Miért vált értéktelenné ez manapság?

*Kedves Kérdező

- nézd meg egyszer élőben

[link]

"Arra gondolok, hogy ha valaki házasság előtt él szexuális életet, és nem köteleződik el egy ember felé, akkor a legtöbb esetben a kapcsolat előbb-utóbb felbomlik, és a szexuális élet terén is sok csalódást okoz a feleknek."

Ha két ember nem házas,de élnek szexuális életet és megbeszélik,hogy nem csalják meg egymást,mert egyiküknek sem esne jól,akkor ezzel nincs probléma,mert őszinteség,szeretet,tisztelet van.így érted te is?

Szervusz

Ez a mondatod indított arra, hogy írjak a kérdéseddel kapcsolatban:

"Amúgy én sem az esküvőt, mint ceremóniát tartom fontosnak, hanem magát a házasság intézményét. És azzal, hogy valaki szüzen megy férjhez/nősül meg, egyrészt megtisztelik egymást azzal, hogy ők az elsők egymásnak, másrészt megóvják magukat a sok csalódástól."

Elküldök egy cikket neked arról, mi a Biblia nézőpontja a házasság előtti nemi kapcsolatról, ha mélyebben érdekel, kérlek keresd ki a bibliai idézeteket, mert akor lesz igazán hiteles.

Vajon a szerelem feljogosít a házasság előtti nemi kapcsolatra?

EGY felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett tizenéveseknek közel a 90 százaléka úgy véli, hogy a házasság előtti nemi kapcsolatban nincs semmi rossz, ha két ember szereti egymást. A média ezt a fajta gondolkodásmódot tükrözi vissza, és gyakran helyesli is. A televízió és a mozifilmek nap mint nap úgy mutatják be a szexuális kapcsolatot, mint ami a romantikus vonzalom természetes velejárója.

Persze azok, akik szeretnének Isten kedvében járni, nem a világra tekintenek vezetésért, mivel felismerték, hogy a világ az uralkodójának, az Ördögnek a gondolkodásmódját tükrözi vissza (1János 5:19). Arra is ügyelnek, hogy ne pusztán az érzéseik irányítsák őket, hiszen tudják, hogy „csalárdabb a szív mindennél, és veszedelmes” (Jeremiás 17:9). Azok, akik valóban bölcsek, inkább a Teremtőre és az ő ihletett Szavára tekintenek útmutatásért (Példabeszédek 3:5, 6; 2Timóteusz 3:16).

A szexualitás Istentől kapott ajándék

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, mert az égi világosság Atyjától jön alá” — olvashatjuk a Jakab 1:17-ben. A házastársak közötti szexuális intimitás egyike ezeknek az értékes ajándékoknak (Ruth 1:9; 1Korintusz 7:2, 7). Lehetővé teszi az emberek szaporodását, valamint segít a férjnek és a feleségnek, hogy egy nagyon gyengéd, örömteli módon szorosabban kötődjenek egymáshoz fizikailag és érzelmileg. „Örvendezz ifjúságod feleségével! — írta az ókorban élt Salamon király. — Kebleitől ittasodj meg minden időben” (Példabeszédek 5:18, 19).

Jehova természetesen azt szeretné, hogy az ajándékait a javunkra fordítsuk, és örömünket leljük bennük. Éppen ezért leíratta nekünk a lehető legnagyszerűbb törvényeket és alapelveket, hogy azok szerint éljünk (Zsoltárok 19:7, 8). Jehova az, ’aki arra tanít minket, ami javunkra válik, aki azon az úton vezeti lépteinket, amelyen járnunk kell’ (Ézsaiás 48:17). Vajon égi Atyánk — aki maga a szeretet — megfosztana minket bármitől, ami valóban jó? (Zsoltárok 34:10; 37:4; 84:11; 1János 4:8).

A házasság előtti nemi kapcsolat nem vall szeretetre

Amikor egy férfi és egy nő egyesül a házasság kötelékében, ’egy testté’ válnak. Amikor két nem házas személy létesít szexuális kapcsolatot, amit paráznaságnak nevezünk, ők is ’egy testté’ válnak, de ez a test tisztátalan Isten szemében. Továbbá az ilyen kapcsolatok nem vallanak szeretetre. Miért nem? (Márk 10:7–9; 1Korintusz 6:9, 10, 16).

