Hittan beszámolóhoz kellene. Mi volt a csel, amivel Lábán átverte Jákobot, hogy mind a két lányát elvegye feleségül?

fályollal vastagon betekerte az arcát, igy nem a szerelmét vette el először, hanem a másik lányt.

Nincs birka meg üszı istállómban, mely ne szaporodnék, hogyan tőrhetném akkor, hogy

saját gyermekem öle elzárva maradjon szégyenteljes hajadonságban ! Ezért készülj fel, Lea,

öltsd magadra a menyasszonyi fátylat és csavard sőrőn orcád köré, hogy Jákobhoz vezesselek

Ráhel helyett!

Így szólt atyám Leóhoz, ki remegve, némán hallgatta.

- Alighogy felfogta értelmem e csalfa beszédet, szívem indulatos haragra lobbant Lábán

atyám és Lea nıvérem ellen, ó bocsásd meg, Uram! De gondold csak meg, Uram: hét éven

át szolgált Jákob egyedül énérettem, hét esztendın át fojtottuk magunkba egymásra vágyódó

szerelmünket, és most a nénémet zárja karjaiba az, ki lelkemnek kedvesebb volt

saját testemnél! És ekkor érzésem makaccsá merevedett és lázongott saját atyám ellen...

hallod, Uram . . . fellázadtam atyám ellen, mint ahogy gyermekeim fellázadtak Teellened,

örök atyjuk ellen. Mert ezt is Te helyezted természetünkbe, Uram, hogy haragunk dacossá

feszíti nyakunkat, ha igazságtalanság ér bennünket. És ezért titokban Jákobhoz szegıdtem,

és suttogva figyelmeztettem, legyen résen, nehogy atyám másnap mást helyezzen

melléje. És hogy ne essen csapdába, a felismerés egy jelét beszéltük meg titokban. Ez pedig

abban állt, hogy a menyasszony háromszor illesse csókkal homlokát a sátor ajtajában. És

Jákob megértett és megjegyezte a jelt.

- Midın közeledett az est, Lábán felékesítette Leát a menyasszonyi fátyollal. Kétszeresen

vonta be orcáját, nehogy Jákob felismerje ıt testének megismerése elıtt. Engem pedig, nehogy

meglásson egyik szolgája, ki árulójává válhatnék a csalásnak Jákob elıtt, bezáratott a

magtárba.

Mint éji bagoly ültem a sötétben, és ahogy múltak az órák, és az alkony mindjobban éjbe

sötétedett, úgy hatalmasodott el szívemen a keserő indulat, mígnem úgy éreztem, mérhetetlen

fájdalmában részekben kell kiszakadnia mellkasom sebektıl szántott üregébıl. Mert

- Uram, Te tudod - irigyeltem Leótól Jákob ölelését. És

Jákob feleségei és fiai

Jákob azután folytatta útját. Amikor eljutott a Keleti-földre, meglátott egy kutat a mezőn, és három juhnyájat, amely mellette heverészett. Abból szokták ugyanis itatni a nyájakat. A kút száját azonban nagy kő fedte. Az volt ugyanis a szokás, hogy amikor minden juhot összetereltek, elhengerítették a követ, miután pedig megitatták a nyájakat, megint visszatették a kút szájára.

Megszólította a pásztorokat: »Testvérek, honnan valók vagytok?« Azok azt felelték: »Háránból.« Erre megkérdezte őket: »Ismeritek-e Lábánt, Náchor fiát?« Azok azt felelték: »Ismerjük.« »Egészségben van-e?« – kérdezte. »Egészségben – felelték. – Éppen ott jön Ráchel, a lánya a nyájával.« Jákob ekkor azt mondta: »Sok van még a napból, még nincs itt az ideje, hogy aklokba tereljék a nyájakat. Itassátok meg előbb a juhokat, aztán hajtsátok őket vissza legelni!« Azok azt fe¬lelték: »Nem tehetjük, amíg minden állat össze nem gyűlik. Akkor majd elgördítjük a követ a kút szájáról, hogy megitassuk a nyájakat.«

Még beszéltek, amikor íme, odaért Ráchel az apja juhaival – ő legeltette ugyanis a nyájat. Amikor Jákob meglátta – mivel tudta, hogy anyja testvérének lánya, a juhok meg Lábánéi, anyja testvéréi –, elgördítette a követ, amely a kutat fedte, és megitatta a nyájat. Aztán megcsókolta őt, és hangos sírásra fakadt. Elmondta neki, hogy ő az apja rokona és Rebekkának a fia. Erre az elsietett, és hírt vitt erről apjának.

Amint apja meghallotta, hogy Jákob, a nővérének fia megérkezett, eléje futott, megölelte, össze-vissza csókolta, és bevezette a házába. Miután pedig meghallgatta őt útjának céljáról, így szólt: »Te az én csontom és húsom vagy!«

Amikor elteltek egy hónap napjai, azt mondta neki: »Mivel a testvérem vagy, ingyen fogsz nekem szolgálni? Mondd meg, mi legyen a béred?« Két lánya volt neki: a nagyobb neve Lea volt, a kisebbet pedig Ráchelnek hívták. Lea azonban könnyezős szemű volt, míg Ráchel szép termetű és bájos külsejű. Mivel Jákob megszerette őt, így szólt: »Hét esztendőt szolgálok neked Ráchelért, a kisebb lányodért.« Lábán azt felelte: »Jobb, ha neked adom, mint más embernek: maradj hát nálam!«

Hét esztendeig szolgált tehát Jákob Ráchelért, és ez csak néhány napnak tűnt neki nagy szeretetében. Aztán így szólt Lábánhoz: »Add ki nekem a feleségemet, mert letelt már az idő, hadd menjek be hozzá!« – Lábán lakomára hívta a helység minden lakóját, és menyegzőt rendezett. Este aztán bevitte hozzá Leát, a lányát, ő pedig bement hozzá. Adott a lánynak egy szolgálót is, név szerint Zelfát.

