biblia határozottan állítja, hogy a rossz nem Istentől ered. Tőle csak „jó adomány és... tökéletes ajándék származik” (Jakab 1,17). Isten számára teljességgel idegen és elfogadhatatlan a bűn: „nem lakhat tenálad gonosz” – olvassuk Zsoltárok könyvében (5,5). Istennek nem állt szándékában az építés mellett a rombolás, a teremtés mellett a megsemmisítés!

A búzáról és a konkolyról mondott példázatában Jézus Krisztus arról szólt, hogy Istentől csak a „jó mag” származik (Máté 13,24). Isten életet teremtett a vetés növekedésére és az örömért, amit a bőséges termés láttán érez a gazda. A rosszat – amit a példázatban a konkoly jelképez – „valamely ellenség” szórta a jó mag, a tiszta búza közé (Máté 13,28). Jézus ebben a példázatában arra utalt, hogy a rossz egy személy cselekvése által jött létre.

Egy másik alkalommal így szólt Jézus arról a személyről, aki a bűn szerzője: "emberölő volt kezdettől fogva, és nem állt meg az igazságban, mert nincsen őbenne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.” (János 8,44)

A Biblia másutt is szól Sátánról, avagy az ördögről, mint a bűn szerzőjéről. A Szentírás ugyanis a bűn szerzőjeként egyetlen személyt tüntet fel, akinek gondolkodásában és életében legelőször jelent meg és gyökerezett meg a bűn.

Ez a valaki Isten magasrendű teremtménye, egy angyalfejedelem volt, aki lázadása után kapta a Sátán (ellenség) nevet. A Biblia szerint Sátán ellenségeskedése Istennel szemben már a mennyben, a mi földünk teremtése előtt létrejött.

A világmindenséget teremtő és fenntartó Isten uralma a világmindenségben a szabadság uralma, amihez hasonlót mi a földön nem ismerünk. Ez azt jelenti, hogy kényszert, erőszakot sohasem alkalmaz egyetlen teremtményével szemben sem. Nem használja fel azt a hatalmát, hogy minden teremtményének az élete kizárólag tőle függ. A Biblia utal arra, hogy az emberen kívül sok más, értelmes teremtménye is van Istennek a világmindenségben. Ezek közül azonban egy sem a tőle való függés vagy a félelem indítékából tiszteli Istent és az ő törvényét, hanem szabad választás és belső erkölcsi meggyőződés alapján. Azért tehát, mert törvényét igaznak, őt magát pedig méltónak találják arra, hogy Uruknak, vezetőjüknek fogadják el. Isten világában mindenütt, kizárólag a szabadság uralma érvényesül.

Mivel a szabadság uralmát mindenképpen sértetlenül akarja megőrizni, Isten nem alkalmazott erőszakos megtorlást, nem semmisítette meg a bűn útjára lépett teremtményeit. De szabadon burjánozni sem hagyhatta a bűnt, mert ő tudja a legjobban a törvényt, hogy az „teljességre jutva halált nemz”. Az, hogy „Isten a szeretet” azt is jelenti, hogy teremtményei életének és boldogságának a védelmezője. Ezért Isten sajátos módon vette fel a küzdelmet a gonosszal.

Elkészített egy tervet – az igazságosság és a szeretet alapelvének a tökéletes érvényesítésével – arra, hogy miként semmisíti meg a bűnt a földön, és iktatja ki azt az egész világmindenségből is, kizárólag erkölcsi erővel, hogy a szabadság uralma semmit se sérüljön. Ennek a tervnek a neve – a Biblia alapján – a megváltás terve. A róla szóló híradást, kinyilatkoztatást pedig evangéliumnak nevezi a Biblia. Ez a görög szó „jó hír”-t, „örömhír”-t jelent.

Az evangélium mindenekelőtt az az örömhír, hogy a bűn nem lesz örökké sem a földünkön, sem a világmindenségben. Pál apostol "pillanatnyi, könnyű szenvedésnek" nevezi ezt a jelenlegi állapotot, mely után "örökkévaló dicsőség" vár ránk az újjáteremtett Földön.