Egyrészt azért, mert a paráznaság csupán szexuális együttlét valódi elkötelezettség nélkül. És amellett, hogy aláássa az ember önbecsülését, betegséget, nem kívánt terhességet és érzelmi gyötrődést is okozhat. És ami a legfontosabb, áthágja Isten igazságos irányadó mértékeit. Elmondhatjuk tehát, hogy a paráznaság azt tükrözi, hogy a másik fél jelenlegi és jövőbeli jóléte és boldogsága szinte egyáltalán nem számít.

Egy keresztény számára a paráznaság azt is jelentené, hogy megsérti a szellemi testvére vagy testvérnője jogait (1Tesszalonika 4:3–6). Például ha valaki, aki állítólag Istent szolgálja, szexuális kapcsolatot létesít egy olyan személlyel, aki nem a házastársa, tisztátalanná teszi a keresztény gyülekezetet (Héberek 12:15, 16). Továbbá azt a személyt, akivel paráznaságot követ el, megfosztja az erkölcsileg tiszta állapotától, és ha egyedülálló, attól is, hogy erkölcsileg tisztán lépjen egy jövőbeli házasságba. Ezenkívül beszennyezi a családja jó hírnevét, és kárt okoz a másik fél családjának is. És nem utolsó sorban figyelmen kívül hagyja Istent, akit így megbánt, hiszen megszegi az igazságos törvényeit és alapelveit (Zsoltárok 78:40, 41). Jehova pedig „büntetést mér ki” minden olyan helytelen tettért, melyet nem bánnak meg (1Tesszalonika 4:6). Csodálkoznunk kell hát azon, ha a Biblia azt írja, hogy ’meneküljünk a paráznaságtól’? (1Korintusz 6:18).

Szerelmes vagy, és azt tervezed, hogy házasságot kötsz? Miért ne használnád fel az udvarlást arra, hogy kiépítsd a kölcsönös bizalom és tisztelet szilárd alapját? Gondold át: Hogyan bízhat meg teljesen egy nő egy olyan férfiban, akinek a viselkedése arról árulkodik, hogy nincs önuralma? És vajon könnyű-e egy férfinak gyöngéden szeretnie és tisztelnie egy olyan nőt, aki figyelmen kívül hagyja Isten törvényét, csak azért, hogy kielégítse a romantikus vágyait, vagy hogy kedvében járjon a férfinak?

Ne feledd azt sem, hogy azok, akik elvetik Isten szerető irányelveit, azt fogják aratni, amit vetnek (Galácia 6:7). „Aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik” — jelenti ki a Biblia (1Korintusz 6:18; Példabeszédek 7:5–27). Persze a rossz érzések idővel enyhülhetnek, ha azok a házastársak, akik a házasságkötés előtt nemi kapcsolatot létesítettek, őszintén megbánják tettüket, keményen fáradoznak azon, hogy helyreállítsák a kapcsolatukat Istennel, és megerősítik az egymás iránti bizalmukat. Ám a múltbeli viselkedésük általában nem múlik el nyom nélkül. Egy fiatal házaspár mélységesen megbánta, hogy annak idején paráznaságot követett el. „Vajon a házasságunkban felmerülő nehézségek a kapcsolatunk tisztátalan kezdetére vezethetők vissza?” — teszi fel olykor a kérdést a férj.

A valódi szeretet önzetlen

A valódi szeretet, noha talán romantikus érzésekkel társul, „nem viselkedik illetlenül”, és „nem keresi a maga érdekeit” (1Korintusz 13:4, 5). Inkább a másik fél jólétét és örök boldogságát tartja szem előtt. Ez a szeretet arra ösztönzi a férfit és a nőt, hogy tiszteljék egymást, és a szexuális kapcsolatot a házaságyra korlátozzák, mert Isten szemében így illendő (Héberek 13:4).

A bizalom és a biztonságérzet, melyek valóban boldog házassághoz vezetnek, különösen fontosak, amikor kisbaba születik, hiszen Istennek az volt a szándéka, hogy a gyermekek szerető, kiegyensúlyozott és biztonságos légkörben nőjenek fel (Efézus 6:1–4). Csakis a házasságban kötelezi el magát két ember teljes mértékben egymásnak. A szívükben fogadalmat tesznek, és gyakran hangosan is kijelentik, hogy az életük hátralevő részében óvni és támogatni fogják egymást jóban-rosszban (Róma 7:2, 3).

A férj és a feleség közötti szexuális intimitás szorosabbra fűzheti a köztük lévő köteléket. Egy boldog házasságban sokkal örömtelibb és méltóságteljesebb a szexuális intimitás, amely így nem alacsonyítja le a házasság intézményét, nem okoz lelkiismeret furdalást, és nem mutat engedetlenséget a Teremtő iránt.