Amikor azonban megvirradt, Jákob látta, hogy íme, Lea volt az. Azt mondta erre az apósának: »Mi az, amit velem tettél? Nem Ráchelért szolgáltam én neked? Miért szedtél rá engem?« Lábán azt felelte: »A mi vidékünkön nem szokás, hogy a fiatalabbat előbb adjuk férjhez. Töltsd ki e menyegzős napok hetét, s majd a másikat is neked adom azért a munkáért, ha szolgálsz nekem másik hét esztendőt!«

Beletörődött tehát abba, amit apósa akart. Letöltötte a hét esztendőt, aztán fe¬leségül vette Ráchelt is. Ennek Bilhát adta szolgálóul az apja. Miután így végre hozzájutott az óhajtott menyegzőhöz, és jobban szerette Ráchelt, mint Leát. Így szolgált nála másik hét esztendőt.

= Jákob Lábánnál =

Ezután Jákob elindult és elérkezett kelet fiainak országába. Körülnézett, és a pusztában meglátott egy kutat, amelynél éppen három juhnyáj tartózkodott. Ugyanis ebből a kútból itatták a nyájakat. A kút nyílását elzáró kő igen nagy volt. A követ csak akkor hengerítették el a kút nyílásáról, ha minden nyáj együtt volt. Megitatták a juhokat, és a követ ismét visszatolták a helyére, a kút nyílása fölé. Jákob megszólította őket: "Testvéreim, honnét valók vagytok?" "Háránból vagyunk" - válaszolták. Tovább kérdezte: "Ismeritek-e Lábánt, Nachor fiát?" "Ismerjük" - felelték. Azután ezt kérdezte: "Jól megy a sora?" Azok így feleltek: "Jól, éppen ott jön a lánya, Ráchel a juhokkal" Erre ezt mondta: "Nézzétek, még hosszú a nap, még nincs itt az ideje, hogy az állatokat összetereljétek. Itassátok meg a juhokat és legeltessétek őket tovább." Azok ezt válaszolták: "Addig nem tehetjük, amíg nincs együtt minden nyáj. Majd csak akkor hengerítjük el a követ a kút nyílásáról és itatjuk meg a juhokat." Amíg velük beszélt, megérkezett Ráchel, apja juhaival, ő ugyanis pásztor volt. Mikor Jákob meglátta Ráchelt, anyja testvérének, Lábánnak lányát és anyja testvérének, Lábánnak juhait, Jákob odalépett, elhengerítette a követ a kút nyílásáról és megitatta Lábánnak, anyja testvérének juhait. Azután Jákob megcsókolta Ráchelt és hangos sírásra fakadt. Majd Jákob elbeszélte Ráchelnek, hogy ő apjának rokona, mégpedig Rebekka fia. Az elsietett, és megvitte a hírt apjának. Amikor Lábán hírt vett Jákobról, nővére fiáról, eléje sietett, megölelte, megcsókolta és házába vezette. Ő pedig elbeszélt Lábánnak mindent, ami történt. Lábán így szólt hozzá: "Igen, te az én csontom és húsom vagy." Ő pedig egy hónapig nála maradt.

= Jákob két házassága =

Lábán így szólt Jákobhoz: "Ingyen akarsz nekem szolgálni, mivel rokonom vagy? Mondd meg, mi legyen a béred?" Lábánnak két lánya volt: az idősebbet Leának, a fiatalabbat Ráchelnek hívták. Lea szeme kifejezéstelen volt, Ráchel azonban alakra és arcra is szép. Jákob szerette Ráchelt, azért így szólt: "Hét évig szolgálok neked fiatalabb lányodért, Ráchelért." Lábán ezt válaszolta: "Jobb, ha neked adom, mint idegen férfinek, maradj hát nálam." Jákob hét évig szolgált Ráchelért, de olyannak tűnt szemében, mint egy nap, annyira szerette. Azután Jákob így szólt Lábánhoz: "Add ki feleségemet, hogy elvegyem, az időm letelt." Lábán összehívta a helység minden emberét, és ünnepi lakomát rendezett. Este azonban vette a lányát, Leát, és bevitte hozzá, s ő vele hált. Lábán a rabszolganőjét, Szilpát adta Leának szolgálóul. Reggel kiderült, hogy Lea volt. Jákob ezt mondta Lábánnak: "Miért szedtél rá?" Lábán így felelt: "Vidékünkön nem szokás a fiatalabbat férjhez adni az idősebb előtt. Töltsd ki vele végig a menyegzős hetet, s akkor majd a másikat is neked adom azért a szolgálatért, amit további hét esztendőn át teljesítesz." Jákob így is tett. Kitöltötte vele a menyegzős hetet. Akkor feleségül adta neki a lányát, Ráchelt. Lábán lányának, Ráchelnek a Bilha nevű rabszolganőjét adta szolgálóul. Ezentúl Ráchellel is együtt élt. Őt jobban szerette, mint Leát. Így még további hét éven át szolgált neki.

Itt van fenn Biblia az interneten, ha kell valami:

[link]