Elvehetem-e elhalt testvérem feleségét, vagy egyenesen kötelességem-e ez? Mi a szabály a zsidó vallásban?

1.A 7 testvér esetében arról van szó,ha elolvasod figyelmesen,hogy meghalt az első,majd a második fivér elvette stb.A mózesi Törvény ugyanis előírja,hogy ha valaki meghal és nem hagy utódot,akkor annak fivére támasszon utódot a meghalt testvérének,hogy a neve fennmaradjon.Ezt nevezi a Tóra az ún.sógorházassági törvények.Ebben az esetben megengedett volt,de nem volt kötelező.

"Ha testvérek laknak együtt, és meghal egy közülök, és nincs annak fia: a megholtnak felesége ne menjen ki a háztól idegen férfiúhoz; hanem a sógora menjen be hozzá, és vegye el őt magának feleségül, és éljen vele sógorsági házasságban.És majd az elsőszülött, akit szülni fog, a megholt testvér nevét kapja, hogy annak neve ki ne töröltessék Izráelből." ( 5.Mózes 25:5-6)

2.Heródes esete más.Heródiás (Aretasz arab király lánya) Heródes Antipasz testvérének,Fülöpnek volt a felesége.Őt végül el is vette Heródes,de ezzel maga is házasságtörést követett el.

Szervusz

Lehet, hogy csalódást okoz majd neked amit írok, de a Krisztus megjelenésével, és tanításával már nem érvényes a mózesi törvény, hiszen azt írja róla a Biblia, hogy Krisztus azt a "fára" vitte.

Ebből következően elveheted az elhalt testvéred özvegyét feleségül.

Jézustól nem azt kérdezték, hogz a túlvilágon kinek lesz a felesége, hanem a feltámadás után kinek lesz a felesége.

Amikor Keresztelő János megfeddi Heródest, akkor még érvényben volt a mózesi törvény.

Szia

Nem találok olyan igéket, amik írják, hogy Heródiás férje már halott lenne rá azt, hogy ők ketten, mármint Heródes és Heródiás törvényes házasok lennének. Gondolom kicsit sem volt törvényes a kapcsolatuk.

Ebben most Rolandnak van igaza.

Adhatsz neki egy zöld pacsit. :)

Ha nincs gyereke az özvegynek, akkor igen, már ha zsidó vagy. De előtte kérdezd meg a rabbit!

Ha testvérek laknak együtt, s egyikük meghal anélkül, hogy gyermeket hagyna hátra, az elhunyt felesége ne menjen hozzá egy kívülről, idegen családból való férfihez. Menjen be hozzá a sógora, s vegye el; sógori kötelezettségének eleget téve.

MTörv 25.6

Az elsőszülött, akit (az asszony) szül, kapja az elhunyt testvér nevét, nehogy kivesszen a neve Izraelben.

MTörv 25.7

Ha azonban a sógor nem akarja elvenni sógornőjét, a sógornő menjen a város kapujához a vének elé, s adja elő: "Sógorom vonakodik testvére nevét fenntartani Izraelben, nem akarja velem szemben teljesíteni sógori kötelességét."

MTörv 25.8

A vének erre hívassák maguk elé, s vonják kérdőre. Ha megjelenik és kijelenti: "Nem akarom feleségül venni",

MTörv 25.9

a sógornő a vének jelenlétében lépjen oda, vegye le a saruját és köpje szembe e szavak kíséretében: "Ez történjék mindenkivel, aki nem akarja testvére házát fölépíteni."

MTörv 25.10

Az ilyen embernek ez legyen a neve Izraelben: "A mezítlábas házanépe."

A Tóra akkor teszi kötelezõvé, ha a testvér utód nélkül hunyt el. Azért, "nehogy kivesszen a neve Izraelben". Mármint az elhunyt testvérnek.

Hogy elveheted, az biztos, már, ha olyan a kapcsolatotok.

Azt viszont nem árt tudni, hogy a Szentély pusztulása óta a Tóra számo törvényét nem alkalmazzuk szó szerint. Azokat, melyeket a Szentélyben, vagy közelében kellett teljesítei, nem is lehetne. Ezért ezeket pl az állatáldozatokat imában mondjuk el, ez helyettesíti.

Másik példa: a Tóra több bûnre is halálb¨ntit rendel. ( amikor azt írja: "haljon meg", vagy "ölessék meg", stb )

A Szentély pusztulása óta vallási bíróság ( rabbinikus bíróság ) nem hoz halálos ítéletet.

Mindent összevéve szerintem is lérdezz meg egy ortodox rabbit, mármint arról, hogy a vallás szerint ma is kötelezõ-e? Mármint, ha testvérednek nem volt gyereke.