"másrészt megóvják magukat a sok csalódástól"

Pont hogy a házasság előtti szexszel lehetséges sok csalódástól megóvni egymást/magunkat.

Mi van akkor, ha egyszerűen szexuálisan nem illenek össze? Az egyik durvábban szereti a másik pedig finomabban. Ha a férfi vagy a nő képtelen a normális szexre lelki/egészségügyi/stb. okokból kifolyólag. Ha a férfi vagy a nő képtelen a gyermeknemzésre. A különböző játékokról és fétisekről már nem is beszélve... és még millió egy dolog lehet ami miatt nem illenek össze szexuálisan.

Most nem arról beszélek hogy fűvel-fával össze kell feküdni, ezeket én is elítélem. De ha már egy pár elég ideje van együtt, megbíznak egymásban és úgy érzik hogy készen állnak rá akkor miért ne?

Attól hogy valaki szűz vagy nem, az én szememben sem nem értékesebb, se nem értéktelenebb, teljesen mindegy hogy hány éves.

Végül, de nem utolsó sorban pedig elég szomorúnak tartom, hogy itt sokan (köztük a kérdező is) nem saját maguk vagy a párjuk miatt várnak a házasságig a szüzesség elvesztésére, hogy nem saját maguk vagy a párjuk miatt szeretne hűséges lenni, hanem azért mert egy könyvben ez van leírva.

Kérdező, most őszintén: ha a nászéjszakán derülne ki hogy a párod impotens, akkor mit csinálnál?

Szerintem az együtt-járással kiderül, hogy tudnak-e együtt élni. Vagy ha nem, elválnak az útjaik, katolikus esküvő ide,vagy oda. Tudom, nem lehet, de ennek ellenére sajnos van ilyen, a hívők közt is. A jezsuitáknak külön lelki gondozás van az elváltaknak, és minden normális lelki segítő foglakozik ezzel a kérdéssel, nem kell elásnia magát az elváltnak...

Ez ilyen egyszerű, nem kell végigpróbálgatnia a lánynak minden csapodár, vagy kéjsóvár testére hajtó ürgét, hogy kiderüljön, milyen ember. A szavaiból is kiderül, a tekintetéből is, az érintéséből is. Ha hazudik, az már elég, hogy ne éljek vele tovább.

Az igazi férfi szava igaz és szép.

Elhanyagolt terület erről beszélni, pedig fontos és egyre fontosabb.

A világot, az embert szavakkal teremtették. Szóval teremteni és pusztítani is lehet.

A buddhistáknál - a világiaknak- nem sok morális előírás van (a szerzeteseknek sok van) - de egy van:

hazudni tilos.

Mert minden baj, szenvedés forrása a hazug beszéd.

A SZÓ-nak- - mely a Logoszból nyeri erejét- olyan ereje van, hogy teremteni lehet vele és ha eltorzul az ego szűrőjén, ölni.

És ami nem igaz szó, az MIND fölösleges is.

Mt 12.36

"Mondom nektek: az emberek az ítélet napján minden fölösleges szóról számot adnak, amit kiejtenek a szájukon.

Jézus mondja: (Mt12.37)

"Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet."

Ugyan emberek, miért lenne probléma ha házasság előtt nincs szex? Ha mégsem illenek össze szexuálisan? Ezt az őseink régen elég egyszerűen megoldották.

Szeretőt tartottak.

A házasság "szentsége" és az öröm is megvolt egyaránt.

Csak egymásnak nem sűrűn reklámozták.

Egyébként kérdező, amit felvázoltál arról hogy valakik igazán szeretik egymást, meg tudják beszélni, elfogadni miért nem jó a szex stb.

Ez igazán szép elgondolás, de most kicsit bunkó leszek. A mesében lévő királykisasszonyok is ritkán álmodoznak ilyen naívan. Az emberek jó része kiváltképp a férfiak - én is az lennék - igen csak húzná a száját (meg mást is) ha kiderülne hogy gyakrabban lesz unalom az ágyban, aztán sakkozás, meg az égbolt bámulása mikor a nap zenitben jár mint szexuális örömök.

Természetesen vannak olyanok akik végtelenül türelmesek és jószívűek, megértőek. Csak felettébb ritkán fordulnak elő. Meg alapvetően nem is lehet az embertől elvárni abszolút ezeket.

Egyébként ha nincs még senkid akkor kívánom hogy találj majd "olyan" embert. csak legyen szerencséd és bírd türelemmel.