Hívő emberként hogyan vigasztaljunk egy ateistát úgy, hogy az valóban segítség és ne idegesítés legyen?

Az jó amit, a 2-es válaszoló javasol.

De vannak helyzetek amikor nem kell vagy nem is lehet mondani semmit. Van amikor a hallgatás a segítség. Érzi, hogy mellette állsz, ez sokszor önmagában is elég, és sokszor több, mint néhány félresikeredett mondat.

És szerinted ő volt a hibás benne?

Ez egy névtelen fórum, miért ne?

A legtöbb tanács helyzetfüggő sajnos.

Erre csak azt tudom mondani, hogy éreztesd vele, hogy nem égette le magát és nem értéktelen.

a vallást teljesen kihagynám - de mivel a vallás rovatba tetted, a válasz nem lesz attól független.

Kalkuttai Teréz anya, aki áldozatosan mindenkin segített, aki hozzá fordult, vagy akin látta, hogy tud segíteni mondta: "Nem kérdezek senkitől semmit."

(gondolom látta,hogy lehet segíteni, nem akart semmiféle vitába keveredni: de magad okoztad, te így meg úgy stb)

A szeretet megnyitja a titkok kapuját, szeretettel fordulj felé és akkor intuitíve tudni fogod, mit tegyél, mit mondjál, mi jó abban a pillanatban.

„Arról ismerjenek meg benneteket, hogy szeretitek egymást"

(Jn 13,35)