Mi a jó a másik ember halálában?

Az örök életben az emberek nagyon meg fognak változni.

Eleve már a testük is tökéletes lesz.

A legújabb keresztény értelmezések szerint pedig a "rossz" ember az, aki szándékosan elfordul az istentől. Ilyenkor értelemszerűen nem is akar a mennybe kerülni...

Azzal mondjuk ők sem foglalkoznak, hogy a szerettük a mennyben mit fog ilyenkor érezni.

Ha eljön a vég, akkor mindenki meghal, legyen jó, vagy rossz, elég egy háború, vagy egy katasztrófa, a halál nem válogat.

Látom te hiszel a mesékben.

A Krisztusban nem hívők sem halnak meg. Mindenki azt kapja, amit szeretne. Mi hívők Jézussal élünk örökre, a többiek Isten nélkül, mindenki, ahogy kívánja szabad akarattal. Csak rossz lesz olyan helyen, ahol semmi jó nincs, csak hiány, sötétség, sírás.

"Aki jó,de a szülője/párja/gyereke rossz volt, az hogy fogja magát érezni a mennyben, paradicsomban?" Ezeket Istenre bízom, jobban megoldja, mint én tenném vagy kiokoskodnám. Meg van írva: nem lesz szomorúság, minden könny le lesz törölve a szememről. Amúgy te elnéznéd, hogy pl. az Istent gyűlölő gyereked az ő szabad akarata ellenére a Mennyben szenvedjen? Aki itt nem tér meg, ebben az életben, az soha nem tér meg. Ő egy örökkévalóságon át menekülne Isten jelenléte elől, de nem tehetné... Ez rettenetes kín lenne neki

"De akkor igazság szerint ilyen módon a rossznál is ki lehet törölni a gyűlöletet, például. " Kinek az igazsága szerint? Amúgy ez biztos igazságos lenne? Valaki gyűlöli az Istent, de eltörölve a szabad akaratát, Istent imádó droiddá változtatja Isten...

"Valaki írta, hogy aki ebben az életben nem tér meg, az nem tér meg soha. Ez nem igaz egyáltalán. Eleve kezdjük ott, hogy "ez az élet" valakinek addig tart, hogy meg sem születik élve."

Kedves ozmium. A kérdésre nézve válaszoltam ezeket, természetesen nem tértem ki minden variációra. A kiragadott mondatomat illeszd szépen vissza a többi közé szépen, ne legyél mindig sunyi, egyszer járj egyenesen és akkor látni fogod, mire gondoltam. Egy olyan sátánimádó, mint te, aki tudatán kívül követi a sátánt, nem lát be sok dolgot. Kijelented, hogy a jó és rossz fogalma önmagában viszonylagos, de ez így elég karcsú, mert magyaráznod is kellene. Beböfögésre nem nagyon változtatjuk meg a véleményünket. Ha pedig nem tudod kifejteni, amit gondolsz, maradj csendben. Amúgy is össze vissza beszélsz. Nyilván egy halva született csecsemő nem fog tudni megtérni Krisztushoz, de aki önkezével vet véget az életének, a halála pillanatáig eldönthette, hováakar tartozni, nem? Vonatkozik ez a betegségben meghaltra is, szóval nem igazán érted azt sem, amit mondsza, ez látszik sokszor.

Szóla segíteni akarok, a vákaszom azon része, amibe belekötöttél erre vonatkozott: "Aki jó,de a szülője/párja/gyereke rossz volt, az hogy fogja magát érezni a mennyben, paradicsomban?"

Itt feltételeztem, hogy a hívő párja nem halva született csecsemő volt (ritkán vesz férjül/feleségül egy felnőtt ember egy halva született csecsemőt) és a gyermeke is rendesen fejlődve, öntudatosan élt.

Javaslom: próbálj a kárdásre válaszolni, ha pedig nincs saját gondolatod, csak mások gondolatából kiindulva tudsz válaszolni, akkor elég szegényes a világképed.

Isten maga sem kívánja a bűnös halálát.

"Nem kívánom én a bűnös halálát -- így szól az én Uram az ÚR --, hanem hogy megtérjen útjáról, és éljen" (Ezékiel 18:23, 33:11).

A ragaszkodás a keresztények testvériségében erősebb kell legyen, mint a rokoni kötelékek. Jézus azt mondta, hogy azok az ő testvérei és anyja, akik hallgatják Isten Igéjét, és megtartják. (Lukács 8:21) Ezzel ezen a ponton "kiközösítette" a saját családtagjait, amíg meg nem térnek. A mennyországban sokkal jobb apák, anyák és testvérek lesznek, mint ebben a világban. Senkinek nem lesz hiányérzete, az biztos.