A hívő emberek boldogok?

A hit nem életkor kérdése.

A boldogság, a szellemi és egyéni megelégedettség pedig

rajtad múlik. Szerintem nem ezen múlik. Hinni anélkül is lehet, hogy kimondottan vallásgyakorló lennél.

Én hívőként boldog vagyok.Isten a boldogság egyedüli és tartós forrása.A földi dolgok csak ideig-óráig való örömöket nyújtanak az embernek,ezért érzik azt az ún.sztárok is életük vége felé,hogy belül üresek,annak ellenére,hogy szinte mindenük megvan.Akinek nyitott a szíve,az legbelül érzi,hogy több van annál,mint amit látunk.

Hívő pedig bármikor lehetsz,az nincs korhoz kötve!

Lehet. Aki keres, az talál. Engem is olyan semmilyen módon neveltek, ateistának sem, És sokat kerestem, keresek. Maga a keresés a boldogító, a megismerési folyamat. Azután egyszer csak megérint a kegyelem:

"Az Isten itt állt a hátam mögött

s én megkerültem érte a világot"

[link]

Mindennel így vagyunk: a szépség a megismerés révén tárul fel. A készen kapott dolgok nem érintenek meg, abban a "boldogság" olyan, mint amilyenről József Attila ír az 'Eszméletben':

"Láttam a boldogságot én,

lágy volt, szőke és másfél mázsa.

Az udvar szigorú gyöpén

imbolygott göndör mosolygása.

Ledőlt a puha, langy tócsába,

hunyorgott, röffent még felém -

ma is látom, mily tétovázva

babrált pihéi közt a fény."

*

Akkor még egy József Attila:

Most már tudom őt mindenképpen,

minden dolgában tetten értem.

S tudom is, miért szeret engem -

tetten értem az én szívemben.

[link]

Nem vagyok boldog egyáltalán, de sokkal könnyebb és megnyugtatóbb Istennel élni.

Ezen a világon nyomorúságunk lesz, de ha keresed az igazságot akkor az be fog segiteni Isten eljövendő happy országába.

Igen, az ő agyuk így kerüli el a depit + szociálisan aktívabbak,ami szintén segít a belső feszültségek oldásában.

Bár szerintem csak az a gond,hogy az ateistáknak nincs 'vallása' ahol rendszeresen összegyűlnének stb..

Én hívő vagyok és alapjába véve boldog.

Boldogság témában érdemes végighallgatni ezt a katolikus papot, aki 10 évig volt a GULAG-on. (Én sem vagyok katolikus, de akkor is máshogy gondolkozik az ember a világról miután ezt végighallgatja...)

https://www.youtube.com/watch?v=cJ63GZVlMdc

Ha most nem vagy boldog, akkor hívőként sem leszel boldogabb.

Ha nagy szerencséd van, akkor az ottani közösség - HA VAN - viszont boldogabbá tehet.

De kijöhet úgy is, hogy még boldogtalanabb legyél!

Pl. a szcientológusoknál erre számíthatsz.

A tudományos kutatások azt bizonyítják, hogy a hívők valóban "boldogabbak". Legalábbis kevésbé stresszmentesen élnek, ha ez boldogság...

Az ELTE végez ilyen kutatásokat évtizedek óta, megkeresem, ha nagyon érdekel, de most csak hivatkozok rá.

Ugyanakkor nem tesz boldoggá az, ha vallásos vagy, vagy vallásosnak nevelnek, önmagában.

De ha érdekel, szívesen beszélgetek veled arról, hogy mit jelent hívőnek lenni, ill. miért lehet boldog, akinek Istene van... (én hívőnek tartom magamat, és próbálom a gyerekeimet is így nevelni, bár még kicsik).

Sko hívő embert ismerek, boldogokat és boldogtalanokat egyaránt. De a boldog hívő embereket és családjukat szerintem érdemes követni, és tanulni tőlük.

Szervusz

A Biblia elég sokat ír az emberi boldogságról. Például Jézus szavait, a Máté 5:3-11 verseiben olvashatjuk. A Zsoltárok 1:1-3 versei is erről írnak, vagy a Példabeszédek 8:31,32 versei is.

Ezekből a versekből az derül ki, akkor vagyunk igazán boldogok, ha jó kapcsolatban vagyunk Istennel, mert ez csak akkor lehetséges, ha nagyon jól megismerjük őt a Bibliából.Ha ez megtörténik, akkor Ő egyengeti útjainkat, és a tanácsi sokkal sikeresebbé teszik életünket(„Lábamnak lámpása a te szavad, ösvényemnek világossága” (Zsoltárok 119:105).), ami ugyan akkor belső békét, nyugalmat és megelégedettséget is ad.