35 éves vagyok 2 hét múlva lesz a keresztelőm. Mit vegyek fel?

Egyszerű fekete gyatyó, ing, egy nyakkendő, kabát... Én is 4 éve keresztelkedtem, és így voltam.

Jelzem nőtlen vagyok!!!

29/F

Nem, de azért nem lényegtelen, első sorban te érezd magad jól a ruhádban, meg a bőrödben, és semmi képen ne legyen képmutatás az öltözéked, csak olyat vegyél fel, amit őszintén felvállalhatsz, és ami téged tükröz. Ne feledd, a külsőségek inkább az embereknek fontos, Isten a szívedre kíváncsi, milyen szívvel és milyen szándékkal keresztelkedsz meg.

A Jézusba vetett hit reményt ad.

Ha nő vagy, akkor szolid, de csinos nadrágkosztümöt

ha férfi, akkor sötét öltönyt nem rikító színű inggel és nyakkendővel

itt az egyszerűség jobb,mintha nagyon kirívó akarnál lenni

El ne hidd a 21%-osnak, hogy az Úr fürdőnadrágot és pólót viselt!

Egyébként férfiak öltönyben - ez lehet fehér is, az ártatlanság szine - a hölgyek elegáns kosztúmruhát szoktak viselni. Több felnőttkeresztelésen is ezt láttam.

Én magam is bemerítkeztem hitrejutásomkor, és ez a szó szerinti megkeresztelkedés, de Isten a szíveket vizsgálja szemben a jehova tanuival, tehát sokkal fontosabb, milyen hit van a cselkekedet mögött, mint a halott betűhöz való ragaszkodás élő hit nélkül. Láttam embereket Úrvacsorázni bor helyett alkoholmentes itallal, több okból, egészségügyi stb, nem hiszem, hogy Istent ez zavarná, ha a hit a cselekedet mögött őszinte. Tehát kedves kérdező ne zavarjon a 21%-os kötözködése, a lator a kereszten sehogy sem keresztelkedett meg, még is üdvösséget nyert, mert hit Jézusban. Ha te is ezért keresztelkedsz meg, a külsőségek hidd el másodlagosak. A jehova tanui meg csak egyes Igékhez ragaszkodnak betű szerint, más igéket meg teljesen figyelmen kívűl hagynak, azok ugyan is nem azt mondják amit ők hallani szeretnének.

A Jézusba vetett hit reményt ad.

Olvassátok el: [link]

A magyar "keresztelés" eredete az ószláv "kereszténnyé tevés" (Krst) kifejezésből ered (nem a kereszt szóból!), mely keleti közvetítéssel került a magyar nyelvbe. Ez is bizonyítja, hogy a honfoglalás után, sőt már az előtt népünk egy része keresztény volt. Term. ez nem nyugati szláv ("szlovák" anakronizmus) hatás.

Az ősegyházi korban (újszövetség és apostoli atyák) és az óegyházi korban (2-8. sz.) az alábbi kifejezéseket találjuk erre a szentségre:

+ baptismos, baptismus (gör. lat.) => alámerítés, alámerülés;

+ lavacrum (lat.) => fürdő;

+ photismos, illuminatio (gör. lat.) => megvilágosítás;

+ sfragos, sigillum => pecsét.

Ez az első, legszükségesebb szentség, melyben a vízzel való leöntés és a Szent Háromság személyeinek hívása által az ember a megszentelő kegyelem elnyerésével lelkileg újjászületik.

Ez a kereszténnyé avatás, a Krisztusba vezetés (initiatio) első szentsége.

A keresztség ószövetségi előképei (prototypus), melyek úgy a liturgikus szövegekben, mint a liturgikus tárgyak szimbolikájában megjelennek:

+ a vízözön és a bárka;

+ a Vörös-tengeren való átmenet;

+ a sziklából fakadó víz;

+ a körülmetélés.

Előkészület reá Keresztelő Szent János keresztsége (baptismos), mely még nem volt szentség (ez mintegy bűnbánati "szentelmény" volt, 'ex opere operantis' hatott, jelezte, és nem létrehozta a hatást, az ünnepélyes szentmise előtt való szenteltvízhintéshez hasonlítható). Jézus Krisztus ezt vette föl, és ezzel mintegy "liturgikusan" szentséggé tette azt, majd törvényhozóként el is rendelte (Mt 28: 19; Jn 3 sk.).

Jézus Krisztus azért alapította, hogy ezáltal megadja a lelki újjászületést és az örök üdvösséget. Az apostolok az első pünkösd napján már kiszolgáltatták Krisztus parancsának megfelelően, majd hirdetik és továbbadják minden népnek.

A keresztség anyaga:

+ a vízzel való lemosás, mely történhetik

=> alámerítéssel;

=> leöntéssel;

=> meghintéssel.

Valódi víznek kell lennie az érvényességhez.

Az ünnepélyes kiszolgáltatáshoz keresztvíz szükséges.

Az alámerítés a rendes formája, de nem a kizárólagos formája, ahogy nem ír arról sehol az Újszövetség, hogy csak így tegyétek ezt, ill. hogy maga a szó ezzel a jelentéssel bír-e (erről később). Lehet egyszeri és háromszoros alámerítéssel keresztelni.

Már a Didakhé említi (1. sz.), hogy az ősegyház is gyakorolta a leöntést és a meghintést, amit a "betegek keresztségének" (baptismus clinicorum) hívtak.

Ráadásul maga a "baptismos" szó a Krisztus korabeli görögben már "lemosás" jelentéssel bírt elsődlegesen, és az ősegyház legkorábbi dokumentumaiban ezzel a jelentéssel használják, így értelmezik a Szentírást, mert maga az anyag ez (vízzel való lemosás).

