Ha mindenkinek saját akarata van, hogy lehetséges, h. a Bibliában állítólag előre megjósolták az egyes eseményeket?

Sziasztok!

Az 5-ös válaszoló vagyok.

@06:00-ás válaszoló!

Nem tudom, hogy a zsidók hogy jönnek ide, ha rám célzol, akkor én elmondom neked, hogy én nem vagyok zsidó. :-) Tudod, az érdekes, hogy én inkább a keresztény írástudókban látom az erőlködést, amikor olyan helyeken találnak messiási jövendölést, ahol nincs. Majd erről lentebb, a Rolandnak címzett válaszomban.

Kedves Roland!

Meglátásom szerint az Ó és az Újszövetség összhangja egyáltalán nem annyira egyértelmű, ahogyan azt egyesek hirdetik. Bár tény és való, hogy a keresztény írástudók hivatkoznak olyan igékre, amikről valószínűsíthető, hogy messiási prófécia, de az is teljesen egyértelmű, hogy teljesen önkényesen dobálóznak bizonyos ószövetségi igékkel. Ez úgy néz ki a gyakorlatban, hogy ha az Ószövetségben találnak valamit, ami egy kicsit is passzol Jézus életére, akkor úgy állítják be, hogy "beteljesedett az Írás", közben az eredeti szövegkörnyezet köszönőviszonyban sincs a messiási korszakkal. Ez pedig így téves magyarázat! Már megbocsáss, de ez olyan, mintha valaki kiemelne egy szövegrészt az Ószövetségből, és ráhúzná az 1514-es parasztfelkelésre, vagy valamilyen más világeseményre. Teljesen önkényes! Nem mondom, hogy a keresztény írástudók szándékosan meg akarták téveszteni az embereket, de hogy nem jól szerkesztették meg az evangéliumokat, az is biztos. Az Izaiás 7,14-ről pedig:

Nem önkényese fordították?

Kérlek szépen az előbb néztem meg az Ószövetséget, Rebekát a Károli "szűznek" fordítja,a (Gen 24,16)-ban és nagyon helyesen, mert a héberben a בְּתוּלָה kifejezés szerepel, ami valóban ezt jelenti hogy szűz, mert a (Bír 21,12)-ben a "négyszáz szűzlány" is ugyanezzel a kifejezéssel van visszaadva. Ellenben az Izaiás 7,14-ben, amint említetted egy másik héber szó van. Hogy van ez akkor?

De most nézzük meg az LXX-t! Mivel nem beszélem az ógörög nyelvet, ezért kénytelen voltam az LXX angol fordításához fordulni, de itt meg is találtam, amit kerestem. A (Gen 24,16)-ban az LXX Rebekát "virginnek" fordítja, ugyanígy a (Bír 21,12)-ben is. Na erre azt várná az ember, hogy akkor az (Iz 7,14)-et, ne így fordítja, mert ott szó szerint "fiatal asszonyt" olvasunk, nem pedig azt, amit az előbbi igékben, erre mit látok ott? Szűz...

Kedves Roland! Hát nem látták az LXX fordítók, hogy az Izaiás 7,14-ben nem ugyanaz a héber szó van, amit szűznek kell fordítani? Vagy ha látták, akkor mégis szűznek fordították? Akkor bizony ez nem más, mint hamisítás. Alapszabály ugyanis, hogy amikor fordítunk, akkor AZT kell lefordítani, ami az eredeti szövegben van. Megjegyzem, az LXX fordítóktól ez már megszokott, a Dániel könyve sem mentes a fordítási hibáktól.

Összességében tehát felteszem a kérdést: A Máté evangélium szerzői/szerzője, aki zsidó ember volt, miért nem az eredeti, héber szöveget használta, amikor az Izaiás 7,14-et hozza? Miért az LXX verziót, ami egyértelműen egy téves fordítás? Nyilvánvalóan azért, mert a héberből nem tudja kimutatni Jézusnak a szűztől való születését...

"2-es. Hogyne lenne szabad akarat. Szabadon akarhatok bármit. Még azt is, hogy az USA elnöke legyek. Legfeljebb nem teljesül. Az akarat mellé tettek is kellenek."

Csakhogy a szabad akaratot a cselekvés szabadságával és feltétlen teljesülésével hozzák összefüggésbe, lásd például a bűnbeesést. Csakhogy ilyen a gyakorlati életben nem létezik. Soha nem lesz senki sem az USA elnöke olyan simán, ahogy az "almaevés" történt. Szabad döntés van. Dönthetsz bizonyos dolgok mellett, és ha jó döntéseket hozol, akkor nagy magasságokba emelkedhetsz.

Úgy, hogy Isteni sugallatra jósoltak, Isten pedig kívül van a mi téridőnkön, látja a kezdetet és a véget, minden időket, és az isteni tervbe foglalt mindent (eleve elrendeltetés).

A 139. zsoltár így fogalmazza ezt meg:

Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram!

(...)

Nem volt elrejtve előtted az én csontom, mikor titokban formáltattam és idomíttattam, mintegy a föld mélyében.

Látták szemeid az én alaktalan testemet, és könyvedben ezek mind be voltak írva: a napok is, a melyeken formáltatni fognak; holott egy sem volt még meg közülök.

Isten könyvében minden előre feljegyeztetett, Ő az időn kívül áll, a világ keletkezésétől a végéig mindent átlát. Ezért váltak valóra az Istentől ihletett jóslatok, és ezért nem válik valóra rendszerint - hacsak nem véletlenszerűen - semmilyen emberi jóslat, megérzés, babonás vélelem.