Vagyis a kérdésedre a válasz: Isten szeret minket, küzd értünk, és segít ezt az időszakot átvészelni, sőt megerősít és olyan tapasztalatokban részesít, amelyek által sokkal jobb emberekké válhatunk. Erről szól a 4 evangélium és az apostolok cselekedetei. Javaslom, olvasd ezeket el, és ha bármi kérdésed van még szívesen válaszolok.

Üdv. Péter

re#5: mindenkinek az '"istene" mindenható, ezért isten. Ha tudsz valakit/valamit,ami fölötte van és korlátozza-> akkor az az Isten Omniscientia, Omnipotentia tudatállapot(ezek az anzelmusi teológiai istenérvek)

*

Kérdező:

te felsorolsz néhány rosszat: katasztrófa, betegség, erőszak - a fekete

lemaradt: a világ szépsége, a csillagos ég, a tenger, a szeretet, a barátság - a fehér

*

Az sem jó, ha valaki csak a fehérről beszél, mikor hitét magyarázza. Az is csak a fele, ha a rosszról beszél.

Mert kettő van: yin-yang.

*

A bűnbeesés: amikor az egy, arany tudatállapot szétesett kettőre: igen-nem, fehér-fekete, szeretet-gyűlölet.

Ezek azután szüntelen harcban állnak.

*

A világvallások, mind az öt (taoista, hindu, buddhista, keresztény, muszlim) az Egy helyreállítását keresi - az arany öntudat tudatállapotát. Ez az isteni. Az út, a módszerek, a tanítás formai része persze különböző.

*

A bűnbeeséskor A "Fénythozó" Lucifer azzal csábította a paradicsomi - arany tudatállapotban lévő Embert: olyanok lesztek, mint az Isten, jónak-rossznak tudói. Előtte nem volt kettősség (a szeretet szeretet volt, nem egészült ki gyűlölettel) tehát ez a bűvésztrükk, a fény helyet tükröző, reflektor, mely elvakít és a valóságot azontúl nem látja: "majd olyanok lesztek". Itt a duális megjelenése az összetörtség, a tükrözött tudatállapot. Azóta keressük, mi esendő emberek az Egy-et. A görögnél az Egy=istenszinonima volt. Az egységet is lehet sokféle úton keresni, az ihlet, a misztikusok egy-élménye, a szexuál-unió - ezek mögött az egy-re való törekvés van. Természetes vannak az úton zsákutcák, rossz utak, jó szellemi utak, amelyek valóban Isten felé vezetnek.

*

Az élő arany tudatállapot és a tükrözött duális tudatról kitűnő tanulmány: Massimo Scaligero Értekezés az élő gondolatról. Ajánlom szeretettel,

-aa-

8-as vagyok - nem egy könyvre alapozok, hanem tízezerre -azon belül elsősorban az öt világvallás szentirataira, amelyek NEM VÉLETLENÜL lettek szent iratok, ás tartják milliárdok fontosnak, az emberek nem hülyék, és mindenek felett a saját tapasztalataim és gondolkodásom erejére.

(Ne gyere, az "átírták, mesekönyv " kombinációval- mert azt kizárólag azok mondják, akik soha nem is olvasták, nem is érdekelte őket, ráadásul a szentiratokkal az a gond, hogy először hinni kell... egyébként ez minden olvasásra igaz: először úgy olvassuk, mintha mi írtuk volna- kritika nélkül. Mert csak úgy lehet megérteni. Ha rögtön kritikával -mi ez a hülyeség? - olvasom, nem fogom megérteni, ez megint a duális, tükrözött tudatállapotra utaló jelenség. Majd utána lehet kritizálni. Többek közt ezért sem szabad szemetet hitványságot olvasni, mert azt is csak így érteném meg, és teleszemetelném a tudatomat, amiből nehéz kiemelkedni.)

Az ajánlott könyvet meg olvasd el, hasznodra válik.

[link]

ezt is:

[link]

*

Sajnos, két generáció felnőtt ebben a marxista-leninista ideológiától megfertőzött vallásellenes légkörben, és nagyon nehéz ezen az alacsony tudatállapoton változtatni, de kizárólag az fog változtatni, szellemi úton járni, aki maga akarja. Ezt nem lehet, nem is kell kényszeríteni.

De vedd észre, segíteni próbálunk - többen is itt.

-aa-