Miért bocsájtott az Úr dögvészt Izrael népére, miközben Dávid követett el bűnt?

Nehéz kérdések. Szerintem azért volt bűn, mert az Egyiptomi kivonulás után Isten parancsolta meg, hogy számlálják meg a népet, Dávidot viszont az ördög inditotta erre. A bűn gyökere pedig az volt, hogy Dávid ezzel a maga dicsőségét kereste, magára akarta felhivni a figyelmet, hogy milyen nagy népnek az uralkodója. Lucifer bukásának is ez volt az oka, hogy magát akarta felmagasztalni.

Hogy pedig az egyik csapás a dögvész volt, annak az az oka, hogy ezzel alázta meg Isten Dávidot. Ugyanis minél több emberen uralkodhat valaki, annál nagyobb a dicsősége. De mivel Dávid megromlott, a népére is pusztulást hozott.

Dávid biztos, hogy megértette ezt, mert azt mondta a prófétának, hogy esztelenül cselekedett, valamint a fia, Salamon is megörökítette ezeket az igazságokat a Példabeszédek könyvében:

Péld 14:28 A nép sokasága a király dicsősége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása.

Azt, hogy a népszámlálás miért és egyáltalán milyen körülmények között számított bűnnek abban az időben, már nem tudhatjuk pontosan. Valami olyasmi megfontolásból, hogy a nép gyarapodását Isten adja, ennek ellenőrzése Isten jogaiba való beavatkozás, Isten iránti bizalmatlanság.

Az azonban bizonyos, hogy súlyos bűnnek számított. Joáb, aki gond nélkül végrehajtott néhány gyilkosságot, maga is elszörnyülködik, amikor Dávid közli vele a népszámlálás tervét. Joáb is, Dávid is tudta, hogy a népszámlálás olyan súlyú bűn, ami éppen a népesség csökkenését vonhatja maga után.

Nos a Biblia egyik fő tanítása, hogy nem csak magunkért vagyunk felelősek. A mi bűnünk nem csak magunknak árt. Egy szülő például felelős a gyerekéért, az apa alkoholizmusa a gyerekeken is csattan. Óriási a felelőssége a nép vezetőinek, bűneik következményét főleg a nép szenvedi el.

Szia!

OFF!

Megértem, ha az a hobbid, hogy esztelen történeteken gondolkozol, de ennek Istenhez semmi köze.

Gondold végig! Az Sátán végzetes bűne, ha megszámlálnak valakiket, de az nem gond, ha emberek halnak meg Isten intésére dögvészben? Ez nem Istenkép, hanem egy torzult psziché rémálma.

Itt a történet, csak hogy képben legyetek:

2Sám 24.11

Amikor Dávid reggel fölkelt, az Úr ezt a szózatot intézte Dávid látóemberéhez, Gád prófétához:

2Sám 24.12

"Menj és add tudtára Dávidnak: Ezt mondja az Úr: Hármat mondok, aztán amit választasz, azt teszem veled!"

2Sám 24.13

Gád elment Dávidhoz és tudtára adta. Így szólt: "Jöjjön-e három évig tartó éhínség büntetésül az országra? Vagy azt akarod, hogy három hónapon át menekülj ellenséged elől, ő meg üldözzön? Vagy legyen három napig pestis országodban? Gondolkozz rajta, s mondd meg, milyen választ vigyek annak, aki küldött!"

2Sám 24.14

Erre Dávid azt felelte Gádnak: "Nagy szorultságban vagyok... Inkább kerüljünk az Úr kezébe, hiszen nagy az irgalma. De emberek kezétől nem szeretnék elveszni."

2Sám 24.15

Így hát Dávid a pestist választotta. Épp a búza aratásának volt az ideje. Akkor az Úr pestist küldött Izraelre, reggeltől a megszabott időre. A csapás lesújtott a népre, és hetvenezren meghaltak a népből Dántól egészen Beersebáig.

2Sám 24.16

Amikor azonban az angyal Jeruzsálem felé is kinyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, az Úr megbánta ezt a csapást, és megparancsolta az angyalnak, aki lesújtott a népre: "Most aztán elég! Húzd vissza a kezed!" Az Úr angyala éppen a jebuzeus Arauna szérűjénél volt.

2Sám 24.17

Amikor Dávid látta az angyalt, aki lesújtott a népre, így könyörgött az Úrhoz: "Én vétkeztem, én követtem el gonoszságot! Ezek, a nyáj, mit vétettek? Ezért hát forduljon kezed ellenem és házam ellen!"