Maga Jézus mondja Péternek, hogy "elég ha a lábadat megmosom, és tiszta leszel".

A Bethseda fürdő leprása is éppen, hogy érinti a vizet, már meggyógyul... "Uram, hints meg izsóppal, és megtisztulok."

Ezen az alpon nem elég a kenyérnek egy darabjából való evés, mert abban nincs jelen a teljes Krisztus.

Egyébként az anapbaptisták, baptisták bemerítkező-szektariazmusa a "sola Scriptura" és a fentebb citált exegézis (baptismos => lemosás) önellentmondásán túl azért is ostobaság, mert ők a katolikus értelmezésű szentségtant (ex operato opere) elvetik, szerintük (a jánosi keresztséghez hasonlóan) ez csak egy külső aktus, nem hozza létre a megszentelő kegyelmet, csupán jelzi azt, ami már végbement az emberi lélekben.

= A keresztség szentsége =

Krisztus és az apostolok parancsa

Lk 3,21 – „Jézus is fölvette a keresztséget”

Mt 28,19 – „Menjetek tehát… Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevére”

Mk 16,16 – „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül” – A hit nem elegendő.

Jn 3,5 - „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és (Szent)lélekből születik, az nem megy be az Isten országába.”

ApCsel 2,38 - „Térjetek meg - felelte Péter -, és keresztelkedjék meg mindegyiktek”

ApCsel 2,41 – „Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek.”

ApCsel 8,12 – „amikor hittek Fülöpnek… megkeresztelkedtek, férfiak és nők egyaránt.”

ApCsel 10,48 – „Ezzel [Péter] elrendelte, hogy Jézus Krisztus nevében kereszteljék meg őket.”

Újjászületés a keresztségben

Jn 3,5. 22 – Hogy bemehessünk Isten országába, meg kell újra születnünk víz és Szentlélek által. Ezek után az apostolok keresztelni kezdtek.

Róm 6,3-4 – A keresztség az új élet.

ApCsel 22,16 – „És most mit késlekedsz? Indulj, vedd fel a keresztséget, s nevét segítségül híva mosd le bűneidet.”

1Kor 6,11 – „megmosakodtatok, megszentelést nyertetek, és megigazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében, a mi Istenünk Lelke által.”

Ef 5,25-26 – „Krisztus is szerette az Egyházat, és feláldozta magát érte, hogy a keresztségben szavával megtisztítva megszentelje.”

Kol 2,12-13 – „Benne temetkeztetek el a keresztségben, és benne támadtatok fel… halottak voltatok, vele együtt életre keltett. Megbocsátotta minden bűnünket.”

Zsid 10,22 – „Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le.”

Tit 3,5 – megmentett minket… a Szentlélek újjáteremtő és megújító fürdője által… hogy kegyelme révén megigazulva, reménybeli örököseivé legyünk az örök életnek.

1Pét 3,21 – „Ennek felel meg most a keresztség, amely titeket most megment, nem a test szennyének lemosása által, hanem mint a jó lelkiismeret kérése Istentől Jézus Krisztus feltámadása alapján”

A keresztség minden bűnt eltöröl

Zak 13,1 – „Azon a napon forrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy megtisztuljanak a bűntől és a tisztátalanságtól.”

Mk 1,4; Lk 3,3 – János a bűnbánat keresztségét hirdette meg a bűnök bocsánatára.

ApCsel 2,38 – „keresztelkedjék meg mindegyiktek… bűnei bocsánatára.”

ApCsel 22,16 – „vedd fel a keresztséget… mosd le bűneidet.”

Kol 2,12-13 – Benne temetkeztetek el a keresztségben, és benne támadtatok fel… halottak voltatok, vele együtt életre keltett. Megbocsátotta minden bűnünket.

Ez 36,25-27 – „Akkor majd tiszta vizet hintek rátok, hogy megtisztuljatok minden tisztátalanságtól”

Zsid 10,22 – „Járuljunk hát hozzá igaz szívvel, hitből fakadó bizalommal, hiszen a szívünk megtisztult a rossz lelkiismerettől, és testünket is tiszta víz mosta le.”

Gyermekkeresztelés

Kol 2,11-12 – A keresztség a körülmetélést váltja fel.

Ter 17,12 – A körülmetélést a születés utáni nyolcadik napon tartották.

Mk 10,14 – Gyermekek is részesülhetnek lelki előnyökben.

Jn 3,5; Mk 16,16 – Isten Országába a keresztség által lehet belépni.

Róm 5,18-19 – Ádám bűne mindenkire kárhozatot hozott. A kiút a keresztség (vö. Róm 6,3-4).

Lk 18,15 – „Odavitték hozzá a kisgyermekeket is.”

ApCsel 16,15 – „Ő és házanépe (= oikosz) megkeresztelkedett” (A gyermekek a házhoz tartoztak)

ApCsel 16,33 – „Megkeresztelkedett, és vele övéi is mindnyájan”

1Kor 1,16 – Pál megkeresztelte Sztefanász egész házanépét.

Ter 47,12 – „József ellátta… atyjának egész családját (= oikosz) kenyérrel, gyermekeik száma szerint.” Azaz az „oikosz” szó magában foglalja a kisgyermekeket is.

ApCsel 2,38-39 – Keresztelkedjetek meg, „mert az ígéret nektek szól, valamint a ti fiaitoknak” (a szó csecsemőt is jelent).

Mt 8,5-13; 9,2; 15,21-28; Lk 5,20; 7,7 – Más hitére is lehet alapozni a bűnök bocsánatát.